Grace Martin

,,Ki ez a titokzatos lány?

Niva (18) Magyarországról érkezett az British Got Talent színpadára.

S hetek óta mindenki azon gondolkozik, hogy vajon ki lehet ez a Niva (18), aki az idei - 2016-os - British Got Talentbe indult. Első előadása során - ahol Whitney Houston-tól adta elő az I Will Always Love You-t - mind a négy zsűritag és az egész közönség állva tapsolt és éljenzett, valamint az összes zsűri egyszerre nyomta meg a számára biztos továbbjutást biztosító gombot s már ezzel beleírta magát a British Got Talent történetébe.

Ez még csak semmi ugyanis előző heti műsoraival megmutatta, hogy nem csak énektudása elképesztő, hanem a tánctudása is lehengerlő. Vajon mikre lehet képes még ez a fiatal lány? Milyen meglepetéseket tartogat még számunkra?
Senki sem tudja megmondani, hiszen az ismeretlenség homálya fedi kilétét. Csupán annyit lehet róla tudni, hogy magyar származású és jelenleg is Londonban tanul, valamint a későbbiekben még az is kiderült, hogy két híresebb internet celebbel Manu Riossal (19) és Michael Zuritaval (18) is közelebbi kapcsolatot ápol.

Vajon ki lehet ez a Niva?

Előző heti előadásait a cikk alján a linkekben megtalálhatják!"

Mióta belekerültem a műsorba már eltelt egy hónap is. Elég eseménydús időszakon vagyok túl, de nem csak én, hanem a srácok is. Amellett, hogy készültem a versenyre még a fiúkkal is próbálnom kellett a Word Of Dancere, hiszen az is a nyakamon volt.
A frusztráció, ami bennem volt sajnos legtöbb esetben a fiúkon csattant, de szerencsére egyik esetben sem vették magukra a gúnyos és cinikus megszólalásaimat, amiket nekik szántam egy-egy próba ideje alatt.

Már eleve az első előadásommal felkeltettem az emberek, valamint a média figyelmét is az ismeretlenségemmel. S azóta már két élőadáson is túl vagyok, ahol Lisa és a többiek biztatására nemcsak a hangomat mutattam meg a világnak, hanem a tánc tudásomat is. Amibe szerencsére a mentorom - Simon - is támogatott és áldását adta a produkcióimra, amit minden héten nagy lelkesedéssel mutattam be neki.

Három napja, hogy letudtam a második élőshowt és azóta a média, mintha felrobbant volna. Mindenki egyre jobban a kilétemre kíváncsi s bárhányszor kijövök egy próbáról az újságírók, csakúgy hemzsegnek a British Got Talent épületének a bejárata környékén, hátha valamit kideríthetnek a kilétemről s egy szafatos cikk keretében mindent jó részletesen leírhatnak.

Ilyen s ehez hasonló cikkek láttak napvilágot már, de sajnos - vagy nem sajnos - már nem csak angol portálokon láthatom viszont a rólam készült szövegeket, hanem már rengeteg európai országban jelentek meg a személyemről szóló cikkek, amelyeknek mindegyike a kilétemet boncolgatja.
S ezek az országok között ott szerepel a kicsiny hazám Magyarország is, ahol nagy lelkesedéssel írnak arról, hogy egy fiatal magyar lány ,,meghódította" a világot.

Örülök, hogyne örülnék, hiszen ezt akartam, hogy mindenki felfigylejen rám.
De itt van az a bizonyos, de is!
Az öröm mellett az aggódalom is szöget ütött a fejemben az egyre sokasodó cikkek következtében, hiszen egyre nagyobb rá az esély arra is, hogy kideríthetik, kit is rejt valójában az álarc.
S azzal, hogy rájöttek, hogy Manuval és Michalel is közeli viszonyban vagyok már egy hatalmas lépést tettek az igazi valóm leleplezése felé. S ennek következtében a frusztráció még inkább csak gyűlemlett bennem, hiszen nem akartam, hogy máris ilyen hamar lelepleződjek.
Még nem állok arra készen, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy ki is vagyok valójában.

Elmélkedésemet a telefonom jellegzetes csengőhangja zavarta meg, amit nagy kutatások árán pár perc múlva már a kezemben fogtam s kíváncsian lestem meg, hogy ki is hív engem szerda reggel 7 órakor.
Mikor megláttam a zaklatóm nevét nagy örömmel nyomtam rá a zöld ikonra s egyből ki is hangosítottam barátnőmet, hogy a reggeli gyors készülődésem közben is könnyedén tudják vele beszélni.

- Sziaaaaaaa - köszönt bele a telefonba elnyújtva a szót Lis, s csak kuncogni tudtam gyerekes viselkedésén, nem mintha én nem lennék különb nála.

- Neked is csodálatos reggelt Lis! - köszöntem bele nevetve a telefonba, miközben a melltartóm felvevésével szöszmötöltem s ilyenkor adok hálát, hogy nem jutott nekem szobatárs.

- Jól van na! Itt már délután három óra van!
- közölte velem az információt, mintha nem lennék amúgy is vele tisztában.

- Jólvan, jólvan! - szóltam neki vissza s máris a lényegre törtem - Ha ennyire tisztában vagy az idővel Okoska, akkor arról is tájékozhatnál, hogy mi volt a hívásod célja!

- Huh! Annyira elfoglalt lett a kisasszony, hogy már fel se hívhatom a szabad időmben? - kérdezett vissza játékosan, amire csak ismételten egy kisebb nevetés volt a válaszom számára.

