Ajánlott zene: Pixies - Where is my mind piano version (link lent!)

Yoongi berángatta a félig eszméletlen Jungkookot a fürdőszobába, ahol a fiú fejét határozottan belenyomta a vécékagylóba.

Amíg a fiatalabb könnyített magán, Yoongi mentaszínű haját hátrasimítva letörölte az izzadtságot a homlokáról, aztán Jungkook felé sandított. Ha volt valami, amit Yoongi ki nem állhatott, akkor az az volt, hogy valaki éppen előtte dobta ki a taccsot.

A fiú gyorsan kiment a konyhába, hogy megtöltsön Kook számára vízzel egy poharat. Mire visszaért, már az öblítő hangja hallatszott, Jungkook pedig hálásan fogadta el a felkínált folyadékot.
- Jobban érzed magad?
- Igen, sajnálom. - Jungkook arcán valóban megbánás és szégyenérzet látszódott. Őszintén szólva Yoongi sem volt oda  a kialakult helyzetért, de nem hibáztatta a fiatalabbat.
- Na gyere, Hyung majd segít neked - kezdte felhúzni a fiút a hideg csempéről.
- Hyung? - kérdezett vissza zavartan Jungkook.
- Miért, magázni akartál? - vigyorgott rá Yoongi, mire Kook lekapta róla a tekintetét. Yoongi mosolya megmagyarázhatatlanul zavarba hozta. Talán mert eddig úgy tűnt, a fiú képtelen változtatni a pókerarcán, vagy mert mosolygás közben a fiú szemei vékony vonallá préselődtek össze, amitől úgy tűnt, azok is mosolyognak. És Jungkook nem is tudta már, mióta, hogy utoljára szemtől szemben állt egy emberi lénnyel, aki kedves volt hozzá.

Yoongi a nappaliban lévő kanapéra segítette a fiút és ráterített egy vékony lepedőt.
- Próbálj meg aludni, addig én ellátom a sebeidet.
Jungkook nem ellenkezett, már így is egy egész napos munkának tűnt, hogy nyitva tartsa a szemeit.

A következő pillanatban valami csípni kezdte az alkarját.
- NE! - riadt fel.
- Nyugi, ez csak fertőtlenítő - mormogta Yoongi, akinek a kezében a fiú karja volt. - És ez még csak az első vágás volt.
A fiú tovább folytatta, amit elkezdett, Jungkook pedig izmait megfeszítve, arcát a párnába nyomva tűrte a kínzást.

- Kész is - tette le a fiú bekötött karját Yoongi, de addig Jungkook ismét elaludt. Yoongi azon  gondolkodott, milyen fiatalnak  is néz ki a fiú.
Felállva megpillantotta, hogy a takaró, és vele együtt Kook pólója is félrecsúszott. Yoongi megfogta a takaró szélét, de ekkor meglátott valamit a fiú pólója alatt. Jungkook alsó bordáinál egy hatalmas kékeszöld zúzódás húzódott végig.  Yoongi egy percig csak állt, aztán kiment, hogy egy csomag mirelit zöldséggel térjen vissza. Egy pólóba csavarva a fiú sérülésére helyezte a csomagot, aki erre felnyögött, aztán tovább aludt.
Yoongi hiába szeretett volna, ennél többet nem tudott tenni érte.

***

Jungkook halk zenére ébredt.
Néhány másodpercnyi pislogás után vette észre, hogy nem a saját szobájában van. Egy régi, kopott huzatú kanapén feküdt, egy félhomályos szobában. A törtfehér színű falakat felragasztott kották, és teleírt papírok borították, ahogy a föld egy részét. A sarokban egy barna pianínó állt, rajta egy illatgyertyával. Oldalra nézve megpillantotta az ablakot, ahol a behúzott függönyön keresztül is látszott, hogy a Nap már  fényesen süt odakint. Az ablak előtt egy asztal állt számítógéppel, és különböző felszerelésekkel, amiket Jungkook nem ismert fel. Az asztalnál Yoongi ült fejhallgatóval a fején, munkába merülve;  széke háttámlájára egy kosárlabda mez húzva "Suga 93" felirattal.

Jungkook megpróbált felülni, de meglepetésként érte, mennyire sajog is a bordái körül. Nyögött egyet, mire a másik fiú hátrafordult, és lekapta a fejhallgatóját.
- Felébresztettelek? Próbáltam halk lenni.
- Nem, dehogy.
- Tizenhárom órát aludtál. Már kezdtem azt hinni, hogy fel sem fogsz ébredni. - Yoongi kissé unott, fáradt beszédstílusában volt valami, amitől Jungkook kényelmesen érezte magát. Általában rendkívül visszahúzódó és szégyenlős volt, és már attól rosszul érezte magát, ha meg kellett szólalnia, vagy ha egyszerűen ránézett valaki. Yoongi mellett azonban, még ha így is visszahúzódó volt, legalább nem érezte kellemetlenül magát.

- Minden oké? - húzta vissza a fiút a valóságba Yoongi hangja.
- Persze.
- Nem vagy rosszul, ugye?
- Nem.
- Akkor rendben vagyunk. Tizenegy óra van, nem vagy éhes?
Jungkook hezitált. Tényleg rendben volt az, hogy még ételt is elfogadjon a fiútól?
- Csinálok ramyunt - értette meg Yoongi Jungkook hallgatását.

