Kassák Lajos versei alapján

Gyermek vagyok sírni akarok
és toporzékolni nem
tenni olyat amit egyébként kéne
semmi felnőttest
felnőni felnőni
felmenni felmenni
a hegyre amit a szorongásból
építettem
a felelősség sziklái között a gyer-
mekiség patakja csordogál
felhőt iszom és vitatigrist
csak pirosat
nem tudok vagy nem akarok
felnőni még nem talán
sohasem
nyilván csak játszani
gondtalan játszani akarok
pedig dolgoznom kéne és ko-
molynak lennem
a barátaim már nénik és bácsik
én részegen ugrándozok egy
parkolóban Pécsett anyám
csak nevet és vele én is
most gyerek vagyok igazán a pulcsim
színe mint a sajtos cheetos
mikor lesz vége jobb
lesz-e vagy nem növök fel
sohasem
örökké így marad a
kettő között
de egyikben sem igazán felnőtt
az mikor leszek
nem testben hanem észben
lélekben tényleg soha
mi van ha nem lesz jobb
vonat kereke kattog robog a
felelősség
nem ugrok el már biztosan elüt
még csak bele sem halok.