Tudjátok, ez valami olyasmi, mint amikor a só összekavarodik a cukorral. Édes és keserű. Eggyé válnak. Nem lehet különválasztani őket.
    A szerelem kávéfőzés. A régi kávéfőzőknél szükséges vizet önteni az aljába és rá a kávét. A kávé nem fő meg víz nélkül és a vizet sem lehet kávévá változtatni.
    A szerelem olyan, mint a könyv. Ha nincsenek szavak, nem lehet könyv belőle, csak üres oldalak. Pontosan így éreztem, mikor nem volt ő még. Egy üres oldal voltam a sok közül. Mikor belépett az életembe, szavakat írt rám és én lettem az ő te könyve. Az ő saját könyve, amelyet csakis ő maga táplál.
     De lehet sport is a szerelem. Mondjuk, legyen a foci! A labda magától csak egy labda, semmi más. Nem mozdul, mert senki nem mozgatja, aztán belerúgnak, játszodnak vele és máris megmozdul.        
      A szerelem egy játék, egy csésze babkávé, egy teljes regény, só és cukor, édes és keserű. A szerelem nem két test, a szerelem két lélek, amely elhal a másik nélkül. Én meghalnék nélküle. Ezt érzem. Mérhetetlen nagy szerelmet. Szeretem őt.