Hülye és felesleges kérdések
Néha nekem is vannak rossz napjaim, ilyenkor kicsit nehezebben lépek túl a vásárlók felesleges és hülye kérdésein, de magamba mindig adok nekik egy bunkó választ.
Szitu1: Tök üresen üldögélek, máshol állnak páran, odajön egy vásárló: Lehet jönni?
Én: Persze (magamba... nem bazz dísznek ülők itt, ég a lámpám nyitva a kapu, szerinted épp zárok?)
Szitu2: Jövök vissza szünetről, közben beállt a sor, kénytelen vagyok átszlalomozni
Vásárló1: Hova fog ülni?
Én: A hetesbe (magamban a seggemre, mégis hova?)
Odaérek a kasszámhoz, kinyitom a kaput, kazettával a hónom alatt kerülőm meg a boxot, mert a bejárat persze a túloldalon. Rakom be kazettát, kapcsolom fel villanyt leülők, a vásárló meg a szalag végén bizonytalanul ácsorog.
Vásárló2: Lehet jönni?
Én: Igen, azért nyitottam ki (itt már kicsit ideges voltam, a többit magamba tettem hozzá, nem, azért nyitottam ki, hogy máshol álljon sorba)
Szitu3: Este szépen zárok, kapu bezárva, lámpa leoltva, takarítom a szalagot. Odajön a vásárló: Lehet jönni?
Én: Nem, már zárok. (magamban. Te idióta szerinted lehet jönni, ha zárva kapu és takarít a kasszás?)
Komolyan néha olyan hülye és felesleges kérdéseket tudnak feltenni a vásárlók, hogy ha épp kicsit rossz napom van akkor legszívesebben nem kedvesen válaszolnék (vagy épp abszolút nem válaszolnék, aztán döntse el), de mivel meg akarom tartani a munkahelyem kénytelen vagyok...
Mert, ha épp a villany le van oltva, de a kapu nyitva, akkor azt mondom jogos a kérdés, hogy lehet e jönni, de minden más esetben felesleges kérdezni. A kasszások úgyis figyelnek és szólnak, ha nem lehet. Ellenkező esetben nyugodtan be lehet állni a sorba... Szóval mindenkit kérek, hogy a fenti szituk esetében ne idegesítsétek a kasszásokat azzal a kérdéssel, hogy lehet e jönni... (mert akkor tuti, hogy el vagytok könyvelve hülyének :P)
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top