A koncertet felfüggesztették, és az interjút is lemondták ez után a kis baleset után.

A srácokkal épp hátul ültünk a backstageben és vártuk a menedzsert, aki nagy valószínűséggel durván le fog minket ordítani.

Percekig néma csend volt a kis helyiségben, mikor kivágódott az ajtó és egy ideges férfi lépett be rajta.

- Kim Nam Joon! Mi a fészkes fene volt ez a vetítés? Halljam! - kezdett el üvöltözni, én pedig nyakamat behúzva sóhajtottam egy nagyot.

- Nem mi tettük bele azokat a videókat és képeket, hyung. YoonGival rendesen összeállítottunk egy normális anyagot a koncertre, de...

- És akkor szerinted mégis ki volt? A Te laptopod NamJoon, és nem tűröm el, hogy ilyesfajta információk kiszivárogjanak idő előtt - csapott az asztalra ingerülten mire mindannyian megugrottunk.

- H-hyung.. ha, szabad...

- Nem JungKook, nem lehet. Találjatok ki valamit most, mert jelenleg legalább kétezren állnak kint minden irányból és csak arra várnak hogy mikor megyünk ki.. Seo kint vár titeket, cuccokat fel és indulunk.

Ezzel kiviharzott az ajtón én pedig gondolkodni kezdtem. Mi történhetett a videónkkal? Annyira jól összehoztuk, most meg ez...

- Nam.. - Jin simított végig karomon miközben lassan felém fordult - Tudom hogy nem a ti hibátok. Ki használta utoljára a gépedet?

- Mi YoonGival, amikor... na állj. Suga! - kiáltottam el magam az idősebb után, aki épp készült kimenni.

- Mondd...

- Mikor használtad a gépemet utoljára?

- Ma veled. Miért? - nézett rám értetlenül engem pedig elöntött a düh.

- Az a ribanc.. Srácok, azt hiszem tudom ki volt, és mindenki jól ismeri.

- Csak nem.. - kezdte Jimin, s apró kezeit ökölbe szorítva pattant fel a kanapéról.

- Seo.. - suttogta YoonGi majd egy hatalmas lendülettel indult meg kifele.

Lehet rossz ötlet volt most gondolkozni ezen, de már mindegy.  Felkaptuk a cuccainkat és hyung után siettünk, mielőtt a kamerások előtt veri péppé a lá.. khm, ribancot.

Futottunk ahogy csak tudtunk, de így is későn értünk oda. Fotósok és kamerások tömege előtt kezdett el YoonGi üvöltözni a lánnyal, aki ahogy láttam, szörnyen meg volt ijedve és azt sem tudta, merre nézzen vagy meneküljön.

- YoonGi, elég! - fogta le az idősebb karjait Hoseok, de a fiúból még mindig dőlt a szó.

Seohoz mentem és egy undorodó tekintet után karon ragadtam majd elkezdtem húzni őt befelé.

Mikor elértünk egy biztonságosabb helyet, leültettem az egyik padra és összefonva karjaimat mellkasom előtt megálltam a lánnyal szemben.

- Halljam! - néztem rá megvetően de amikor még mindig nem nézett rám, folytattam - Addig nem megy ki innen egyikünk sem, amíg el nem mondod, mégis mi az istenért volt ez jó Neked. Tudok várni, de ha elfogy a türelmem annak nem lesz szép befejezése. Eredjen meg a nyelved nagyon gyorsan, mert garantálom hogy meg fogod bánni.

- Szeretlek.. miért nem tudod megérteni? - emelte rám könnyes szemeit - Nem akartalak Jinnel látni, ezért csináltam. Reméltem, hogy ezek után eltiltanak tőle.

- Megértelek, de ezt már megbeszéltük. Jint nem hagyom el, senki és semmi miatt. Miattad sem.

- Ebben nem vagyok biztos - lépett be valaki a szobába - Megtaláltam a megoldást, és nem akarok meghallani semmilyen ellenvetést. NamJoon, még a mai nap közöljük a sajtóval hogy a videók és képek szerkesztettek voltak, illetve te is, és YoonGi is hivatalosan  kapcsolatban lesztek. Félre ne érts, nem egymással.

Megfordultam és megláttam a menedzsert, bennem pedig itt elpattant valami. Dühös voltam, őrjöngeni tudtam volna, de nem tettem.

- Akkor mégis kivel? - szegeztem neki a kérdést.

Ekkor YoonGi lépett be a helyiségbe oldalán.. Lorieval?! Na nem, ez nagyon rossz lesz. 

- Lorie elvállalta. Neked pedig azt hiszem megtaláltam a tökéletes embert - fejével a mögöttem ülő lány felé biccentett majd egy jelentőségteljes pillantás után kiviharzott az ajtón.

- Sajnálom Nam, de nem akartam hogy Suga egy ismeretlennel legyen - ölelt meg szorosan Lorie mire köré fontam karjaimat és még jobban magamhoz vontam.

- Nem haragszom. Viszont Jin és Tae miatt aggódom - egy apró puszit nyomtam fejére s elengedtem.

- NamJoon, ne nyúld le már most a csajomat - morgolódott YoonGi amin muszáj volt felnevetnem.

- Hyung, mi történt? A menedzser nagyon ideges volt - öt kíváncsi ember lépett a szobába és mindenki rám nézve várta a fejleményeket.

- Taehyung, Jinnie ne akadjatok ki, megoldjuk. Nos, a következő a helyzet   - felsegítettem Seot és összekulcsoltam ujjainkat, majd elmeséltem az egészet a srácoknak. Tae arca falfehér lett, és ha Lorie nem nyugtatja meg, hogy természetesen csak az utcán és a nyilvános helyeken kell tartania a távolságot hyungjától, összesett volna.

Jin szomorúan bámult maga elé miközben motyogott valamit. Elengedtem Seo kezét és két lépéssel szerelmem előtt termettem majd bíztatóan szemeibe néztem és nyugtatás képp köré fontam karjaimat.

A folyosó felől trappolást hallottunk én pedig úgy ugrottam el Jintől mint ha forró parazsat ölelgettem volna.

Kivágódott az ajtó és ismét a menedzser hangja töltötte be a teret.

- Seo, Lorie gyertek, be kell pakolnotok a fiúkhoz - "párom" nagy vigyorral az arcán ment Hyung után, barátnőnk arcáról pedig lefagyott a mosoly.

- Uram, ha nem lenne nagy probléma én Aileeval maradnék. Nem szeretném őt egyedül hagyni.

- Ez esetben tessék, itt vannak a papírok, hogy mikor és hová kell majd jönnöd. Ne késs, YoonGinak szüksége lesz rád. SeoHyun téged pedig beköltöztetünk.

Ahoy,
And.. I think itt az idő hogy elköszönjek. Megyek elbújok. 😂🙌❤

----------

Wow, emberek; el sem hiszem hogy meg lett a 10K megtekintés. Hihetetlenek vagytok, de really. 😭❤