Ajánlott zene: Kristian Kostov - Beautiful mess (link lent!)

- Szóval, hogy találkoztatok ti ketten?
Jimin és Jungkook egymás mellett sétáltak a járdán.
Miután a többiek Yoongit is kikérdezték néhány dologról, de a fiú lerázta őket az egyszavas válaszaival, úgy döntöttek, elég időt töltöttek együtt. Elvégre, bőven volt még idejük az ismerkedésre.
Namjoon és Hoseok visszamentek a válogatót nézni - ami akár estig is eltarthatott - míg Jimin még akart egy kicsit négyszemközt beszélni a barátjával. Yoonginak valószínűleg feltűnt Jimin szándéka, ezért a fülhallgatóját bedugva kezdett sétálni a lakása felé. Mögötte Jungkook és a Jimin beszélgettek, miközben a válluk végig egymást súrolta, ahogy lépkedtek.

- Fellökött az utcán, és valahogy elkezdtünk beszélgetni. Aztán kiderült, hogy mindketten szeretjük a zenét - felelte Jungkook. Jimin persze nem tudott Jungkookról és az apjáról. Talán ha ő is Busanban maradt volna, akkor ő segíthetett volna rajta. Így azonban ő is csak egy volt a sok ember közül, akinek Jungkook állandóan hazudott.

- Szóval azért jöttetek együtt Szöulba, hogy sztárok legyetek?
- Valahogy úgy... - vakarta meg Jungkook a füle tövét.
- És Yoongi jól bánik veled? - ráncolta össze a szemöldökét Jimin. - Nem tűnik túl kedvesnek. Habár kifejezetten ijesztőnek sem, csak... Még nem ismered őt olyan régen, és akármi kiderülhet.
- Nem, teljesen rendben van. Nagyon... jófej, tulajdonképpen. Azt hiszem, egyszerűen csak... mogorva azokkal, akiket még nem ismer. Meg azokkal is, akiket ismer.
Jimin felnevetett.
- És te rendben leszel? - kérdezte Jungkook.
- Ezt hogy érted?
- Nos, amit Hoseok mondott... Hogy nem lenne jó meleg tag a csapatban.
Jimin sóhajtott egyet.
- Majd idővel úgyis megtudja. Ha pedig nem fogadja el, akkor annyi volt a barátságunknak, de a kollégám marad. Csak abban reménykedem, hogy nem fog utána szemétkedni velem.
- Nem tűnik annak a fajtának.
- Nem, valóban. De sosem tudhatod, mit hoz ki az emberekből, ha megtudják... Egyszerűbb lenne, ha én is normális lennék.
Jungkook megállt.
- Park Jimin, te teljesen normális vagy. Csak a fiúkat szereted, oké?
Jimin megvonta a vállát, és továbbment.
- Hogy van Taehyung?
- Jól. Szerintem a fejébe vette, hogy végignézi az összes idei animét.
- Akkor máshogy kérdezem: mi van veled és Taehyunggal?
- Nem tudom...
- Hyung, Daegu csak két órára van vonattal.
- Nos, én meg egy csóró egyetemista vagyok. És gyakornok. Örülök, ha van időm aludni. Tae meg otthon látja el a feladatokat, úgyhogy ő sem jöhet ide. Nem lenne hová. Már egy éve nem találkoztunk. És amúgy sem vagyunk együtt, mióta elköltöztünk.
- De külön sem. Mindketten csak a másikról tudtok beszélni. Tudod te, hogy ez mennyire idegesítő tud lenni? - nevetett Kook.
- Hé, most te hoztad fel a témát! - lökte meg Jimin a fiú vállát. - De nem hiszem, hogy Tae olyan boldog lenne egy farmon. Legalábbis nem örökké. Azt hiszem, belekényszerítették egy olyan életbe, ami nem az övé. És már huszonegy éves. Azt hittem, mostanra megtalálja majd a saját útját, de úgy tűnik, csak beletörődött abba, amit kapott.
Jungkook hallgatott.
- Azon viszont meglepődtem, hogy te itt vagy. Elbújtam valaki háta mögé, nehogy elrontsd a produkciód, ha meglátsz, vagy valami. De még csak azt sem tudtam, hogy énekes akarsz lenni...
- Ez... csak valahogy történt, azt hiszem. Tulajdonképpen semmi máshoz nem értek. És egyébként sem jelentkeztem, csak behívtak. Én sem tudtam, hogy te gyakornok vagy.
- A legutóbbi válogatóra nevezett be az egyik tánctanárnő az egyetemen. Nem gondoltam volna, hogy bekerülök, de jó tapasztalatnak tűnt. Aztán egyszer csak kaptam egy telefont, és egy ilyen ajánlatot nem tudtam visszautasítani. Azt csinálhatom, amit szeretnék, és előbb-utóbb fizetni is fognak érte.
- Addig pedig aludni sincs időd.
- Valamit valamiért - vonta meg a vállát a fiú. - Azért, én örülök neki. Ha tényleg összejön a Bangtan, együtt fogunk debütálni. Az nagyon király lenne.
- Annak... én is örülnék - vallotta be Jungkook.

