A nitrogén kulcsfontosságú eleme a nukleinsavaknak, vagyis a DNS-nek és az RNS-nek, mindemelett azonban ugyan ezt az anyagot (pontosabben egy vegyületének keverékét) királyvízként, az arany valódiságának kimutatására is alkalmazzuk, de hiszen a DNS-ünk a mi saját bejárású aranybányánk, amennyiben képesek vagyunk annak szövevényes gombolyagait kigabalyozni...

A Japán Nagydíj után Max Verstappen éppen a csomagokat pakolta ba a kocsija csomagtartójából, a nappalia lépve azonban Eleonoraval találta szemben magát, aki a kanapé támlájának dőlve figyelte a hollandot mellei alatt összefont kezekkel.

- Esetleg nem segítenél Napraforgó?- tette fel a kérdést a pilóta, mire a nő csak lassan megrázta a fejét- Nagyon segítőkész kis virág vagy te.- fogatta meg szemeit a férfi, majd el is indult az ajtó felé.

- Állj meg Verstappen!- szólalt meg a nő, mire Max döbbenten fordult a nő felé- Ülj le.- mutatott az asztal felé a Nora, miközben ő maga már el is indult, hogy helyet foglaljon az egyik székén.

- Eleonora jól vagy?- tette fel a kérdést a férfi, miközben belökte az ajtót, majd lassan el is indult az asztal felé és helyet foglalt a nővel szemben.

- Én? Nagyszerűen, de mi- mutatott először a férfira majd magára a nő, már kissé sem vagyunk jól.- Maxnak esélye sem volt megszólalni, hiszen Eleonora azonnal folytatta is- Elhoztál az apámtól, ami eddig senkinek sem sikerült, és nem tudom, hogy ezért lehetek-e valaha is elég hálás neked.- bólintott a nő, mire Max csak lassan megingatta a fejét.

- Nem.- emelte fel gyorsan a kezét a férfi- Én is beszélhetek esetleg? Köszönöm. Elhoztalak, mert tudom, hogy milyen feklnőni egy bántalmazó család mellett, de neked esélyt sem adtak arra, hogy kitörj, így adtam neked erre én egy esélyt, ennyi.

- Köszönöm.- bólintott ismét Nora- De nem ez volt jelenleg a lényeg. Hanem ami utána történt.- köszörülte meg a törkét a nő.

- Mármint arra gondolsz, amikor szinte mindketten meztelenül ültünk az ágyamban?- tette fel a kérdést a holland- Tőlem beszélhetünk róla, de ha engem kérdeze,- hajolt előre, mire a nő is így tett, hiszen érdekete, hogy mit szeretne mondani a férfi- akkor fel kellene elevenítenünk, hogy tökéletesen tudjunk róla beszélni.- jelentette ki, majd mivel a nő már elég közel volt hozzá óvatosan maga felé húzta a őt, és ajkait a nőé ellen nyomta, majd lassan el is vált tőle- De akát maradhatunk teljesen elméleti síkon is.- ejtette ki a szavakat ajkait teljesen a nő ajkai előtt tartva.

- Nekem mindenki azt tanította, hogy repetitio est mater studiorum.- jegyezte meg a nő.

- És ez mit is jelent?- tette fel a kérdédt a férfi, mire Nóra csak egy pimasz mosolyra húzta ajkait, majd mit sem törődve a még mindig közéjük szorult asztallal fogta át mindkét kezével a férfi tarkóját, alsó ajkát  pedig először beharapva, ám végül mindent feltéve egy lapra nyomta ajkaira Max ajkaira, aki ezt a mozdulatot azonnal tárt karokkal fogadta, azonban azonnal elengedte a nőt, amikor az fájfalmasan felnyögött egyet.

- Mi történt?- tette fel azonnal a kérdést a holland, miközben a nő óvatosan visszaült a párnázott székre.

