Kicsit durva a cím, de komolyan nem tudtam rá jobbat kitalálni.

Ülök a kasszába egy jó 50-60 közötti férfi áll, előtte egy anyuka egy kislánnyal. Pasi vett két üveg fizet, és állítva tette fel. Mondanom sem kell, hogy ahogy a szalag ment a víz feldőlt, az egyik hátra fele, a másik előre, rá az előtte lévő vásárló túrórúdijaira. Manusz meg se moccant, nem ám az, hogy levegye, megigazítsa, azt meg pláne nem, hogy netán bocsánatot kérjen, ha ez miatt netán összenyomódott vagy eltört. Én vettem le róla...

Na mindegy, nő fizet, elmegy, közbe az egyik kolléganő odajött, hogy írjak alá egy papírt, gondoltam ez fél perc sincs, ennyit tud várni. Aláírtam, felemelem a fejem, manusz meg ott mutogat, hogy ez az ő terméke, mintha nem tudnám... és hozzátenném, nem volt néma...

Ugyan aznap, a másik ilyen eset a kolléganővel. Nem egy boxba ültünk, hanem ő eggyel előttem. Hátrafordul, hogy mennyi a rombusz bagett kódja.

Én: 996.

Knő: 996? (és néz rám nagy bután)

Én: Igen. (figyelem őt továbbra is csak néz, mint akinél se kép se hang, majd mint valami lassított felvétel visszafordul és beüti)

Komolyan, mi volt ezen olyan meglepő? Ha meg nem hisz nekem minek kérdez? Azért kicsit fennakadtam a dolgon...

Bónusznak két polgárpukkasztó kinézetű srác, akik szintén nem voltak százasok. Állnak a soromba, előttük egy nénike, épp az ő termékeit húztam be, mikor ilyet szól az egyik srác.

S1: Énekeljünk.

Én: O.o (először a másik srác is meglepődött)

S1: ERA-tól... (majd vékony hangon) Ameno... na mi lesz (noszogatja a másikat) Dori me!

És még ezt megismételték kétszer a másik sráccal ilyen veszett vékony hangon...

Ha valaki nem ismerné, linkelem...