Yeji

Az ébresztőm felháborítóan korán szólt, ahhoz képest, hogy mikor feküdtem le. Viszont Ryujin is felébredt velem együtt, aminek szívből örültem, mivel nem tartozik a kedvenc programjaim közé az ébresztése. Gyorsan felvettem egy egyszerű farmert, meg egy fekete pólót, majd megnéztem a telefonomon a naptárt, mivel oda mindig fel szoktam írni, mikor hova kell mennünk, mit kell csinálnunk. Az első pár szót elolvasva eszeveszett tempóban száguldottam ki a szobánkból.

-Lia! Yuna! - estem be az ajtón - Készüljetek! Tíz perc múlva indulunk! - kiabáltam, majd ügyet sem vetve a rám áradó kérdésekkel, miszerint "miért" és "miért pont most", rohantam Chaeryeong szobája felé.

-Kelj fel gyorsan - sürgettem - mindjárt indulunk!

-Neeem - fordult át a másik oldalára, mire én egyszerűen lehúztam róla a takaróját, és felrángattam az ágyról.

-JYP behívott - néztem élesen a szemébe, amit körülbelül abban a pillanatban nyitott ki. Ez hatott, rögtön elkezdett a ruhái között keresgélni. Gyorsan elszaladtam fogat mosni, meg elvégezni a reggeli rutinom turbózott tempóját. Mikor kiléptem a nappaliba, már mindenki ott volt, és pedig csak intettem, hogy kifelé.

-De nem eszünk? - lepődött meg Lia.

-Nincs idő rá - sóhajtottam. A reggeli volt az egyetlen étkezés, ahol az amennyit ehettünk legalább megközelítette az átlagos mennyiséget.

*A JYP épületében*

A folyosókon szinte futottunk, hogy időben odaérjünk. Zihálva nyitottunk be a váróterembe, ahol rajtunk kívül senki se tartózkodott. Le dobtuk magunkat egy egy székre, és vártunk. Hirtelen ajtónyitódásra lettünk figyelmesek, de nem az iroda, hanem a folyosó felé nyitódó ajtó csapódott ki, majd belépett Minho, aztán egymás után a többi tag. Rajtuk is látszott, hogy nagyon fáradtak, ami nem is csoda,mivel ők még utánunk próbáltak. Kerestem egy szimpatikus pontot az irodabejárat melletti fehér falon, és inkább azt bámultam, mivel nem akartam Hyunjinnal foglalkozni egy kicsit sem. Viszont tervem kudarcba fulladt, mert neki pont mellém kellett ülnie. Ösztönből közelebb húzódtam Yunához, csak, hogy minél távolabb kerülhessek tőle. Halkan elnevette magát a viselkedésemen. Örülök, hogy ilyen jól szórakozik rajtam.

-Sziasztok - ült le Bang Chan is egy székre. - Titeket miért hívtak?

-Nem tudjuk - mondtam - Titeket?

-Fogalmunk sincs - rázta meg a fejét álmosan a Stray Kids leadere.

-De vajon miért hívtak be minket meg titeket is? - kérdezte elgondolkozva Seungmin, mondata végen egy nagyot ásítva, választ viszont senkitől sem kapott mivel bentről egy "bejöhetnek" kiáltást hallottunk.

-Menjetek ti, úgyis ti voltatok itt hamarabb - legyintett Chan, mi meg felálltunk, majd én kinyitottam az ajtót, beengedve a többieket, aztán én is beléptem.

-Engedd be a többieket is - szólt rám JYP, mikor épp be akartam csukni az ajtót.

-De hát mind bent vagyunk - néztem körül értetlenül, mert akármilyen kialvatlan is voltam, ötig el tudtam számolni.

-Nem vagytok - jelentette ki, nekem pedig leesett. Mindkét bandával egyszerre akar beszélni. Kihajoltam az irodából, és intettem a másik csapatnak, hogy jöjjenek be.

-Na, szóval - kezdett bele JYP, mikor már az összes Stray Kids és ITZY tag a helyiségben tartózkodott - most egy ideig együtt fogtok dolgozni - mondta ki nemes egyszerűséggel, én meg legszívesebben hevesen ellenkeztem volna. Én nem fogok Hyunjinnal dolgozni, az biztos!

-De nem mindenki együtt - folytatta, bennem pedig fellobbant a remény tüze - kisebb csapatokra lesztek osztva. Az együtt dolgozás oka, hogy mindketten egyre népszerűbb banda vagytok és hatalmas sikert hozhat az, hogy együtt csináltok valamit - magyarázta - A csapatok pedig a következőképpen lesznek elosztva...

Yeeey! Sziasztok!

Ma is sikerült összehoznom egy részt, remélem nem lett nagyon összecsapott, és megint bocsánat, hogy ilyen rövid lett.

Legyen nagyon szép napotok! <333

~Yeeeeeeeeeey~