- Eléggé gerincbe tudna törni az ember álmait az asztalod Verstappen, igazán kemény darab.- dörzsölte meg csípőjét a nő, amit ő sem tudott hol, de az asztal peremének nyomott.

- Nem csak az igazán kemény darab jelenleg Napraforgó, hidd el nekem.- jelentette ki a férfi, mire a nő arca teljesen vörössé változott- Kimegyek a többi csomagért, mivel a kocsi csomagtartója még fel van nyitva.- jelentette ki a férfi, miközben pedig elhaladta a nő mellett lehajolva egy lágy csókot nyomott ajkaira, majd valóban elindult a kinthagyott csomagok felé és morogva konstalálta, hogy ezek után kénytelen lesz egy jéghideg zuhanyt venni, és még csak a nővel se siekrült megbeszélnie semmit- Bedobom a bőröndöd a szobámba, utána elmegyel zuhanyozni.- jelentette ki a férfi, mire a nő felvont szemöldökkel nézett a férfi felé.

- Miért a te szobádba?- tette fel a kérdést Nora, mire Max nagyokat pislogva nézett a nőre.

- Miért is nem?- kérdezett vissza azonnal.

- Mert bármennyire is meglepe téged,semmit sem siekrült megbeszélnünk, szóval nem fogok a te szobádban aludni.- a férfi csak elfintorodott, és morogva tolta be a bőröndöt a nőjének kinevezett vedégszibába, majd elindult zuhanyzni.

Max pizsamájának kijelölt melegítőnadrágban nyomkodta éppen telefonját, miközben háta az ágytámlának volt nekinyomva, de sem az előtte lévő tévé, sem a kezében tartott telefon nem nem tudta lekötni gondolatait.

A férfi morogva dobta az ágya üres oldalára a telefont, és mérges volt, hogy csakis a nő döntése miatt üres és hideg mellette az ágy. A pilóta morogva állt fel az ágyról, és kezébe vette a párnáját és maga után húzta a takaróját, majd belükte maga utána az ajatót és be is lépett a nő szobájába, aki döbbenten fordította el tekintetét a laptoptől és nézte végig szinte tátott szájjal, ahogy a férfi semmivel sem törődve dobta le saját párnáját a nőjé mellé, majd ő maga is lefeküdt a franciaágy mellé, ami bár kisebb volt, mint az övé, jelenleg ezt mégsem bánta, még kicsit sem. A takaróját a férfi magára rántotta, majd megkereste tekintetével a távirányítót és felkapcsolata a tévét.

- Vagy zavar?- mutatott a kapcsolóval a készülék felé, de a nő még mindig csak döbbenten nézte a mellette kényelmesen elterülő hollandot.

- Max! Te mégis mit csinálsz itt?- tette fel szinte már hisztérikus hangon a kérdést a nő, mire Max csak állat vont, majd átkapcsolta a tévét egy sportadóra, ahol éppen egy focimeccs ment.

- Azt mondtad nem fogsz a szobámban aludni, szóval eljöttem én a te szobádba.- vont vállat a holland férfi, majd amikor rájött, hogy a meccs unalmas tovább is kapcsolata a tévét.

- Max.- ült fel a nő, és maga mellé tette a laptopját.

- Mit csináltálsz?- tette fel a kérdést a férfi, majd étemelte a laptopot kettőjük közt.

- Az egyetemre javítok pár online tesztet. De Max

- Be se fejezd.- emelte fel védekezően kezét a férfi- Beszéljük meg, ha beszélni szeretnél rólunk. Figyelj ln ismerem a történeted Nora, és a legkevésbé sem emiatt szeretnélek csak magam mellett tudni, sőt, először még csak nem is terveztem veled hosszútávra, ha őszinte akarok lenni, viszont, ahogy múlt az idő rájöttem, hogy te egy olyan különleges egészet alkotsz, amit szeretnék megismerni olyan mélyen, amennyire csak ez lehetséges emberileg.- jelentette ki a férfi, miközben a laptopot maga mellé helyezve nyúlt a nőért, majd lovaglóülésben magéval szembe helyezte a nőt.