***

Namjoon levetette magát az ágyára. A szobában Jimin és Hoseok készülődtek a lefekvéshez, de szinte észre sem vette őket, csak az emeletes ágy plafonját bámulta, ahová motiváló idézeteket tűzött fel kis papírlapokon, még évekkel ezelőtt.

A fiú nem bírta tovább, és elvigyorodott.

Hoseok a következő jelentkezőre mutatott.
- Huszonkettes, Kim Seokjin.
Egy világosbarna hajú, sötét szemű, széles vállú fiú sétált be a terembe. Egy egyszerű fehér pólót és farmert viselt, mégis volt benne valami rendkívül elegáns és konzervatív. Talán a tartásában, vagy a járásában, nehéz volt megállapítani.
Namjoon még soha nem látott ennél jóképűbb férfit. Az alsó ajkát beharapva próbálta visszatartani az előtörni készülő vigyorát, kevés sikerrel. A fiú szembefordult Bang PD-vel, és ezáltal vele is. Namjoon a padlót kezdte bámulni, és csak másodpercekre mert felsandítani a fiúra.
Hirtelen örülni kezdett neki, hogy Jimin nem volt a közelében, mivel a fiúnak igen jó érzéke volt ahhoz, hogy megérezze mások hangulatváltozásait. Most Jimin érzékelői bizonyára vörösen kezdtek volna villogni.
Seokjin bemutatkozott.  A fiú beszédhangja lágy volt, a stílusa pedig ugyanolyan klasszikus, mint a kinézete.
- Mit énekelsz nekünk?
- Mate: I love you.
- Hallgatjuk.
Seokjin hangja a énekléskor is lágy volt, a hangokat jól kordában tudta tartani. Az érzéseket nagyon jól közvetítette. Namjoon érezte, hogy a fiú a szívét-lelkét beleadta ebbe a produkcióba. A nézők közül néhány lány felsóhajtott a rapper mögött. Mind azt szerették volna, hogy nekik énekelje az szerelmes dalt a fiú. Namjoon is.
Habár Seokjin nem volt olyan tökéletes énekes, mint Jungkook, bizonyos értelemben, mégis teljesen más érzés volt őt hallgatni. Jin egy érett férfi volt, míg Jungkook egy tehetséges tini.
- Tánc? Rap? - kérdezett rá a koreográfus a dal befejezése után.
- Azt hiszem, egyikben sem vagyok annyira otthon, hogy ki merjek vele állni - vallotta be a fiú rezzenéstelen arccal. Namjoonnak még ez is tetszett.
- Rendben van, végeztünk.
Seokjin kisétált a teremből. Bang PD a homlokát ráncolta.
- Nem tudom, mit kezdjünk vele - vallotta be. - Egy ilyen arcot kár lenne veszni hagyni. És a hangja is jó.
- Nekem tetszett - mondta Hoseok.
- Nekem is, nagyon - helyeselt gyorsan Namjoon. - Őrültség lenne, ha azt mondanám, hogy Bangtannak is jó lenne?
Bang Shi Hyuk megvakarta a fejét.
- A hangja olyan, mint egy balladaénekesé. Az arca, mint egy idolé. És színészként diplomázott, de mi nem kifejezetten keresünk színészeket. Nem tudom, hogy lehetne berakni egy hiphop-környezetbe őt.
- Nos, rapperünk már van elég... Énekesek is kellenek.
- Az SM tizenöt éves korában kiszúrta őt az utcán. És most hozzánk jelentkezett huszonnégy évesen, miután megszerezte a diplomáját. Talán tényleg érdemes lenne foglalkozni vele. Persze még nem biztos, hogy szeretne-e egyáltalán a műfajban énekelni. De ha nektek szimpatikus, nem látom akadályát, hogy megpróbáljuk vele.
- Ez jól hangzik.
- És persze nézzük meg a többi felvett gyakornokot is majd, hátha valaki jobban be fog illeni a csapatba.
- Igen, Uram.
Bang PD visszafordult az asztalhoz.
Namjoon gyorsan Hoseokhoz fordult.
- Kimegyek, megnézem Jimint. - Azzal a fiú fel is kelt a helyéről, hátha elcsípi még Seokjint, de sajnos nem volt ekkora szerencséje.

