Általában az élet könnyűszerrel tesz csavarokat az életedbe. Váratlan fordulatokat illetve meglepetéseket. Valahogyan így voltam én is, aki Benjamin Styles kaptam életem meglepetéseként. Sírni tudtam volna , mikor megtudtam miket csináltam az altatóhatásaként magammal. Vagyis csak közel engedtem. Ismételten. Hagytam, hogy csókot adjon és kezemet fogja. Egy buta, ostoba tini lánynak éreztem magam.

-Emma már vár. Igyekezz! -sürgetett anyukám.

-Rendben! -szóltam vissza.

Felkaptam bőr kabátomat majd kapkodva futottam le a lépcsőn barátnőmhöz. Emma vigyorral az arcán várt rám, ahogy leértem rögvest kitárta karjait és meleg ölelésbe vont.

-Induljunk! Apa már dühöng. -kuncogott.

Szemeimet forgatva kaptam fel kocsi kulcsaimat és toltam a garázs felé Emmát. Szüleimtől egy - egy arc puszival búcsúztam. Mikor autómhoz értünk egyszerre szálltunk be, barátnőm a folyamatos zene váltással ütötte el unalmas perceit míg én ugye vezettem. Leparkoltam az étterem elé, ahol Niall várt minket. A férfi nagyon türelmetlen volt, lányával majdnem veszekedésig fajult az aprócska szócsatájuk.

-Ott van Louis! -örömködtem a férfi láttán, aki Liammel beszélgetett.

Mikor oda értem hozzájuk, elnézést kértem tőlük, amiért megzavartam csevegésük mire nevetve öleltek magukhoz. Harmadik személyként csatlakoztam az est folyamán a két férfihoz. Legtöbb alkalommal tudtam a témához néhány szót szólni és még az javukra is vált. Lassan éjfélt ütött az óra, mikor szüleim is megjelentek. Egyből anyukámhoz siettem. Apa már rég lemaradt és mélyen belemerült Niallel egy témába. Anya vörös térdig érő ruhájában szlalomozott az emberek között, hogy találjon egy szabad asztalt kettőnknek illetve apának, ha szándékozik leülni mellénk.

-Amelia, micsoda öröm! -köszöntötte anyukám az érkező Styles családot.

-Itt van Darcy és Annabelle is! -mondta nagy mosollyal Amelia.

-Komolyan? Merre vannak? -pattantam fel rögtönna székből.

Imádtam a két lánnyal nevetgélni. Annya édesek és imádni valóak.

-Ott vannak Alexander mellett. -tájékoztatott majd már futottam is oda.

Mikor Annabelle észre vett, a kislány visításától zengett az egész étterem. Ugyanis szaladni kezdett felém majd karjaimba vetette magát. Ez megismétlődött Darcy érkezésénél is. A végén fenekemen ültem miközben a két lányt szorongattam. Alex gugolt le hozzám és elvette tőlem Darcyt majd én Annabelle kezét fogva álltam fel a földről. Azonban ekkor William futott neki lábaimnak. Hiába, engem az összes gyerek szeret.

-Miért nem vagy anyával, Will? -pillantottam apróságra.

-Csak. -kacagott még mindig lábamat szorongatva.

Mosolyogva vettem fel kezembe és kerestem meg Mirát, hogy fiát vissza vihessem neki. Annabelle mellettem maradt, ő is segített a keresésben. Louisra előbb rátaláltunk ezért a férfinek adtam át Williamet, aki duzzogva került apja karjaiba.

-Hisztis korszak! -legyintett Louis.

Miután Alex maradt partnerem a továbbiak így Darcy és Annebelle társaságát is élvezhettem. Később anyukám és Amelia is belekapcsolódott a beszélgetésünkbe majd Liam valamint apukám is. Az eredeti csapatból csupán Harry, Louis, illetve Niall hiányzott.

-Angel! Segítenél? -szólított meg  Adrienne, Liam felesége.

-Persze. Miben kéne? -indultam utána.

-Csináltattunk egy tortát Niallnek! Most hozták meg. -magyarázta Adrienne.

Az épület előtt azonban hatalmas meglepetés fogadott. A tortát szállító cég valóban meghozta a kért süteményt, amit Adrienne kifizetett majd átvette kezébe. De a másik, ami miatt menekültem volna be az étterembe, az Benjamin volt. Ott állt egy jókora virágcsokorral miközben vakító mosolyával pillantott rám.

-Nem is tudtam, hogy itt lesz Benjamin. -rázta fejét Adrienne.

-Hát hogyne. -bólogattam.

Egy szavát sem hittem el neki. Liam jött ki feleségéért majd együtt mentek vissza míg nekem kint kellett maradnom Bennel. Nem akartam, egyáltalán nem. Bár szívem már döntött maradásomat illetően.

