Álomba sírtam magam. Másnap reggel Jimin puszilgatott mikor felkeltem.
-Szia életem! - mosolygott.
Nem köszöntem vissza csak felkaptam a köntösöm és a fürdőbe mentem. Jimin utánam jött.
-Mi a baj? - ölet át hátulról.
-Az van Jimin, hogy tegnap szinte megerőszakoltál! Nem tudom mivel érdemeltem ki! Csak hülyéskedtem te pedig megerőszakoltál!-sírtam el magam.
-Kincsem sajnálom! Nem akartam! - ölelt meg.
Én ellöktem magamtól.
-Kérlek menj ki! - töröltem le a könnyeimet.
Ő csak biccentett egyet és kiment. Elvégeztem a reggeli rutinomat és felöltöztem. Majd kimentem a fürdőből. Jimin egyből hozzám jött. Nem szólt csak megcsókolt. Én viszonoztam aztán a keze a fenekemre vándorolt.
-Szeretlek! Ne haragudj! Ma este gyengébb leszek! - mondta aranyosan.
-Nem lesz ma semmi Jimin! Haragszom! - mentem ki az ajtón.
Lementem a többiekhez. Észre vették ők is, hogy valami nem oké.
-Mi a baj? - jött oda hozzám Tae.
-Semmi! Csak tegnap este Jimin nagyon durva volt! - könnyeztem be.
-Basszus! De azért jól vagy? - kezdett aggódni.
-Persze! - öleltem meg.
Ezt Jimin is látta.