Namjoon nem tudta kiverni a fejéből a fiút. Egyszerűen... tökéletes volt.
Még sosem volt szerelmes. Nem első látásra. A középiskolában járt egy lánnyal, aki nagyon tetszett neki, és aki elhagyta őt valaki másért. Valaki jóképűbbért, valaki népszerűbbért...
De ez más volt Seokjinnal. Namjoon tudta, hogy neki meg kellett szereznie őt.  És már nem volt tizenöt éves.

***

- Tényleg azt akarják, hogy ezt táncoljuk? - fakadt ki a világosbarna hajú, széles vállú fiú.
Mellette Yoongi és Jungkook holtra váltan álltak.

Miután ők hárman, és még néhány beválogatott aláírták a szerződésüket, egyből beköltöztették őket a "Bangtan tanyára" és elkezdték a gyakorlást. Jungkook szerencsére éppen nagykorú lett, mire alá kellett írnia a gyakornoki szerződést, így megúszott egy kényes beszélgetést Bang PD-vel, mivel Jungkook apja nem is tudott arról, hol van a fia.

Az egyik nagyobb táncteremben Jimin és Hoseok táncolt egy koreográfiát, míg Seokjin, Yoongi és Jungkook csak tátott szájjal bámulták őket.
- Már késő kiszállni? - morogta Yoongi.

Késő volt.
A három új fiú hamar ott találta magát a táncterem közepén lépéseket gyakorolva, hosszú órákon keresztül.
- Azt hiszem, én át lettem verve - csuklott le a padlóra Yoongi Kook mellé. A fiatalabb felajánlott neki egy üveg vizet, amit a rapper egy hálás mosollyal el is fogadott. - Azt senki nem mondta, hogy producerként ennyit kell majd táncolnom... Azt hittem, hiphop-idolok leszünk, de úgy érzem, inkább táncos idolok vagyunk.
- Gondolom - motyogta Jungkook.
- Mi bajod van? - nézett rá Yoongi.
Az énekes sóhajtott egyet.
- Szeretnék jól táncolni... Csak nem megy.
- Nos, nekem sem. Ne vedd ennyire a lelkedre a dolgot, Kooks.
Jungkook elmosolyodott a becenév hallatán. Nem csak az zavarta, hogy nem voltak tökéletesek a lépései. Most már amiatt is aggódott, hogy Yoongi el fog távolodni tőle. Elvégre hatan éltek együtt, kevés szabadidővel. Hiába próbáltak együtt, az munka volt. Yoongi pedig a szabadidejében dalokat írt. Egyedül vasárnaponként jutott arra ideje a fiúnak, hogy kimenjen kosarazni. Jungkook meg is lepődött ezen. Yoongi  legjobban az ágyában feküdni vagy valahol ülni szeretett, és lehetőleg órákig nem megmozdulni. Ezzel szemben minden vasárnap kiment a pályára.
- Jobban szeretek kosarazni, mint feküdni, ennyi - mondta egyszer Jungkooknak, amikor elkísérte őt a fiú. Ez volt szinte az egyetlen lehetőségük, hogy együtt legyenek.

Jungkook sokat gondolkozott rajta, mit is akar Yoongitól.
Jimin és Taehyung mindig is tudták, hogy szeretik egymást. Már az óvodában is azt játszották, hogy összeházasodnak. Nem ilyennek kéne lennie egy kapcsolatnak? De talán ő is... 
Talán ő is meleg volt. Talán ő is szerelmes volt Yoongiba, ahogy Jimin Taehyungba. Már maga sem értette. Sokat nem gondolkozott eddig az ügyön. Mindig is a női idolokat nézte meg, ugyanakkor imádta a Bigbanget, de ki nem? A két legjobb barátja meleg volt, ez meleggé tette őt is? Az iskolában sem volt senkivel, mivel mindenki csodabogárnak tartotta, akit jobb volt elkerülni. Yoongi volt az első, aki igazán felkeltette Jungkook érdeklődését (IU után).
Jungkook tele volt kérdésekkel és kétségekkel. És nem tudott rájuk választ találni.

