- Akkor jössz velem? - tolt el magától Jin egy pillanat erejéig, hogy szemembe nézhessen.

- Ha anyuci megy, apuci is megy.

Egy gyenge ütést kaptam tarkómra, majd nevetés töltötte meg a szobát.

- Annyira hülye vagy, Nam. Na gyere, vigasztaljuk meg a fiunkat.

Válaszolni sem volt időm, karon ragadott és felvonszolt egyenesen Jimin szobája elé.

Bekopogott, de nem jött válasz.

- Jimin, itt vagy? - kopogott mégegyszer. Megint semmi. Na remek, ha ez a gyerek is eltűnt, kicsinálom Hoseokot Kookal együtt.

Oldalra tolva Jint nyitottam be a szobába, aminek sarkában egy kis gombóc üldögélt, fülében fülhallgatójával.

Lassan lépkedtünk közel hozzá, s amíg én óvatosan megsimítottam vállát, addig Jin kihúzta fülesét.

- Chim, minden oké? - kérdeztem tőle amikor végre ránk emelte tekintetét.

- Nem. Hol van Kook, és hová vitte őt Hoseok hyung? - ajkai lefelé görbültek, gondolom a történtek után féltette a srácokat.

- JungKook jó kezekben van, Hobie vigyáz rá - Jin letelepedett Jimin mellé, mire a fiatalabb úgy bújt hozzá mintha az élete múlna rajta.

Erre csak idegesen köhintettem egyet, hogy ugyan már ne tapizza a hercegnőmet.

Hyungom felemelte fejét és jóízűen elnevette magát.

- Szeretlek te hagyma gyilkos, gyere ide - szabad karját kitárta, s nekem több se kellett, levágódtam mellé a parkettára majd szorosan ölelésébe bújtam.

- Na, mindjárt jobb - kuncogott egy aprót és fejem kezdte simogatni.

Az idilli édes hármas pillanatunkat egy hangos ajtócsapódás zavarta meg amit kiabálás követett. Léptek zaja hallatszódott a szoba előtti folyosón végül a mellettünk lévő szoba ajtaja baszódott be.

A szomszédban lévő kiabálást tisztán lehetett érteni, a falak sajnos nem a legvastagabbak.

- Hyung, kérlek, halgass meg.. - úgy tűnik Kookék hazaértek.

- Nem. JungKook hagyj. Menj ki!

- Addig nem amíg nem hallgatsz meg! Mit ártottam neked, ha? Miért utálsz ennyire, miért?

- Erre te is jól tudod a választ. Mi vagy te, hímkurva? Jeon JungKook térj már észhez és nőj fel végre az istenért.. És most takarodj kifele. Nem akarlak látni.. - itt Hoseoknak elcsuklott a hangja. Jinnel összenéztünk, majd tekintetemet Jiminre vezettem akinek könnyezni kezdett a szeme.

- Hobie.. k-kérlek.. csak..

- Azt mondtam kifelé! - üvöltött egyet Hoseok, s ha bár nem láttam, hallani lehetett a hangján, mindjárt elsírja magát. JungKook mit műveltél megint, te jó ég..

Kimásztam Jin karjai közül, majd sebes léptekkel indultam el a másik szobába.

Kezemet a kilincsre helyeztem, mikor kicsapódott az ajtó ezzel orrba vágva engem. Miért van ismerős érzésem...?

- Úristen, sajnálom hyung, ne haragudj - jött oda hozzám Kook, de csak egy gyors intéssel jeleztem, nem probléma, túlélem.

Két ujjammal összefogva és masszírozva orromat lépkedtem tovább s benyitottam Hoseokhoz, aki hátát a falnak vetve sírt. Észre sem vette hogy bejöttem.

Letelepedtem mellé az ágyra és szorosan megöleltem. Teste megfeszült, fejét felemelte.

- Hyung én..

- Szereted?

- Igen, de..

- Mit csinált, miért veszekedtetek?

- Megcsókolt.. majd elfutott. Mikor utána mentem, egy lány csókolta meg őt.. és ő..

- Szeret téged Hoseok.