Mikor a tészta megfőtt, Jungkook a kanapén maradva, Yoongi pedig a székére visszaülve evett egymással szemben.
- Hyung, zenész vagy? - kérdezte Jungkook, miközben a pálcikáival keverte össze a levest.
- Nem, egyelőre még nem.  Jelentkeztem néhány ügynökséghez, de eddig csak elutasítást kaptam.
- Mint... énekes?
Yoongi felnevetett.
- Nem, mint producer. És dalszövegíró - sóhajtott a fiú. - Az az álmom, hogy tényleg jó zenét csináljak. Ami szívből jön, és megérinti az embereket. Amitől megállnak egy pillanatra. Amitől elsírják magukat, vagy motiváltabbak lesznek és erőt ad nekik.Amire az emberek azt mondják, "igen, ez a srác a lelkét adta nekünk". Szóval, lényegében, igaz zenét akarok.

- Oh. Gondolod, hogy meghallgathatok valamit? - Jungkook tudta, hogy sok művész rendkívül szégyenlős tud lenni a munkájára, de egy próbát megért.

- Miért ne - vonta meg a vállát a fiú, elindította a számot, és kihúzta a fejhallgató dugóját, hogy Jungkook is hallhassa a zenét. 
Néhány másodpercnyi intro után egy rap rész következett:

"Ugyanaz a nap, ugyanaz a Hold
24/7 minden pillanat ismétlődő
Ezek közt élem az életem
A munkanélküli huszonévesek mind félnek a holnaptól.
Vicces, hogy kisgyerekként azt hiszed, minden sikerülhet.
Mikor rájössz, milyen nehéz is túlélni egy napot
Folyamatosan úgy érzed, hogy a "controlt" ütik, tovább töltik.
Minden egyes nap olyan, mint a ctrl+c, ctrl+v ismétlődése."*

A rap után egy fél perces instrumentális rész következett... és ennyi volt.
- Itt dallamosabb rész van, de még nem találtam hozzá egy énekelni tudó embert, hogy fel is tudjam venni - igazgatta zavartan a haját Yoongi.
- Ezt te írtad? - tátotta el Jungkook a száját. - És te vagy az is, aki rappel rajta?!
A fiú bólintott.
- Hű. Hyung, nagyon tehetséges vagy!
- Ugyan - nevetett fel az idősebb. - Akkor talán fel is vennének valamelyik ügynökséghez.
- Azt hiszem, értem is, miért nem - bólintott Kook. - Az ügynökségek mostanában a "flower boy" koncepciónál és a csöpögős szerelmes számoknál nem látnak tovább. De azt hiszem, ez a szöveg olyan volt, amit sok fiatal tudna magáénak érezni. De erre nem lehet menő táncot nyomni, Hyung. Talán egy kisebb ügynökséghez kellene menned, aki a minőségre megy rá a trend helyet...
Yoongi pislogás nélkül bámulta a fiatalabbat.
- Nekem ez miért nem jutott eszembe?
- Miért, kiknél próbálkoztál eddig?
- SM. JYP. FNC.
Jungkook felnevetett.

Néhány percig némán evett a két fiú. Jungkook tekintete a pianínóra siklott, és hirtelen összeállt neki a kép.
- Hyung!
- Gond van? - kérdezte Yoongi.
- Azt hiszem, én már hallottam egy dalodat! Egy barna zongoráról, és a zene szeretetéről szólt...
- Igen, az a First love. De mégis hol hallottad? - lépődött meg Yoongi.
-  Lent, a játszótéren. Esténként gyakran vagyok ott, csak úgy... Mert nincs más dolgom. - Mindketten tudták, hogy ez hazugság, de Yoongi csak bólintott.
- És tetszett?
- Nagyon! - lelkendezett Jungkook. - Azóta az a dal ismétlődik a fejemben. Habár a nagy részét már elfelejtettem, de mikor hallottam, a hideg is kirázott tőle. Jó értelemben.
- Túl lelkes vagy, Kölyök.
Jungkook elhallgatott.
- Egyébként - szólalt meg újra Yoongi. - Akiknek eddig mutattam a First love-ot, mind félreértettek. Azt hitték, hogy szerelmes vagyok a zongorámba. Te vagy az első, aki rájött, hogy ez egy metafora - vigyorodott el a fiú, ami miatt Jungkook testén forróság futott végig. Nem csak Yoongi mosolya, de az is, hogy valaki meghallgatta - és még érdekesnek is találta, amit mondott - új volt számára.

Jungkook csendben fejezte be a levesét.
- Köszönök mindent, Hyung. Most már ideje lesz mennem.
- Nincs mit, Kölyök. De maradhatsz is, ha gondolod - ajánlotta fel az idősebb.
- Már így is többet segítettél, mint kellett volna.
Yoongi bólintott, és az ajtóig kísérte Jungkookot, aki elindult a folyosón.
- Hé, Kölyök, neked mi az álmod? - kiáltott Yoongi a fiú után.
Jungkook megtorpant.
- Nem mindenkinek lehetnek álmai, Hyung - válaszolta keserűen, némi hezitálás után.
- Ez egy hazugság - motyogta a fiú, csak úgy magának.

Jungkook elindult, majd ismét megtorpant.
- És Hyung, szerintem nem csak producernek kéne jelentkezned. Rappernek is.

Megjegyzések:

Az ajánlott zene:

https://youtu.be/EMfNB3fakB8

* BTS - Tomorrow. A magyar fordítás saját tulajdon, innen:

https://youtu.be/r0M108PTxZw

- SM, JYP, FNC- egyiküket sem állt szándékomban megbántani, szeretem a művészeiket, de kellett valakiket írnom :D