- Mégis miért?

- Mit miért?- tette fel a kérdést a férfi, miközben a nő haját hátrasöpörte válla felett, hogy a teljes arcát láthassa.

- Miért szeretnél egy ilyen családhoz tartozni?- tette fel a kérdést a nő, miközben ujját végigvezette a nő arcélén.

- Én nem a családodhoz akarok tartozni Napraforgó!- jelentette ki a férfi a nő füléhez hajolva és szinte simogatták a nőt a férfi elsuttogott szavai- Én csak hozzád szeretnék tartozni Eleonora, semmi és senki máshoz, csak hozzád, hogy megvédjelek, hogy segítsek neked, hogy támogassalak, ahogy eddig is kellett volna a családod férfi tagjainak.- jelentette ki Max, miközben még közelebb húzta magához a nőt, aki ezt csak egy nyögéssel díjazta, miközben Max ajkaival megtalálta a nő nyakának érzékeny pontját, majd ajkait lassan elkezdte levezetni a nő dekoltázsa felé, azonban Nora kezei közé fogva a férfi arcát emelte fel azt, szinte már remegő ujjakkal, majd ajkait a férfijé ellen nyomta.

- És Max,- csókolta meg ismét lágyan a férfi Nora- neked mi a történeted?- húzta végig az orrát a férfi arccsontján, mire az ő ajkaira mosoly szökött.

- Milyen történet Napraforgó?

- Egy ilyen összetört embert, csak egy másik éppen ennyire összetört tud ennyire megérteni Bajnok.- suttogta a nő a férfi ajkaira a szavakat, arcát még miindig ujjai között tartva.

A férfi csak mosolyt erőltetett ajkaira, és próbálta elrejteni arcáról érzelmeit. Eddig senki nem kérdzete meg tőle ezt ilyen nyíltan, főleg nem valamelyik barátnője, általában neki kellett kezdeményezni hasonló beszélgetéseket, ha nyomta valami a szívét ezzel kapcsolatba.

- Hát, hasonlóan elcseszett apánk van Napraforgó.- jelentette ki Max, miközben egy csókot hagyott a nő ajkain- De nem akarlak ezzel terhelni téged ezzel angyalom.- a mondat után egy újabb cók landolt a nő ajkain.

- Nem terhelsz vele, annyira báris biztosan nem, mint én téged a súlyommal.- jelentette ki a nő, miközben megpróbált kimászni a férfi öléből, aki ezt nem díjazta, ezt kifejezve pedig erősebben mélyestette ujjait a nő csípőjébe.

- Mivel terhelnél.- nevetett fel a férfi- Maximum azzal, ha tovább mocorogsz az ölemben, akkor megtudod, hogy mi szokott a legkeményebb dolog lenni nálam itthon, és az nem az asztal széle Nora.-  a férfi szinte morogta a szavakat, és a legkomolyabban gondolta, hogy ha a nő továbbra is sokat mocorog az ölében, akkor nem biztos, hogy megálljt tud parancsolni magának.

- Biztos vagy benne?- tette kezeit a nő a férfi mellkasára, ezzel a férfi hátradőlt a párnák közé, a nő pedig felette támaszkodva figyelte a vonásait és Max szemeit, amiket olyan mélyen fúrt a nő íriszeibe, mintha a lelkéig látna, majd a nő előre hajolva csókolta meg a férfit, mintha az élete múlna rajta.

- Mostmár? Teljes mértékben.- jelentette ki a férfi, amikor a nő elvállt tőle, hogy levegőhöz jussonak, de a nő vörös hajzuhataga még mindig függönyként adott számukra intim környyezetet.

- Ha nem akarod, hogy megrontsalak téged Napraforgó, akkor mássz szépen le rólam.- motyogta a holand, mikor pedig a nő pimaszul mosolyogva bólintott egyet, és elkezdett volna kikászálódni, a férfi mintha meggonfolta volna magát, a nő fenekére csapott, mire ő felsikított, ami miatt Max felnevetett, de a nő csak mellkason csapta.

