Adrien szemszöge

Egy sötét szobába érkeztem, amit csak egy nagy, pillangót formázó ablak világított meg. Ahogy léptem egyet, fehér lepkék százai repültek fel. Egy hang szólalt meg mögüllem.
-Fiam! Mit keresel itt? - megfordultam.
-Apa? Mi ez? Te jó ég! Te vagy Halálfej? Hogy tehetted ezt azokkal a szegény emberekkel?
-Elég! Nem érted, hogy ezt anyád és miattad csinálom?
-Ha megszerzem Katica és Fekete Macska talizmánját és egyesítem őket, visszahozhatom anyádat! Hát nem szeretnéd?
-Olyan áron nem, ha ártatlanokat használsz fel a célod elérése érdekében! Én ezt...
-ELÉG! - ordított. - Denevér! Kérlek kötözd ki. Most nem érek rá vele foglalkozni. - ekkor egy denevérsrác repült elém. Fehéres haja volt és vakítóan zöld szeme. Ismerősnek tűnt,(ti rájöttök ki az? Gondolom elég nyilvánvaló) de nem tudtam honnan. Gyomorszájon vágott, amitől összegörnyedtem. Ekkor kirúgta alólam a lábam. Összekötözött és már épp arrébb akart menni, mikor megszólaltam.
-Miért ütöttél meg? Anélkül is elkaptál volna.
-Egy barátom helyett ütöttelek meg, akinek sok rosszat okoztál.-ezzel visszament apámhoz. Vagyis... Halálfejhez.

Nem sokat láttam, mert még az ablak is becsukódott. Ekkor meghallottam Plagg suttogását:
-Mondd, hogy Macskaszem!
-Macskaszem! -suttogtam. Hirtelen el kezdtem látni a sötétben. -Ezt eddig miért nem mondtad?
- Nem volt rá szükséged! - kioldozott, mikor láttuk, hogy nem ide figyelnek.
-Plagg! Karmokat ki!
-Kölyök neeeeeeee! - kiáltotta, mielőtt a gyűrű beszippantotta. A falhoz húzódtam. Láttam, ahogy Plagg hangjára mindketten idefordultak, de ők nem láttak a sötétben. Apa kettőt dobbantott a pálcájával és az ablakfedő kinyílt. Én csak erre vártam. Mielőtt észrevehettek volna, vettem egy mély levegőt és kitörve az ablakot leugrottam. A botom segítségével, messzebb, egy tetőn ültem le. Több helyen véreztem és a jobb oldalamból még mindig kiállt egy üvegszilánk. Nem volt időm kivenni, mert egyszercsak megpillantottam az egyik mellékutcában sétáló Marinettet. Fura volt. Egyáltalán nem hasonlított magára, de mégis ő volt. Átváltozott Katicává és továbbment. Ezt nem tudtam mire vélni. Követni kezdtem a tetőről.

Már egy ideje mentünk, mikor hirtelen felugrott mellém.
-Ezek szerint jól tudtam. Ez nem az én világom. - beszélt inkább magának mint nekem. - Mindegy. Az itteni Marinette biztos nem bánja, ha egy kóbor macskával kevesebb van a világon. - ezzel a jojójával el kezdett támadni. Egy ideig tudtam védekezni, de nem voltam valami fényesen. Egy pillanatra nagyon közel voltunk egymáshoz és kihasználva ezt, kihúzta az üvegszilánkot az oldalamból, amiből, ennek hatására ömleni kezdett a vér. Felkiáltottam fájdalmamban, de tovább kellett harcolnom, mert látszott rajta, hogy ha nem védekezem, megöl.

Kezdtem elveszíteni az erőm, így felugrottam és erősen megütöttem. Térdre esett. Közelebb mentem hozzá, ám ekkor előhúzott egy kést és belevágta a karomba. Nem bírtam tovább állva maradni, így lerogytam a földre. Katica már épp újra felállt volna, mikor egy ismeretlen barna hajú fiú leütötte. Viszont én se bírtam tovább. Összeestem. Még utoljára bevillant a gonosz Katica képe, aztán végleg elvesztettem az eszméletem.

Kép a gonosz Katicáról vagyis Lady Killerről, akinek a történetét Silvercenturion miraculous akták egy részében olvashatjátok.

