- Igen?- kérdeztem kíváncsian.
- Gyere gyorsan! Baj van! YoonGi kórházba került!- hadarta J-Hope.
- Mi? Hol? Mikor?- kezdtem kérdésekkel bombázni.
- Nem lényeg gyere gyorsan! Nem a városi kórházban van hanem máshol. A dormhoz gyere. Azonnal!- rakta le és még válaszolni sem tudtam.

-  Sam- szóltam a szekrenyembe turkáló nővéremnek.
- Hm?- fordult felém kíváncsian.
- Menjünk a fiúk dormjához azonnal- kaptam fel a mankóm.
- Miért?
- Ne értetlenkedj hanem vedd a kocsikulcsot és vigyél el- botorkáltam le a lépcsőn és beültem a kocsiba. Nem kérdezett többet beült és elmentünk. A srácok a ház előtt vártak. Sam nem szállt ki hanem segített majd hazament.

- Sziasztok. Hol van?- tértem egyből a lényegre.
- Szia kicsi lány de jó látni- ölelgettek meg.
- Titeket is de hol van YoonGi?- idegeskedtem.
- Nyugi nincs baja. Bent hagytam a kocsi kulcsot. Min bemennél érte?- kért meg Jin mire jókislány módjára betotyogtam de nem találtam. Ki akartam menni megkérdezni hol van de az ajtó zárva volt. Becsúsztattak egy lapot az ajtó alatt. Kíváncsian nyitottam ki.

" Bocsi, de átvertünk. YoonGi nincs kórházba, hanem a szobájában van. De ti az elkövetkezendő két napot bazárva fogjátok tölteni ebben a házba. Sajnáljuk de ezt muszáj. Muszáj kibékülnötök. Puszi :* "

   Idegesen gyűrtem össze a papírt.
- Engedjetek ki- dörömböltem az ajtón, de már rég elhajtottak. Dühösen mentem a nappaliba és a kanapéra leülve hívtam Baekit hogy ne várjon.
- Szia Baby. Hol vagy?- kérdezte aggódva.

- Közbe jött valami. Ma nem tudunk találkozni...am...elutaztam két napra- találtam ki valamit gyorsan.
- Oh...- hallottam a hangjából, hogy elszomorodott. - Jó akkor majd máskor.
- Sajnálom Életem
- Semmi baj Ciuska. Majsd legközelebb. De mennem kell. Majd még beszélünk. Szeretlek- köszönt el.
- Én is téged. Szia.
- Szia- raktuk le

   - Mit keresel itt?- jött a kérdés a lépcső felől. Egy kómás YoonGi rekült a szemem elém. Hazudhatnék de felesleges. Egy szál boxerben, elaludt hajjal és halvány kockákkal a hasán hihetetlenül szexy látványt nyújtott.

- Én...am...tessék- nyújtottam neki a levelet amit a srácok adtak. Komótosan lesétált és kikapta a kezemből. Szemeit megdörzsölve olvasta el az üzenetet. Fintorgott egyet és vissza adta a lapot majd kicsoszogott a konyhába.
Deja vu érzésem volt. A viselkedése nahyon hasonlított ahhoz a YoonGihoz akit először ismertem meg. A rideg és ellenséges YoonGi akit ki nem állhattam.

- Csak ott fogsz állni mint egy szerencsétlen?- kérdezte a kávéját iszogatva.
- Mi?- néztem rá.
- Csak állsz és nézel ki a fejedből vagy csinálsz is valami hasznosat? Látod azt ott- mutatott a mosogatóban lévő piszkos edényekre. - Csak rád várnak. Na hajrá.

- Ezt te sem gondoltad komolyan- néztem rá nagy szemekkel.
- De igen
- Ch nem bejárónőnek vagyok itt- csattantam fel.
- Aranyom megcsinálod- nézett rám komolyan.

- Nem- dobbantottam.
- Te is tudod hogy megfogod csinálni- ment el mellettem és megpöckölte a homlokom.
- Barom- sziszegtem.
- Ne a szád járjon hanem a kezed- ült le a kanapéra.
Érdekes együtt töltött napok lesznek...

Sziasztok! Bocsi a nagyon sok helyesírási hibákért de nem volt időm átnézni. Ha tetszett ☆-oljatok és kommenteljetek.
Byebye ♥♥