Mikor beértünk a szállodába Jimin még mindig csúnyán nézett rám.
-Mi a baj életem? - mentem oda hozzá.
Nem válaszolt csak lelökött az ágyra.
-Tudod te azt! - mondta perverzen.
Szenvedélyesen megcsókolt. Majd lejjebb haladt. Közben levettem a pólóját és végig simítottam a kockás hasán. Ő is le ette a pólóm majd a melltartómat is. Apró csókokkal lepte el a testem majd a nadrágomhoz ért. Gonoszan elmosolyodott és levette rólam a ruhadarabot.
-Most nem leszek kegyelmes kincsem! - suttogta a fülembe.
Kezdtem tőle félni hiszen soha nem mondott ilyet. Levette magáról a nadrágot és a boxert. Rólam pedig a bugyimat. Semmi előzetes nélkül belém hatolt. Ami hát eléggé fájt. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Jimin mit sem törődve ezzel lökte magát folyamatosan belém. Nem sokára elélvezett én is úgy tettem mintha én is elélveznék. Kihúzódott és ledőlt mellém. Én átfordultam a másik felemre és halkan sírni kezdtem. Soha nem gondoltam volna, hogy Jimin egyszer ezt fogja tenni.