Jay becsukta a lakásajtót. Kint már kezdett tavaszias idő lenni, egyre melegebb lett és már nem kellett a kabát. Nya levette pulóverét, letette a fogasra majd besétált a nappaliba. Barátságos kis ház volt. Igaz, sok időbe telt, mire megvehették, de sikerült nekik. Nem volt se túl nagy, sem túl pici. Tökéletes családi ház Ninjago City szélén.

Mind a ketten bementek a fürdőbe, ahova Nya vezette őket. Jay körülnézett, majd meglátta a kuka tetejére tett kis papírocskát. Nya hátat fordított, majd rá mutatott. A fiú idegesen vette fel a valamit.

Egy terhességi teszt volt. Két vonallal. Pozitív.

- Szóval igaz? Amit Cole mondott? Ezért voltál rosszul? - kérdezte Jay.

- Igen. - hallotta a választ.

Jay boldogan ölelte át szerelmét. Olyan boldog volt, hogy legszívesebben kikiáltotta volna: Apa leszek! Végül kimentek a fürdőszobából a nappaliba, ott pedig a kanapéra ültek egymás mellé. Mind a ketten mosolyogtak, csak úgy szikrázott a szemük a boldogságtól.

- Nya! Annyira szeretlek! - kiáltotta Jay, majd megcsókolta Nyat. A lány viszonozta a csókot, majd miután elszakadtak egymástól, ezt mondta:

- Én is szeretlek! Először megijedtem, de rájöttem, hogy már nincsen baj. Annyira örülök a reakciódnak. Azt hittem, ki leszel borulva!

- Azért vettelek feleségül, hogy családot alapítsunk, nem? Na, apa leszek! - válaszolta a fiú, majd nyakon puszilta. Óvatosan kezét Nya hasára tette. Tökéletesnek hitte ezt a pillanatot.

De csak hitte.

- Megyek, felhívom a szüleimet, biztos örülni fognak! - mondta Nya, majd felállt a kanapéról. Éppen indult volna, amikor betört az ablak. Szinte lassítva látták, ahogy egy fegyvertöltény centikkel repül el közöttük, majd a falba csapódik. Aztán minden felgyorsult, és golyók zápora zúdult rájuk minden irányból. Még időben fogta meg Jay Nya kezét és rántotta maga mellé a kanapé mögé, ami a sarokba volt rakva, így szűkösen, de elbújhattak a golyók elől.

- Mégis mi a fene? - kérdezte Jay dühösen. Nya félelmében meg sem szólalt, de felülkerekedtek rajta egykori nindzsa ösztönei és túlkiabálva a hangzavart szólalt meg.

- Van nálad telefon? Fel kell hívjuk a rendőrséget és a többieket! - kiabálta. Jay a zsebébe nyúlt, de nemet intett.

- Nincs! Nálad?

- Nincs!

Egy pillanatig gondolkozott, majd ötlettől vezérelve kezét a falra tapasztotta.

- Egyszer fogadtunk a haverjaimmal, hogy fel tudom-e hívni az áramerőmmel távolról a rendőrséget. - mondta Jay hangosan.

- És? - hallotta Nya ingerült válaszát.

- Sikerült! - majd áramot kibocsátva magából felordított. Ilyen nagy energiát még sosem próbált közvetíteni, érezte, hogy porcikáiban szétárad az energia. A villámnyaláb végül eljutott a vezetékes telefonig, ami tárcsázta a rendőrséget. Végül Jay meghallotta az áramon keresztül a diszpécser hangját.

- Jó napot kívánok, rendőrség! Miben segíthetek?

- Jay Walker vagyok, lőnek ránk a házon kívülről minden irányból. Küldjenek speciális csapatokat az alábbi címre: Ninjago City, Oakwood köz 39! - mondta az áramon keresztül a telefonba. Végül abbahagyta a villám kibocsátását magából és kimerülten dőlt a falnak.

- És most? Mi lesz? - kérdezte félénken Nya.

