Az orvos kuncogott. Én pedig egyre vörösödő fejjel másztam le Jiminről.
-Látom nagyon szeretik egymást! - mosolygott.
-Igen ő az én egyetlen szerelmem! - nézett rám Jimin.
-Hogy tetszik lenni? Szédül még? - kérdezte az orvos.
-Most nem jelenleg. - válaszolt lazán.
-Tessék felállni! - utasította az orvos.
Jimin nem nagyon akart felállni, de mikor megláttam miért még vörösebb lett az arcom. Felállt és a nadrágjába elég nagy dudor volt.
-Látom a párjára jó hatással van! - nézett rám a doki.
Én csak bólogattam. Jimin is kezdett zavarba jönni pedig ő nem szokott. Gyorsan megvizsgálták majd kettesben hagytak minket.
-Kimegyek a mosdóba! - jelentette ki a párom.
Csendben biccentettem egyet. Miközben kint vártam hallottam, hogy néha egy nyögés hagyja el az ajkait. Hamarosan kijött és leült mellém.
-Sajnálom,hogy rád ihesztettem! - csókolt meg.
-Semmi baj! - mosolyogtam.
-Legközelebb nem lesz ilyen az biztos inkább gyere velem újra! - jelentette ki.
-De mi lesz, ha megint valaki rád mászik? - kérdeztem félve.
-Nem engedem mert te vagy nekem a kincsem! - mosolygott.
Egyszerűen imádom ezt a srácot. Tényleg ő az egyetlen az életembe.