Barátság. Barátok? De ki az igaz barát?  Mi van, ha elveszítünk egy barátot? De vajon el lehet veszíteni egy igaz barátot? Nem. Nem hiszem. De ha egyet elveszítünk, akkor az nem volt barátság. Akkor miért is nevezzük így?  Mi is a barátság? Milyen egy igaz barátság?  Csak egy összetett valami? Egy támogató viszony emberek között? Csak egy érzelmi, kognitív, esetleg anyagi erőforrás, amelyből táplálkozunk? Az emberi kapcsolatok egyik formája, amely bármilyen helyzetben kialakulhat?  De csakis kizárólag örömteli találkozások és beszélgetések által alakulhat ki? Nem. Ennyire nem szűk és egyszerű ez a kör! Hát nem lehet ellenségből barát? Egy ismeretlen sem lehet barát, akit éppen egy szórakozóhelyen, táborban vagy fesztivál keretében ismerünk meg? De nem lehet barátunk az, akit épp kinevetnek a folyosón, mert nincs tökéletes alakja vagy mert pont hogy egyedi az öltözete? Bárki lehet barát, de nem mindegy, hogy milyen az a barátság. Lehet felszínes és erőltetett. Igazi, őszinte és melyről fakadó, de mostanság internetes barátok is vannak. Lehet lány és lány között, fiú és fiú között, de azt haverságnak nevezzük, mint ahogyan fiú és lány között kialakult emberi kapcsolat ezen fajtáját is. Bármilyen furcsa szituáció összehozhat két embert. Ha már barátság, hát mi jellemzi? Őszinteség? Rokonszenv? Egymás elfogadása? Szeretet? Bizalom? Együttérzés? Nyitottság? Szövetség? Törődés? Csak ennyivel tudnánk jellemezni? A barátság egymás elfogadásának és szeretetének egyik formája, amely segít érzelmileg fejlődni. Egy rituális rokonság, önkéntes jellegű és a barátot nem lehet helyettesíteni. De ha a barátság egyik alapja a bizalom, akkor miért hazudunk és titkolózunk? Miért beszéljük és nevetjük ki a másikat a háta mögött? Miért próbáljuk megváltoztatni egymást ahelyett,  hogy elfogadnánk? Miért hagyjuk el a másikat az első alkalommal, amikor elbotlik ahelyett, hogy segítenénk? Miért használjuk ki egymást, miközben a barátság pont az ellenkezőjéről kellene szóljon? Miért kell egymást megvetni ahelyett, hogy kezet nyújtanánk és megbocsátanánk, hiszen mind követünk el kisebb nagyobb hibákat, nem? De ha elveszítünk egy barátot, minden megváltozik. Elhal egy része a szívünknek, kárba megy minden, amit belefektettünk a barátság kialakulásában és annak ápolásában. A barátság egy virág. Kell neki napfény, meleg, eső, gondoskodás. Kell táplálni, melengetni, mert hanem elhervad.
Kassay Adolf szavaival élve "Nem képzelhetek drágább gyöngysort, mint a barátság gyöngyeit, melyeket azok fűznek egybe, a kiket a rokonszenv egyesített."