Jackson szemszöge

Megbíztak, hogy találjam meg Macskát, ám mikor megtaláltam épp egy harc kellős közepén volt Lady Killerrel. Ezek szerint ő is átjött a saját realitásából. Macska elég rossz színben volt. Közelebb mentem, de ekkor Macska leütötte a lányt. Közelebb ment, de Lady killer egy kést szúrt a karjába. Nem tétováztam tovább, odaugrottam hozzájuk és erős csapást mértem a gonosz Katica fejére, aki ettől eszméletét vesztette. Már épp megakartam kérdezni Macskát, hogy ne vigyem-e kórházba, mikor ő is összeesett. Szuper... És most mit csináljak vele? El kezdtem nézelődni, hátha  látok valakit aki segíthet. Csodával határos módon megpillantottam az itteni realitás Marinettejét, aki épp a teraszán nézelődött. Felvettem a vérző fiút.

Lassan el is érkeztünk a kékes hajú lányhoz. Odaugrottam a teraszára, de mivel eddig nem vett észre így úgy megijedt, hogy belebokszolt az arcomba.
-Na most már elég legyen! Ide kellett cipelnem a barátodat, aki nem valami könnyű, aztán az a hála, hogy tönkreteszed ezt a tökéletes arcot!
-Te jó ég! Bocsi Jackson! Nem tudtam, hogy te vagy az! Mi történt vele?
-Nem tudom pontosan, de a lényeg annyi, hogy egy másik realitás gonosz Katicájával harcolt, aki leszúrta, de már előtte is vérzett és gondolom a sok vérveszteség teljesen kiütötte.
-Oké! Vidd be kérlek és tedd az ágyamra. Én előkészítem az orvosságokat. Te utána mehetsz.

Marinette szemszöge

Mire visszaértem az elsősegély dobozzal, Jackson eltűnt. Lehúztam Adrienről a gyűrűt egy pillanatra, mert a macskajelmez nélkül jobban hozzáfértem. Nagyon rossz állapotban volt, amitől könnybe lábadt a szemem.
-Plagg! Mi történt pontosan? - kérdeztem a kis kwamit miközben próbáltam elállítani a vérzést az oldalából és a karjából.
-Megtudta, hogy az apja Halálfej és csak úgy tudott elmenekülni, hogy kiugrott az ablakon. Ott több helyen megvágta magát és belefúródott az oldalába egy nagyobb üvegszilánk. Nem volt ideje kivenni, mivel felbukkant a gonosz katica, akivel el kezdtek harcolni és a lány egy pillanatban kirántotta belőle az üvegdarabot. Aztán Adrien leütötte és azt hitte, elájult Katica, de nem és amikor közelebb ment beleszúrt egy kést a karjába. A többit meg már te is tudod.
-Értem. Elég tragikusan hangzik. Mindig is sejtettem, hogy Mr. Agreste Halálfej. Sajnos a sejtésem beigazolódott. - Gézbe tekertem a fiú felső testét és a karját, aztán vizes rongyot tettem a fejére, mert belázasodott.
-Marinette! Ezt meg kell nézned! - kiáltozott Tikki a nappaliból.
-Vigyázol rá? - Kérdeztem Plaggtől, miközben Adrien felé biccentettem a fejemmel. Bólintott, úgyhogy lementem. - Mit szeretnél Tikki? - erre a katica bekapcsolta a tévét, amiről Gabriel Agreste arca nézett vissza rám.
-Figyelem városlakók! A fiam eltűnt és valószínűleg súlyosan megsérült. A nyomra vezető megkapja méltó jutalmát! - Szólt mély, parancsoló hangján.
-Most mit tegyünk? Marco hamarosan hazajön és nem hiszem, hogy Adrien kilétének felfedése nélkül el tudnád magyarázni neki a helyzetet. De ha igaz amit Plagg mondott, akkor nem is viheted haza vagy kórházba.
-Igaz. De talán elvihetnénk Ninóhoz.
-Jó ötlet!

Felmentem a még mindig eszméletlen fiúhoz és a fekete kis macskához. Elmondtam Plaggnek a tervet, aki beleegyezett, aztán felhívtam Ninót, aki mikor megértette miről van szó idejött és elvitte magához Adrient, aki addigra egyszer kinyitotta a szemét és mikor meglátott erőtlenül azt suttogta:
-Bocsánat

----------------------

Na itt az új rész! Juhúúúúúú! Ha tudni akarjátok ki Jackson és hogy mi lesz a többi realitás sora olvassátok el a Lilanette sztorit!

Sziasztok!
Süti🍪