- Én is szeretem, de.. Várj, mivan? - kitágult szemekkel nézett rám, mintha valami olyan dolgot mondtam volna, ami megváltoztathatná a világot. Hát, az övét biztosan.

- Szeret téged. Ne engedd el, hyung. Menj és beszélj vele.

Felálltam, majd kezemet felé nyújtottam mire megrázta fejét.

- Megmondanád neki, hogy jöjjön át?

- Sok sikert - rákacsintottam, s szinte sprinteltem a másik szobába.

Benyitottam és egy nem várt látvány fogadott. Jin hyung mellkasán pihent mind a két gyerek.

- Jinnie, aranyosak vagytok, de szükségem van Kookra - ajkaimat széles mosolyra húztam, az említett pedig felkapta fejét és csillogó szemekkel nézett rám - Na mi lesz, jössz, vagy rángassalak?

Felállva követett a folyosóra, s mikor kiértünk, szembe fordulva vele jelentőségteljesen ránéztem.

- Csak egyet kérek. Ne rontsd el, JungKook. Adj bele mindent, és szerezd meg - kitártam Hoseok szobaajtaját, s belöktem rajta a maknaet, majd becsuktam, s kívülről kulcsra zártam. Ha ki akarnak jönni, Hobienak úgyis van pót kulcsa.

Ajtócsapódás, megint. YoonGi, te fogod fizetni ha bármi baja lesz annak a rohadt ajtónak.

Lesiettem a lépcsőn, és segítettem Mr. Minnek felvinni a cuccait. Most ért vissza egy pár napos pihenésről, szerencsénkre pont lemaradt a kisebb káoszról ami ma történt.

- Segíthetek még valamiben?

- Nem NamJoon, köszönöm. De nyugodtan hívj csak Hyungnak mostantól, és ugyan ez vonatkozik a többiekre is - lágyan elmosolyodott és pakolt tovább.

- Rendben, köszönjük Hyung.

Visszavánszorogtam Jinhez, aki elaludt Jiminnel a mellkasán. Fogtam a pokrócot Kook székéről majd óvatosan ráterítettem két szuszogó társamra, s kimentem.

Leérve a nappaliba elterültem a kanapén, és a mostani helyzetünkön goldolkoztam.

Minden megoldódott, Jin az enyém, és a mi morci hyungunkat is megtalálta a szerelem. Remélhetőleg JungKook és Hoseok hyung is egymásra találnak, s aztán már csak Chimnek kéne egy hozzá illő lány. Vagy fiú.

- Min gondolkozol? - huppant le mellém Jin.

- Azon, hogy jelenleg minden egész jól alakul - tettem jobb kezemet arcára.

- Az nem kifejezés - simult bele tenyerembe, mire muszáj volt elkuncognom magam. Annyira aranyos ilyenkor.

- Mi olyan vicces?

- Aranyos vagy - mosolyodtam el és felülve nyomtam szájára egy puszit.

------------------

*Tú víksz létör*

Csengettek. Nem tudom ki az csütörtök délután kettőkor, de ketté szedem ha mégegyszer megzavarja a munkámat.

Kinyitottam az ajtót, de szerencsére csak a postás volt az.

- Jó napot! Itt van egy, kettő, három számla, két ajánlott levél, egy levél Japánból és.. igen. Egy levél Kim NaJoonnak, egy Min YoonGinak, kettő Park JiMinnek, Jung HoSeoknak és végül négy a Bangtannak.

- Köszönjük.

- Írja alá kérem - gyorsan odafirkantottam egy aláírást, majd elköszönve a postástól bezártam az ajtót és letettem a leveleket a kisasztalra.

Felkaptam sajátomat és bevonulva a nappaliba megnéztem ki küldte.

Feladó: Lee SeoHyun

Helloooka!

Rossz és szomorú hírem van, ez volt az utolsó rész, ezen kívül egy Epilógus lesz már csak. :(

!!DE!!
Szeretnétek második évadot? 👀

---------------

AHHHWWW Úristen!
Látjátok azt, amit én???!?!?!?
Ne már, ne játsszatok a szívemmel, sírni fogok. 😭😭❤
Nagyon de nagyon szépen köszönöm a több mint 1K szavazatot, és az 5200+ megtekintést! ❤😭