Nem az  nagyon öreg, inkább olyan 62-72 közötti, egy kisebb szatyorra való cuccot vett, két-három félve felvágottat is. Az egyiket elengedte az a címke, amivel lezárják.

V: Elengedte, most hogy vigyem el? (közbe scanneltem és gondoltam adok neki zöldséges zacsit) Nincs olyan ragacsa?

Én: O.o (már miért lenne nálam olyan? közben odaraktam neki a zacsit) Nincs.

V: Visszamegyek egyért (zacsi figyelmen kívül hagyva)

Én: Rendben, csak tessék kifizetni, hogy nekem addig ne álljon itt a sor.

Az öreg nem válaszolt, szöszölt, meg próbálta leragasztani, sőt közbe nem is fizetett. A baromi hosszú sor meg állt.

V: Áh mégse megyek vissza.

Én:...

Azzal nekiállt kinyitni a zacsit, nagy nehezen beletette, mikor megkérdeztem, hogy segítsek semmit se mondott. Utána még eltökölt egy keveset a pakolással, mire aztán hajlandó volt fizetni és távozni. Gyanítom rajtam akart bosszút állni, hogy majd én várok rá, és kerülök kellemetlen helyzetbe, amiért a pultos nem jól ragasztotta le. Csak hát azután, hogy megkértem fizessen, ha azt mondja nem, a mögötte lévők lehurrogják. Szóval inkább eltöszörgött, de hát ezzel csak önmagát minősítette, nem engem.

Nem értem miért volt ez jó neki, de részemről no comment.