Na, nem én, hanem egy kedves vásárló a családjával, de úgy tűnik, hogy megártott nekik. Estefelé jöttek be, gondolom akkor értek haza és üres volt a hűtő, mert elég nagy bevásárlást tartottak. A következő beszélgetés zajlott a férfi és a nő között.

N: Mivel fizessek? Kártyával?

F: Jah, fizess azzal.

Nő keresgél a pénztárcába.

N: Várj nincs nálam a kártya!

F: Hogy-hogy nincs?

N: Nyaralni voltunk (ezt nekem mondja, hogy megmagyarázza), és még nem pakoltam vissza mindent ebbe a pénztárcába.

F: Akkor nincs nálad pénz se?

N: Az van,  de nem tudom, hogy elég lesz e... (némi szünet) De, ha nem veszünk ki.

Én: ? (vajon mivel akar kivenni, ha nincs kártyája?)

Kicsivel később.

N: Jah, de nem tudok kivenni, mert nincs nálam kártya...

Én: XD (oké leesett neki)

Végül húszezer valamennyit fizettek, és a nőnél huszonhárom ezer volt, szóval nem maradt itt semmi.