Régebben sok humoros verset és dalszöveget írtam, de egyik sem volt alkalmas arra, hogy publikáljam. Most viszont eldöntöttem, hogy itt az idő megpróbálkoznom egy színvonalasabb költeménnyel, úgyhogy mára egy verssel érkeztem. :) (Előre is elnézést kérek mindenkitől a metaforákért és egyéb költői képekért ;D)

Jégsapkákon áll egy város
Hős tornyai égig érnek
Peremvidéken kis iglum
Számított csak menedéknek

Otthon ültem, vártam néha
Egy hangot, szót vagy szívdobbanást
Rideg falak megremegtek
A mennyezetről hullt a parázs

Választ vártam, segítséget
Kint tél volt, fagy és némaság
Minden emlék földbe süllyedt
A házam széjjeltépett zsák

Vártam, vártam, kiabáltam
Védtelenül, vad tornyok közt
Az utolsó láng elmosott még
Egy földön fekvő evőeszközt

Mellettem zombik mászkálnak
Szólok, hát miért nem látnak?
Rajtuk sál s kabát
Tócsából vívtam
Győztes csatát
Én élek,
De ők
Nem
!