3. Fejezet: Eldobott cigaretta

Este volt. Ahogy megbeszélték. Még a nap folyamán Jay visszament dolgozni a műhelybe, de olyan sok volt a munka, hogy csak későre ért haza és szinte rögtön mennie kellett. Nya nem mondott még semmit Jaynek, idegesen forgatta jegygyűrűjét, majd elbúcsúzott tőle. Jay még mindig feszült volt amiatt, mert nem derült ki, mi volt a baja Nya-nak, de meghagyta neki, hogy semmiképp ne jöjjön, ha úgy érzi, nem. És Nya szinte azonnal nemet mondott. Jay meglepődött, de ráhagyta, majd beöltözött a ruhájába, amit már egy jó ideje nem hordott, és sietett a találkozóra.

Jay időben odaért a város szélére. Várt néhány percet, mire megérkezett Cole, kezében valamivel, ami világított, de nem láthatta, mert sötét volt.

- Estét, Cole! - köszönt boldogan Jay, ezzel oldva a feszültséget.

- Neked is, Jay! - válaszolt Cole. Újra szájához emelte a világító valamit, mire Jay rájött, mit foghat barátja.

- Te mióta cigizel?

Cole egy pillanatra megállt, még egyet szívott a füstből, majd lassan kifújta azt. Jay eközben türelmetlenül dobolt a lábával, de végül barátja válaszolt.

- Amióta szétvált a csapat. De amúgy is, semmi közöd hozzá!

Majd tovább folytatta a cigizést, távolabb Jaytől, hogy ne zavarja. De néha még így is érezte Jay a cigaretta átható szagát. Fél perc múlva Cole elpöckölte a csikket és rátaposott, majd visszasétált barátjához. Nem szóltak egymáshoz, míg Jay meg nem törte a csendet.

- Szerinted szétvált a csapat?

- Teljességgel. Nem találkoztunk egy éve és nem beszéltünk egy hónapja. Közben mindenkinek lett saját élete. Te Nya-val összeházasodtál, Kai Skylor-rel lóg, Zaneről fogalmam sincs, Lloydról sem tudok semmit, én meg... - de itt megakadt. Sóhajtott egyet, de a tüdejéből átható hangú köhögés tört fel és folytatódott köhögőrohamba. Jay ijedten próbált segíteni barátján, de az csak intett egyet a kezével, jelezve: nem. Amikor abbahagyta Cole a fuldoklást, könnyeit törölve mély levegőt vett, mire újra sípoló hang jött ki a torkán. Még néhányat krákogott, mire újra normális hangon lélegzett. Jay az egészet teljesen döbbenten nézte.

- Mióta köhögsz így? - kérdezte aggódva.

- Két hete? Nem tudom, de megszoktam már. - