AbigailMoonstone kérésére!

T/N - te neved
T/Cs - te családneved

Nem igazán voltak emlékeim, csak a mentő. Hallottam ahogy szirénázva közelít felém, és bennem alig maradt élet. Csak épp, hogy pislogni tudtam. Láttam, ahogy közelítenek felém, és én fejjel lefelé vagyok. Fogtak és kiszedtek a kocsiból, majd egy ágyratettek.

- Jól van? - kérdezte az ápolónő, hogy életbe tartson

- Nézzen rám! - mondta

Persze nem volt bennem annyi energia, hogy rendes mondatok bökjek ki, így az összes erőmet összeszedve próbáltam beszélni.

- Baleset... - nyögtem halkan - Segítsen... Meghalok...

- Ne mondjon ilyeneket! Mindent megteszünk, hogy segítsünk önnek! - mondta a nő de addigra már nem voltam eszméletemnél

- Rendben... Lassan végzünk - szólt a Doki

A lassan végzünk tíz perc volt, de addigra még mindig nem tértem magamhoz. Csak homályos képeket láttam. Fogalmam sem volt mit csinálnak rajtam, de nem is érdekelt, csak enni akkartam. Miután véhegztek a műtéttel és átettek egy másik osztályra egyből enni akkartam. Felakartam hívni anyumat, hogy szóljak neki, jól vagyok és hogy ha lehet hozzon valami kaját. Nem is kellett hívni, mert már a műtét közben a kórházban tartózkodott.

- Kincsem! - öleltem meg anya - Hogy érzed magad?

- Úgy ahogy - mondtam - Beszéltél a Doktorral?

- Még nem... - kezdet bele de már a Doktor be is lépet hozzánk

Fekete haja volt és szürke szeme volt. Magas volt és vékony. Biztos volt már 45.

- Hogy érez magat, Mrs. T/Cs? - kérdezte a doki

- Jobban, köszönöm a segítséget - mosolyogtam

- Igazán nincs mit, ez a munkánk- mosolygott vissza

- Mondja, Doctor úr... Mennyi idő mirre felépül a lányom? - kérdezte anya

- Ha minden jól megy két héten belül már minden rendben lesz - felelte Doctor... Strange... Ezt olvastam le a névcédulájáról

- Köszönjük - felelte anyum

Stranger doktor mosolyogva bólintott majd elköszönt tőlünk, ugyanis volt még egy műtétje.

- Minden rendben lesz T/N... Hozzak neked valamit enni? - kérdezte anyum

- Igen, köszi - mosolyogtam

Két héttel később már minden rendben volt. A karom is úgy ahogy javult, de még mindig remeg a kezem, és a Stranger doktor úrral kapcsolatban hamar kiderült, hogy az egyik távoli ronkonunk, milyen kicsi a világ, de azóta is jó kapcsolaltot ápolunk...

Írta: Halak ♓