Seo napok óta itt van nálunk a dormban, és még egy darabig nem tervezett elmenni.

Ezen kívül egyre jobban nyomul rám, holott világosan megmondtam neki, ha tovább próbálkozik, kihajítom az ablakon - és remélhetőleg egy forró lávafürdőbe esik. (Szerk: Tenksz görl for di ájdiö. 😂)

Szerencsénkre - egyeseknek, mint Jimin, bánatára - Seo ma elment a városba pár barátnőjével, így végre nem attól hangos a dorm, hogy hol vannak a sminkek, meg hasonló.

Jin épp ebédet főz nekünk, amiben néha itt-ott én is próbálok segíteni, inkább kevesebb sikerrel.

Ezt alátámasztja a kábé fél órával ezelőtti kis akcióm.

"- NamJoon, idehoznád nekem a chiliszószt?

- Persze, azonnal.

Odamentem az egyik szekrényhez, amiben Jin a szószokat tárolja. Kinyitottam, majd szemeimmel elkezdtem keresni a szinte már rikítóan piros ízesítőt, s rövid keresgélés után meg is találtam.

Levéve a polcról csukom vissza a szekrény ajtaját és sietek vissza Jinhez - aki kábé két méterrel állt odébb, nem is értem, miért "rohantam" - amikor sikeresen - mert hát én vagyok NamJoon - megbotlottam a szék lábában, és elvágódtam a kövön.

Hyungom azonnal letette ami a kezében volt majd letérdelt mellém, és felemete fejem. Látva, hogy nem történt pár lila foltnál nagyobb bajom kifújta eddig bent tartott levegőjét, és homlokomra nyomva egy puszit vette ki kezemből a - csodával határos módon nem törött - chiliszószos üveget.

Két másodperccel később Suga és Taehyung álltak az ajtóban, mögöttük pedig egy ijedt arcú Hoseok.

- Nyugi srácok, semmi baja. - fordult feléjük Jin, miközben felkapartam magam a földről - Tudjátok, csak NamJoon és a konyha. "

Most ott tartunk, hogy hyung leültetett egy székre - történetesen arra, amelyikben megbotlottam - és nem enged felállni, mert 'Még a végén megint megsérülök.'

Bár őszintén bevallom, nem bánom egy cseppet sem, hogy itt kell ülnöm. Bámulhatom hyungom formás fenekét, amivel a közeljövőben nagyon is vannak terveim.

A gondolatra megnyaltam alsó ajkamat, s tovább bámészkodtam a csodálatos látványban.

Időérzékemet teljesen elvesztettem, még az sem tűnt fel, hogy bejöttek a konyhába a srácok, és hogy már nem Jin félgömbjeit nézem, hanem az itt-ott elővillanó tűzhelyet.

Egy kalimpáló kéz rajzolódott lassan ki előttem, s fejemet megrázva fordultam az asztal felé, ahol öt kíváncsi szempár nézett rám. Na baszki.

- Hyung, minden oké? - kérdezte a már majdnem megfulladó Jimin, mire egy dühös pillantást vetettem rá. Rögtön elhalkult, még szerencséje.

- Jó étvágyat! - tette le elénk Jin az ételt, majd helyet foglalt.

Csendben eszegettünk, amikor megszólalt a mobilom. Farzsebembe nyúlva húztam elő a készüléket, amin Ismeretlen szám felirat díszelgett.

- Bocs srácok, ezt fel kell vennem. - felálltam és sietős léptekkel indultam a nappaliba, majd fülemhez emeltem a készüléket.

- Igen?

- NamJoonh... kérlek.. gyere ide. A TheRose hoteltől nem messze vagyok egy élelmiszer boltban.. a dorm felé.

- Seo, mi a frász történt? - idegesen csörtettem ki az előtérbe, s elkezdtem felhúzni cipőmet, majd kabátomat is magamra aggattam valahogy.

- Csak.. siess. Kérlek - és ezzel le is tette. Na baszki, nagyon jó.

- YoonGi, gyere ide gyorsan, és siess. Nem érünk rá.

Hyungom ijedt tekintettel ugyan, de morgolódva sietett ki hozzám, s mikor látta rajtam utcai szerelésemet, felrohant szobájába telefonjáért, majd magára kapkodta cuccait.

- Srácok majd jövünk - ordított egyet a konyhában tartózkodóknak majd stílusosan kivágta az ajtót és futólépésben indult el balra.

Sietősen mentem utána az ajtót gondosan becsukva, végül már szinte futottunk.

Útközben ecseteltem hyungomnak a helyzetet, és hogy miért is hívtam magammal. Bólogatva adta tudtomra, felfogta mi a szitu.

Kábé húsz perc rohanás után szó szerint berontottunk a boltba, ahol Seo egy biztonsági őrrel vitatkozott. Na ez most ugye nem komoly? Ide jövök Sugával, aki meg fog ölni engem, és ez...? Édes istenem.

- NamJoon - fordult felém hyungom, én pedig nyakamat behúzva vártam, hogy leszedje a fejem, ami nem történt meg - nem eszlek meg, baszod. Gyere inkább és segítsünk a nődnek.

- Seo nem a nőm, YoonGi.. - forgattam meg szemeim, de ő csak karon ragadva húzott magával a még mindig veszekedő emberekhez.

- Elnézést uram, mi a probléma? - szólította meg a kábé két fejjel magasabb biztonságit.

- A hölgy egy eléggé drága bort lökött le, természetesen eltört, de esze ágában sincs kifizetni.

- Még szép, hogy nincs. Minek teszik olyan helyre, ahonnan a legkönnyebb lelökni? - kontrázott Seo, de mielőtt újabb vita kezdődhetett volna, Suga megszólalt.

- Mennyi volt az a valami?

- Pontosan 52.315 won*, uram. - Kikerekedtek szemeim az ár hallatán, ugyan akkor hyungom előkapta pénztárcáját, és lazán kifizette az összeget.

- Mostmár elengedi a hölgyet? - kérdezte flegmán, s miután a biztonsági bólintott, karon ragadta Seot és kirángatta a boltból.

Hazafele úton egyikőnk sem szólt egy szót se. YoonGi hyung fáradt és ideges volt, Seo szégyellte magát, én pedig csatlakoztam hyungom érzéseihez.

Miután végre hazaértünk, fáradtan dobtam le magamról cipőmet és siettem fel szobánkba, majd ledőltem Jin ágyára és a plafont kezdtem el kémlelni.

Pillanatok múlva nyílt a fürdőszoba ajtaja, és egy szexi vizes Jin lépett ki rajta egy szál törölközőben. Szemeimet végigvezettem teste minden részén, amibe belepirult.

- Nam, ha befejezted a bámulásomat, akkor felöltöznék - indult meg szekrénye felé, de én félúton elkaptam kezét így rám borult, karjaival megtámaszkodva fejem mellett.

- Szerintem jó leszel így is ma este - karjaimat nyaka köré fonva húztam le egy csókra, amit azonnal viszonzott.

Egyik kezével pólóm alját kezdte felhúzni, s annyira elváltam tőle, hogy le tudja szedni rólam.

Szép estének nézünk elébe.

Ánjonghászéjó!
Nó, plíz dont kill mí gájz. XD

(Majd a következőben, ti kis hunszutok. :33 )

Na szóval I hope you enjoyed it. ❤

* Kb: 12.000 Ft