Mi a fasz? Most...most Jimin...megölelt...és...és nyugtat? Ez lehetetlen.  A találgatásból Jimin suttogása ébresztett fel.
- Cica jól vagy?- kérdezte rekedtes hangon.
Szerencsére nem kellett válaszolnom mert az áram visszajött és Sam rontott be az ajtón.
- Jimin mi történt?- borult barátja nyakába aki sikeresen eltolt magától és Samet tartotta most már erős karjaiba.
- Semmi kicsim. Csak elment az áram. Nyugi itt vagyok- simogatta a haját a már pityergő nővéremnek.
Rossz érzésem támadt és vissza ballagtam a szobámba. Leültem az ablakpárkányra és bámultam az éjszakai utcát. Mi volt ez? Miért volt...ennyire aranyos? Nem, nem ez a jó szó...miért volt ennyire... Védelmező. Hagyhatott volna idegileg összeomlani, de nem tette. Szokásos egyetlen kérdés. MIÉRT? Sóhajtva szálltam le a párkányról és rápillantottan az órára.
1:43. Felvettem a telefonom és a fülhallgatóm. Lementen az előszobába. Felöltöztem és kimentem a hideg esti levegőbe. Max hangerőre húztam a fülembe szóló zenét és úgy jártam a szüuli utcákat. Teljesen belemerültem a zenébe és az úton akartam átkelni, de fényszórót láttam majd dudálást...
De semmi. Leszorított szemeimet kinyitottam és egy aggódó tekintető Taehyung nézett vissza rám. Megakartam szólalni de hang nem jött ki a torkomon. Csak értelmetlen tátogás volt amit látott.
- Előbb ezt húzd ki- vette ki a fülemből a headsetet.
Zavartan léptem egy lépést hátrébb, de a lábaim úgydöntöttek feladják a szolgálatot és inkább hagyják hogy a Föld gravitációja lehúzzon.
- Jajj, jól vagy?- segített fel azonnal.
- I-I...d-de...mi-mié- dadogtam megilletődve.
- Ajajj ez így nem jó- kapott az ölébe. Nyikkanva jelezzem, hogy foggalmam sincs mit akar tenni.
- Nyugi jó helyre viszlek- indult el velem. Nem ellenkeztem hanem csak a mellkasának hajtottam a fejem és lassú egyenletes szívdobbanását hallgatva lehunytam a szemem és álomba zuhantam.
Éreztem átad valakinek. Kivehetetlen hangokat hallottam majd puha ágyat éreztem magam alatt...

***

  Reggel apró neszekre keltem.
- Mmm- nyüszögtem és a hasamra fordultam. A titokzatos valaki édes kuncogást hallatott.
- Sss- mondtam kómás fejjel.
- Aranyom, ma suli- ült le mellém és simogatni kezdte a hajam. Én kihasználva az alkalmat a fejemmel az ölébe másztam.
- Nyeeem- nyöszörögtem és összehúztam magam.
- Gyeee- nevetett és puszit hintett az arcomra.
Lassan nyitottam ki szemeim.
- Mi volt tegnap?- dörzsöltem a szemeim.
- Mire emlékszel?- simogatta a hasam.
- Jiminnel szárítottam a hajam majd elment az áram...- a további történésekre ismét görcsbe rándult a gyomrom de a mellkasomat melegség töltötte el. Ez nem lehet. Belőlem Jimin ilyeneket nem vállt ki... Vagy mégis?
- Tovább?- kíváncsiskodott Szerelmem.
- Ne-Nem tudom- ráztam meg a fejem. Pedig kristály tisztán emlékszek.
- Nem tudom miért jötték el otthonról hajnalni kettőkor, de Tae úgy rántott vissza egy kocsi elől.
- Uh...- ennyi reakciót tudtam adni.
- Igen uh. Kérlek legközelebb ne csinálj ilyet- hajolt lágyan ajkaimra.
- Sajnálom Yoongi- pusziltam szájára.
Elküldött készülődni, de még kis hiszti után sem hagyta jóvá, hogy maradjak így bár kicsit duzzogva, de elmentem készülődni...

Újjab rész!! Mostanában tényleg elég sokat írok 😅 de remélem örültök neki. Lehet holnap jövök még egy résszel addig is további szép napot 😍😘