| 2.6 |
- Megkérnélek, hogy írj egy nem túl hosszú beszédet. Még a héten szeretném látni.
- Rendben. Akkor viszlát - elindultam az ajtó felé mikor utánam szólt.
- Ez YoonGira is vonatkozik. Készüljön fel rá ahogy Taehyung is.
Bólintottam majd elhagytam az irodát és utamat a próbaterem felé vettem. Befordultam a folyosóra s ismét Seot vettem észre a terem előtt ácsorogni amint épp levette kezét a kilincsről és felsóhajtott.
Gyorsabban szedtem a lábam és nem messze tőle már lelassítottam.
- Seo, kire vársz? - kérdeztem odaérve mellé.
- S-senkire.. v-vagyis.. rád - kapta el tekintetét zavartan - Csak azt szerettem volna, hogy tudd; ma beköltözhetek ezért este már nem leszek nálatok. Köszönöm az eddigi szállást.
- Ohh, rendben. Azért remélem még összefutunk - mosolyogtam rá és beléptem a terembe ahol már senki sem volt. Hát ezek meg hova lettek?!
A cuccok sem voltak már itt, ezért gyorsan összepakoltam a saját holmimat is s a laptophoz léptem.
Megkerestem a mellé tett pendriveot és gyorsan áthelyeztem rá a Sugával összeállított videót majd kikapcsolva a gépet csúsztattam zsebembe a kis tárgyat és indultam a dorm felé.
Út közben próbáltam elérni a srácokat, de senki sem vette fel. Egy vállrándítással tettem zsebre telefonomat, remélni tudom, hogy otthon vannak.
Befordultam az utcánkba, és mikor a dormhoz értem rögtön az ablakokat pásztáztam, de sehol sem világított egyetlen egy lámpa se.
Kezemet a kilincsre helyeztem s benyitottam. Remek, nyitva van. Mi van, ha egy rabló? Vagy egy sasaeng? Nyugi Nam, biztos itthon vannak a srácok.. ahha, na persze.
Először a nappali felé osontam majd belépve a helyiségbe a kapcsolóhoz nyúltam és feloltottam a lámpát.
- Boldog Szülinapot Nam! - vigyorogtak a fiúk a kanapé előtt állva, én pedig csak pislogtam.
Ki az az idióta, aki elfelejti a saját születésnapját? Persze, hogy én.
- Izé.. köszönöm - elmosolyodtam és sorban megöleltem a srácokat. Utoljára Jin következett, akit egy szoros ölelés után gyengéden megcsókoltam.
- Neked külön köszönöm - suttogtam fülébe s egy utolsó puszi után levágódtam a kanapéra Hoseok és Jimin közé.
- A lányok hová lettek? - szemet szúrt, hogy mínusz két ember van jelen, ezért szóvá is tettem.
- Hazamentek kipakolni, azt mondták holnap is jönnek - lépett ki a konyhából Taehyung egy hatalmas késsel a kezében s lerakta azt a torta mellé.
Őt Suga követte, legalább két rekesz piával vonszolta ki magát Taehyung mögött a konyhából.
- Ma - tette le az asztal mellé a kartonokat - iszunk. Sokat - ezzel mindenkinek a kezébe nyomott egy üveget majd letelepedett TaeTae és Kook közé megbontva italát.
----------------
Szerintem nem kell ecsetelnem, mi sült ki ebből a YoonGi-féle ivászatból.
Talán egyedül Jin és én maradtunk valamennyire józanok, legalábbis annyira biztos, hogy emlékezzünk a múlt estére.
Lassan kecmeregtem ki a jó meleg és puha takaróm alól, majd felvéve egy melegítő nadrágot levonszoltam magam a konyhába ahol hyungom már készítette a reggelit.
Hátulról osontam közelebb gyanútlan áldozatomhoz és egy határozott mozdulattal fontam dereka köré karjaimat.
- Az életeddel játszol ha főzés közben zavarsz, remélem tudod! - sziszegte párom mire aprót kuncogtam s megpusziltam nyakát.
- Jó reggelt Jinnie - elengedve derekát álltam mellé mosolyogva, úgy néztem ahogy készíti a finom tojásokat.
- NamJoon.. - forgatta meg játékosan szemeit - neked is jó reggelt - ajkait mosolyra húzta miközben az éppen sülő finomságokat otthagyva vett elő hét tányért a szekrényből.
- Jin, reggeli után beszélnünk kéne a koncert utáni interjúról. Ez főleg Sugára és TaeTaere vonatkozik, de jobb ha mindenki ott van. - ecseteltem további - még a próba előtti -teendőinket.
- Rendben. Felkeltenéd a másnapos csürhét? - kacagott fel jóízűen meglóbálva kezében egy doboz fájdalomcsillapítót.
Nevetve bólintottam és mentem fel az emeletre. Sorban bekopogtattam a szobákba, kezdve Hoseokkal... és khm.. JungKookkal.
- Srácok, ébresztő! - hangomra Hobie megugrott, szegény maknaet lelökve az ágyról. Nagyokat pislogva próbálta felfogni mi a helyzet, majd mikor a padló felől nyüszítést hallott azonnal felsegítette a fiatalabbat - Gyertek le, kész a kaja - vigyorogtam rájuk amit kettő dühös pillantás viszonzott miközben egyértelműen mutattak az ajtó felé.
Kiszaladtam a szobából és először Jimint vettem célba, ő a könnyebbik eset.
Benyitottam szobájába s ágyához sétálva rázogattam meg vállát.
- Mochi, Jin hyung csinált reggelit, gyere enni.
- Hyuung~~ Csak még egy perc.. - nyöszörögte a párnába, de lerántva róla a takarót kezdtem csikizni mire szemei azonnal kipattantak - Jóhh.. m-mehgyehk m-máhár.. csak ne-neh csihkizz.. - röhögte el magát én pedig abba hagyva kínzását segítettem álló helyzetbe és kitoltam a szobából a konyha felé.
Suga lakosztályához igyekeztem, de mikor benyitottam egy ébren lévő Taehyunggal találtam szembe magam aki épp YoonGi hajtincseit birizgálta.
- Bárki is vagy az ajtóban, azonnal húzz el mielőtt kimászom innen - morogta Suga mire kezeimet védekezőn emeltem magam elé s hátráltam kifele.
- Jin hyung kész van a kajával, gyertek enni.
Ezzel kirohantam és egyenesen lementem a többiekhez.
Pár perc múlva levánszorgott a két szerelmes is és nekiálltunk a reggelinek. Kábé tizenöt percet vett igénybe az egész étkezés, így utána behívtam a srácokat a nappaliba és elkezdtem ecsetelni az interjút, illetve tájékoztattam YoonGit és Taet a beszédről.
- Hoseok, ti szeretnétek bármilyen bejelentést? - fordultam feléjük mire összenéztek.
- Talán legközelebb. Most még biztos nem, túl friss a kapcsolatunk - mosolygott Hobie megszorítva Kook kezét.
- Rendben. Akkor mindenkinek minden világos, remélem - bólogatva és ásítozva adták tudtomra a helyzetet, majd egy gyors megerősítés után összekészültünk, és elindultunk a próbára.
Ahoy,
Hát izé, just a cute part xD
Nem akarok még /MÉG :")/ drámázni meg trollkodni, azt majd később. 🙂🙂🙂👌
Guys, hogy csináljátok ezt?? Nincs egy hete, hogy meg lett a 8000, most meg már túlléptük a 9000-et is.
Meg akartok ölni engem, tudom ám.
Nagyon köszönöm! 💕❤🙇
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top