- Várunk a segítségre. A kanapé ki fog tartani! - de legbelül szívében félt attól, hogy a szövetbe fúródó golyók végül átütnek és lelövik őt. És Nyat. És meg sem született gyermeküket!

Néhány perc múlva szirénák hangját hallották, mire a golyózápor abbamaradt. De még mindig féltek előlépni, csendben ültek a kanapé mögött. Nya megőrizte higgadtságát, de látni lehetett rajta, hogy idegességében szaporábban veszi a levegőt. Jay is félt, de ő inkább dühös volt, hogy már nyugodtan sem élheti le az életét! Hirtelen az ajtót berúgták és fegyveres rendőrök léptek a házba. Megtalálták a két embert a kanapé mögött, épen és egészségesen, leszámítva azt, hogy még mindig lesokkolódva ültek a bútor mögött.

~¤~

Kai a műhelyben foglalatoskodott szülei társaságában. Amióta visszatértek, a fiú kihasznált minden pillanatot, hogy szüleivel lehessen. Szerencsére mind a ketten jól fogadták ragaszkodását és megkedvelték Skylor-t, Kai barátnőjét. A vörös hajú lány sokat beszélt Kai szüleivel és mind a ketten imádták a lányt. Ennek tudatában Kai sokkal nyugodtabb volt.

Éppen egy kardot kovácsolt megrendelésre, amit egy férfi akart otthonába dísznek és szerette volna Ninjago leghíresebb kovácsainak fiával elkészíttetni. Persze elfogadta Kai a felkérést, de legbelül átkozta az embert, amiért csak az otthonába akarja a fegyvert. A barna hajú fiú már készült lecsapni kalapácsával, amikor telefonja kötényzsebében megszólalt. Gyorsan kivette a készüléket és felvette.

- Haló? - mondta a vonalba.

- Kai, ezt nem fogod elhinni! - hallotta Jay hangját a túloldalról - Gyere gyorsan hozzánk! Már mindenkit felhívtunk! Ez a csapat munkája!

- És Cole, vele mi lesz? - kérdezte Kai.

- Videóchatről hallottál, kovács? - Jay az utolsó szavakat ironikusan mondta. Kai emiatt egy kicsit dühös lett, de elnézte.

- Jól van, autószerelő! Megyek! - azzal letette a telefont. Mégis mi lehet ilyen fontos, gondolta magában majd letette munkáját és levette köpenyét. Elbúcsúzott szüleitől, majd elindult robogójához. A sisakot fejére húzta és felpattant a járműre, beindította a motort, ami hangosan felbőgött és elindult a városba.

A házhoz érve Kai bekopogott az ajtón. Zane nyitott neki ajtót, aki látszólag még csak most érkezett meg.

- Üdv Kai! Csak pár másodperce jöttem. Jó gyors voltál! - szólt Zane kicsit robotos hangon, de vidáman.

- Ja, amennyire ez a cucc gyors tud lenni.

Majd Kai belépett a házba. Levette cipőjét és a nappaliba indult, ahol már ott ült Nya, Jay, Lloyd és a laptop személyében Cole. A barna hajú fiú ledobta magát az egyik kanapéra, szemben a laptoppal.

- Hali Cole! Hogy vagy, minden oké? - kérdezte haveri stílusban.

- Ja, csak éppen lélegeztetőgépre vagyok kötve, de amúgy minden király. - mondta Cole ironikusan a laptop hangszóróin keresztül. Kai erre felnevetett, amire Cole is elmosolyodott.

- Térjünk a lényegre! - szólalt meg hirtelen Lloyd - Miért hívtatok ide Jay? És miért ilyen lyukas minden?

Jay és Nya kellemetlenül egymásra néztek, majd vissza a többiekre.

- Hát az úgy volt... - kezdett bele Jay - Hogy minden irányból lőttek ránk! Gépfegyverekkel!

A többiek csak tátott szájjal bámultak rájuk. El sem tudták hinni, hogy ez megtörtént, de Jay folytatta.

- És úgy hiszem, ennek van valami köze ahhoz, hogy meglátogattuk a toronyórát!