-Kérlek, muszáj beszélnünk. -lépett közelebb Ben.

A rózsa csokor végül az én karjaimban kötött ki, mire arcom is hasonló árnyalatot vehetett fel mint a virágok mély vörös színe. Megköszöntem kedvességét majd fordultam is meg, hogy bemenjek az étterembe.

-Miért nem adsz még egy esélyt kettőnknek? -szólalt meg a göndör hajú.

-Mert nincs olyan, hogy még egy esély. Elsőre kellett volna teljesítened. -válaszoltam.

-Jó, tudom. Elszúrtam. Milliószor bocsánatot kértem tőled. De mond meg hogyan tehetném jóvá? Mivel nyerhetném el újra a bocsánatod? -kérdezte könyörgően.

-Változz meg! Érd el, hogy ismét szerelemből forduljak feléd. -mondtam.

Benjamin hosszú percekig csak meredt rám értetlenül majd végre meg is szólalt.

-Most is szeretsz! -felelte.

-Tévedsz. -fordítottam el fejem.

-Ha most megcsókollak, viszonoznád! Figyelj! -jelentette ki.

Ekkor megindult felém majd ajkai kissé erőszakosan találkoztak össze enyéimmel. A csokrot kezemben szorosabban kellett fogjam mivel testem nem működött együtt velem. Magamnak is nehéz volt bevallani de imádtam ezt a csókot. Kellemes volt, édes és vággyal teli. Ahogy elváltunk volna én úgy húztam vissza egy újabb csókra.

-Na látod. Kár lenne tagadni! -súgta Benjamin.

-Ez még nem jelent semmit sem! -bizonygattam.

-Időre van szükséged? -simított végig arcomon.

-Igen. -léptem hátra párat.

Benjamin egyetértően bólogatott, majd  maga előtt kinyitva az étterem ajtaját megvárta míg én bemegyek. Egyből Emmához siettem, aki kért egy vázát a dolgozóktól. Így a virágok túl élhetik éppségben az ünnepséget.

-Nos' most, hogy mindenki itt van. Akkor igyunk Niall Horan legújabb albumának megjelenésére, ami sikert sikerre halmoz. -emelte magasba poharát Harry.

Anya adott nekem is a pezsgővel tele töltött poharak egyikéből, így már én is tudtam gratulálni Niallnek. Az ír férfi a tortájával szemben állt úgyszint poharát fogva és vigyorogva fogadta a dícsérő szavakat. Liam és Adrienne gyermekeiket fegyelmezték mert úgy látszott kezdték feladni mára a jómodort és egyre inkább a nyugtalanság és álmosság uralkodott el rajtuk. Romina sem bírta tovább. Louis legnagyobb lányával ment el táncolni míg Mira fiúkra vigyázott, aki  réges - rég az igazak álmát aludta.

-Mi van veled? -bökött oldalba Emma.

-Semmi. -motyogtam.

-Styles? -görbült felfelé szája vége.

-Jó, rendben. Igen. Kint megcsókolt. -hadartam el.

-Élvezted? -kérdésére bólintással válaszoltam. -Akkor meg mit búslakodsz?

-Hibát követek el! Nem érzem helyesnek, amit teszek. Pedig vágyom arra, hogy Benjamin velem legyen. Mert még mindig kedvelem. -fogtam halkabbra hangom.

-Szereted. -javított ki Emma.

Szemeimet megforgatva tulajdonképpen igazat adtam neki. Bár nem volt mit ezen megmagyarázni. Ben az egész este szemmel tartott. Pedig én viselkedtem vele gorombán, ő mégis védelmezőmként cselekedett.

Családom hajnal tájt döntött a távozást mellett, így sorban elköszöntem mindenkitől majd autómba szálltunk be és indultunk meg házunkhoz. Ahogy leparkoltam otthonunk előtt, olyan gyorsan mentünk be a melegbe. Rögvest szobámba vonultam. Magammal levezettem egy kisebb vitát miszerint aludjak és, ha felkeltem akkor fürödjek le vagy most. Végül az első verzióra esett választásom.

Amíg az étteremben ünnepeltünk észre sem vettem milyen fáradt vagyok, csupán akkor mikor ágyamban két perc sem kellett és már aludtam.

Hey Girls!
Itt Réka, hosszú idő után újra itt vagyok.
Ne féljetek minden rendben van és igyekszem sűrűbben hozni nektek a részeket.
Ha tetszett kérlek csillagozz! ☆
Ha nyomot hagyott bennetek akkor szólj hozzá, és én még válaszolok is rá! 💭

Millió csók!