Az énekpróbák sem mentek teljesen úgy, ahogy azt várták. A rapper-trió elképesztő volt, azonban mind a három vokalista hangja túl lágy volt ahhoz, hogy igazán hiphoposan tudjanak szólni. Jungkook erősen próbálkozott, hogy hozza a formát, és még mellék-rapperként is használható volt, azonban Jimin magas és Jin érzéki hangját sehogy nem lehetett megváltoztatni. 

Októberben volt az első megmérettetésük.
Az ügynökség havonta tartott bemutatókat, hogy lássák, mennyit fejlődtek a gyakornokok. Ilyenkor mindannyian betömörültek egy nagyobb táncterembe, és egymás produkcióit nézték, egymás hibáiból tanultak.
A fiúk szinte rettegtek ettől a naptól. Ahogy közeledett a dátum, egyre idegesebbek, egyre stresszesebbek lettek, és egyre többet próbáltak. Üres táncteremhez jutni még éjjel is szinte lehetetlen volt az utolsó néhány napban. Mindenki próbálta a maximumot kihozni magából, attól félve, hogy kirúgják.
Persze a Bangtannak még mindig jobb helyzete volt, mint a többi gyakornoknak, akiket még bandába sem helyeztek el.
A legjobban az új három tag idegeskedett, akiknek ez volt az első alkalmuk. Jimin sem volt olyan régóta a kiadónál, hogy képes legyen aludni akár egy percet is az előadás előtti napon, míg Namjoon, aki már évek óta csinálta a dolgot, sokkal jobban viselte a helyzetet. Persze hattagú csapat tagjaként még ő sem adott soha elő. Már kezdett látszani, hová is tartanak, hogy mi is lesz a Bangtan, és így azért eléggé más volt a helyzet. Mert nagyobb volt a tét is. Na meg az elvárások.
Az egyetlen ember, aki valóban várta az előadást, az Hoseok volt. Persze, mikor rákérdeztek a többiek, ez véletlenül sem egy Ryujin nevű lány miatt volt, akiről a fiú állandóan beszélt.

Úgyhogy, amikor elérkezett a nap, mindenki a táncteremben nyomorgott. A tanárok és Bang PD egy hosszú asztalnál ültek, míg a fiataloknak a padló jutott. A Bangtan a sarokba telepedett le, mivel ők voltak az utolsó előadók. A többiektől elszeparáltan ültek. Az igazság az volt, hogy nem kifejezetten barátkoztak más gyakornokokkal. Persze akadt néhány kivétel is, de azok, akik régebb óta szerződtek le, mint a Bangtan-tagok, nem kifejezetten örültek annak, hogy nem ők voltak a bandában. Most is néhányan kellemetlen pillantásokat vetettek feléjük. Jimin Jungkook vállára hajtotta a fejét, hogy önmagát és a fiatalabbat is lenyugtassa. Erre még többen kezdték őket bámulni, mire Yoongi összehúzta a szemét, és elhúzta a nyaka előtt a kinyújtott hüvelykujját. A fiúval senki nem mert packázni.

Az előadások sokkal jobbak voltak, mint a válogatón - bár ez várható volt - mégis megdöbbenve vették tudomásul, hogy mennyire jók is voltak. Tehetségesebbnél tehetségesebb fiúk és lányok adtak elő. Hoseok csillogó szemmel nézte Ryujin produkcióját, míg a többiek halkan kuncogtak a dolgon.
Aztán eljött az ő idejük is. A hat fiú idegesen vette el a mikrofont az asztalról. A betanult dalt adták elő, koreográfiával együtt. Jungkook különösen ideges volt a néhány sor rap miatt, amit neki kellett előadnia. Emellett ő kapta a legtöbb részt az énekből is, így sokat kellett a táncban elöl lennie.
Szinte elrepült az a három perc, amire egy teljes hónapig készültek.
Ahogy mások, úgy ők sem kaptak semmilyen reakciót a főnöküktől, így egyszerűen visszamentek a helyükre.