- Unnie! Alig van szabadidőd ilyen időtájt, szóval gondolom, hogy egy fontosabb dolog miatt hívtál fel, nemcsak azért, mert hű, de hiányoztam volna, mivel este beszéltünk - közöltem vele a tényeket, amivel ő is eleve tisztában volt.

- Okey, figyelj! Nem tudom, hogy mennyire vagy tisztában a rólad szóló cikkekről, de ...

- Unnie mondjad már! Ne húzd az időt! - szóltam rá Lisara, mivel ezzel a kerteléssel már az őrületbe kergetett lassan.

- Hey, nyugi van Dongsaeng! - szólt rám játékosan, mintha valamilyen házi kedvenc lennék, aki túl van pörögve a gazdáját meglátván.

- Jó, jó csak mondd már lécci! - kezdtem el könyörögni Lisnek, ami láthatóan imponált neki, mivel csak belenevetett a telefonba.

- Szóval..... - húzta Lisa mégjobban az idegeimet, mint akinek ez a kedvenc időtöltése - már egész Koreában, sőt egész Ázsiában szinte minden internetes portálon rólad lehet olvasni, hogy vajon ki is lehet ez a fiatal és titokzatos lány! - kiáltotta el magát boldogan, mire én megálltam a pólóm felvevésében és csak meredten bámultam a telefonom irányába - Hey Grace! Itt vagy? - kérdezett rá barátnőm miután percek múlásával sem örömködtem vele együtt.

- Most ugye nem viccelsz? - nyögtem ki ezt a mondatot is nehezen s akadózva, mint, aki nem hisz a saját fülének.

- Ó, hidd el ilyennel soha nem viccelnék! - szólt vissza kicsit okítóan s izgatottan egyben.

- Úristen Unnie! Én e-ezt alig hiszem el - mondtam kicsit sírós hangon, mivel már tényleg a sírás határán voltam a ledöbbentségtől s a boldogságtól.

- Hohoho! Nehogy nekem itt elkezdj sírni, te lány! - szólt rám Unnie viccesen, amitől máris nekem is kuncognom kellett vele együtt.

- Lis! És.. és, de tényleg? - raktam össze nagy nehezen egy - részemről - értelemesnek vélt mondatot, amin Lisa csak jót röhögött ismételten, hogy mennyit szercsétlenkedek, míg összehozok egy nagyjából normális mondatot.

- Igen Dongsaeng! Képzeld már néhány ügynökség érdeklődését is felkeltetted, ahogy hallottam - mesélte nekem nagy boldogan Li, amire már ténylegesen az örömkönnyeimmel küszködtem s hitetlenkedve hallgattam barátnőm szavait, amik most olyanok voltak számomra, mint a hívő kereszténynek Jézus szava - Ajjj! És képzeld már az idolok figyelmét is felkeltetted, nem utolsó sorban Rosé figyelmét is, aki itt pattog és folyamat azt lesi, hogy hátha valaki rájött, hogy ki is vagy valójában - nevette el magát a végére s hallatszodott a hangján a hitetlenkedés is, hogy az egyik társa mennyire bepörgött egy ,,ismeretlen" előadó végett - Gondolhatod, hogy milyen vicces, hogy itt nyomozgat, hogy ki lehetsz én meg még személyesen is ismerlek - na erre már én is elnevettem magam, ahogy elképzeltem Lisa arcát, amikor Rosé rólam beszélhet.

- Úristen, Unnie! De hisz ez nagyszerű! - kiáltottam el magam boldogan és még jobban nevetésben törtünk ki s boldog csevejbe kezdtünk egymással, míg idő híjában mind a kettőnknek mennie kellett. Amíg Lisa forgatásra ment, én addig is Simonhoz mentem, hogy lekenyerezzem, hogy az általam választott dallal léphessek fel az eheti élőshowban, ami jelentősen eltér az eddigi produkcióktól ezért is féltem, hogy Simon bele fog e menni ebbe a merész húzásomba, amivel mégjobban nyomot hagyhatnék magam után.

Teljes kábulatban lépkedtem a British Got Talent épülete felé s az információkat emészgetem, amit Lisa már lassan egy órája osztott meg velem.

Hihetetlenül boldog voltam, legszívesebben örömtáncot jártam volna az utca közepén s mindenkinek elmondtam volna, aki velem szembejött, hogy mi történt velem és, hogy mekorra egy mázlista vagyok.

Igen annak éreztem magam : mázlistának!
Hiszen nem csak rajtam múlott, hogy mennyire fognak megismerni az emberek világszerte, ebbe bizony benne volt a szerencse is, ami most mellettem állott és ez miatt rettentő boldog voltam.

Most először érzem azt, hogy boldog vagyok az miatt, hogy elutasítottak, mert ezzel nagyobb erőt kaptam s csak mégjobban bizonyítani szeretnék a világ felé s még nagyobb eltökéltség lakozik bennem.

Vigyázz világ, mert Grace Martin nem sokára meghódít!

Hey!
Bocsánat, hogy ilyen későn hoztam a részt, dehát mint tudjátok - vagy nem tudjátok - eléggé lusta vagyok és, hogy itt a nyár ez még inkább rátesz egy lapáttal erre a tulajdonságomra!😅
Szóval nagyon sajnálom a késedelmet és bármilyen visszajelzést nagyon szívesen fogadok legyen az akár egy komment vagy egy voteolás!😁

Ölel és puszil mindenkit : Grace❤️❤️❤️