- Szemét!- erre a kijelentésre a férfi csak nevetni kezdett, majd megeleve a nőt tette őt vissza a párnék közé, majd a nyakáig be is takarta.

- Ez a szemét most elindítja a Garfiel-ot, és holnap lasagnet kell ennünek.- jelentette ki a férfi, miközben valamit pötyögött a távirányítón.

- Én inkább csak alszom.- nyújtózkodott egyet a nő, majd befelé fordulva helyezkedett el alváshoz a férfi pedig az egyik kezével a nő hátát simogatta.

- Aludj egyet.- nyomott egy puszit a homlokára a férfi, majd elindította az animációs filmet.

- Müm, akarok egy cicát.- motyogta a nő félálomban, mire a férfi csak felnevetett.

- Nemsokára hazahozom a fiúket, amikor végre nem lesz ennyi verseny. 

- Az szuper.- motyogta a nőt- Max megesznek, mert betolakodtam a helyükre.- gondolkdott el a nő, mire Max kénytelen volt felnevetni elképzelni az abszurd helyzetet.

- Maximum egy kicsit.- értett egyet bólogatva a férfi.

- Akkor mi is van közöttünk Max?- tette fel a kérdést a nő, de szemei még mindig le voltak csukva, és már közel állt ahhoz, hogy elaludjon. 

- Ruha, és sok másik anyag Eleonora.

- Ha, ha ha.

- Nem most fogom megkérdezni, hogy leszel e a barátnőm Napraforgó, féig már alszol.- erre már Eleonora nem ragált semmit, mire a férfi elkönyvelte megában, hogy a nő elaludt mellette, ő pedig még midnig a nő hátát simogatta- Tudod az apám nekem is hasonlóan volt szigorú, mint a tiéd,- sóhajtott fel a férfi- volt, hogy egy benzinkúton hagyott, vagy villát állított a kezembe, vagy csak simán nem kaptam vacsorát, mert nem úgy teljesítettem, hogy ő azt elvárta volna. Egy ugyan olyan szörnyeteg volt, mint a te apád, csak ő éppen a húgomat nem bántotta, nem is negedtem volna neki. Anyától szerencsére elvált, de ő ha nem szóltam neki, nem igazán vette észre, hogy mi van a dolgok mögött.- sóhajtott fel a férfi- Én pedig nem sokszor szóltam neki, tudod azt hittem, hogy ez teljesen természetes, de ahogy idősebb lettem rájöttem, hogy nem az, ez és az amit veled tett az apád, az mindkettő gyermekbántalmazás.- a férfi bár azt hitte a nő alszik, ő mégis éber volt, mióta a férfi ajkai közül kiszökött a barátnő szó, és minden egyes szavát tökéltesen értette a férfinak, és az azok mögötti mondanivalóját is- Tudod, soha többé nem fogom engedni, hogy ilyen történjen veled, magammal sem, de veled főleg nem, ezt megígértem a testvérednek is, és be is fogom tartani.- Vittorionak? A nő nem értette, hogy ponotsan mi köze ehhez az egészhez az ikertestvérének, de nem is volt joga firtetni, hiszen a férfi azt hitte, hogy alszik- Soha nem engedném, hogy mégeygszer ilyen történjen veled, vagy ha úgy hozná az élet, akkor a gyerekeimmel, soha nem lennék képes úgy bánni velük, ahogy velem bánt az apám, és tudom, hogy éppen e miatt lennél te is egy tökéletes anya.- a férfi, amikor befejezte mondandóját, amit ébre nem mert volt elmondani a nőnek kikapcsolta a tévét, és az éjjelilámpát is, majd óvatosan átölelte a nőt, aki mégjobban hozzábújt, miközben végig a férfi szavain gondolkdova próbált meg ismét elaludni.

•🧪•