***

Az egész Bangtan Bang PD irodájában ült összezsúfolódva a háromfős kanapén.
- Nos, már egy hónapja, hogy hat tag van a csapatban. Jól megvagytok egymással?
A fiúk bólogattak.
- Senki nem utálja a másikat, amiből később problémáink adódhatnak?
Most fejrázás volt a válasz.
- Rendben. Akkor belevághatunk: szeretném, ha eldöntenétek, hogy ki legyen a csapat vezetője. Hétfőre kérem a leader nevét. Úgy döntötök, ahogy akartok, de szeretném, ha felelősségteljesek lennétek, és minden tag meg lenne elégedve a választással.
Erre számítottak már a fiúk. Előbb-utóbb legalábbis mindenképpen kellett nekik egy vezető, bár ha úgy vesszük, már meg is volt. Csak nem hivatalosan.
- Szóval, a lényegre térhetünk. A tegnapi fellépésetek jó volt. A tánccal viszonylag meg vagyok elégedve. Seokjin, Namjoon és Yoongi, ti a betanult lépéseket jól megoldottátok, így nem hiszem, hogy bármi problémánk lenne a jövőben. Jimin és Hoseok, ahogy látom, jól vezeti a csapatot, ha a táncról van szó. Jungkook...
A fiú nyelt egyet.
- Nagyon jól mozogsz, de ahogy már mondtam, nem látok érzelmeket a táncodban.
Jungkook úgy érezte, elsüllyed szégyenében.
- Én viszont szeretném, ha egy nagyszerű táncos lennél a jövőben. Éppen ezért, van egy barátom, akinek tánciskolája van. New Yorkban. Örülnék, ha tőle tanulnál.
- New Yorkban? - lepődött meg Jungkook. Először nagyon megörült a dolognak, aztán hirtelen rájött, mit is jelenthet ez. - Akkor nem lehetek Bangtan többé?
- Csak néhány hétről van szó - mosolyodott el a férfi. - Utána vár vissza a csapat.
Jungkook nem tudta, mit mondjon. Egyedül, egy teljesen idegen országban, ahol senkit sem ismer, és még csak a nyelvet sem beszéli? Ugyanakkor táncot tanulni...
- Nos? Szeretnél menni?
Jungkook elmosolyodott, és bólogatni kezdett.
- Akkor ezzel meg is vagyunk. Az énekléssel kapcsolatban pedig... nem vagyok benne biztos, hogy jó lesz ez így.
Az összes fiú megdermedt.
- Hiányzik valami. - Ez nekik sem volt újság. Ők is érezték. - Szeretnék egy markánsabb hangot is a csapatba, azonban úgy gondolom, hogy egyik gyakornok sem lenne megfelelő erre. Ugyanakkor a következő válogató is csak három vagy négy hónap múlva lesz, én pedig szeretném minél hamarabb debütáltatni a csapatot. Úgyhogy még gondolkozom a megoldáson. Lehet, hogy kiírok egy újabb válogatót, csak erre helyre.
A fiúk bólogattak.
Bang PD ezután finoman szólva is, kidobta őket az irodájából, azzal a paranccsal, hogy menjenek gyakorolni.

- Elmegyek mosdóba - mondta Jimin, ahogy kiértek a fülledt helyiségből.
A fiú bezárkózott az egyik fülkébe, és ráült a mosdó lehajtott fedelére.
Elővette a telefonját, és néhány másodpercig gondolkozott, mielőtt írni kezdett.
Gyere Szöulba - küldte el az üzenetet.

Megyjegyzések:

*Ajánlott zene:

https://youtu.be/OCZjiCqEaog

* Továbbra sem ugyanabban a sorrendben kerültek be a tagok a bandába, ahogy eredetileg.

* Jimin tényleg az egyik tánctanárja miatt lett Bangtan

* Oh, hello, Jin :D Végre megérkezett * - *

(aka "Car Door Guy")

(aka "The Third One From The Left")

* Amit Jin énekel: 

https://youtu.be/GPOKVGeuApQ

*Szörnyű leírni, hogy Seokjin. Minden alkalommal át kellett írnom a Jint :D

* Namjin  ♥-♥

* Suga tényleg kosarazni járt gyakornokként vasárnap. Legalábbis a legendák szerint.

* A Bigbanget mindenki szereti, nem? :D Hát, legalábbis ők igen... Meg én is... Na jó. Igaz, kiestünk miattuk a Billboard Army face akármijén, de... Ők mégiscsak a Bigbang :')
(Wow. Fantastic baby) - Ez a kép nagyon 2012-es, de TOP kék hajjal volt a halálom :D

* IU-t meghagytam Kooknak. Ha már van egy "kis" crusha az életben is, hát :D (Imádom IU-t)

* Jungkook tényleg tanult táncolni az USA-ban. Hogy pontosan hol, azt nem tudom...

* Nem szeretem ezt a fejezetet


Jövőhéten megint jövök :)

~ Ally D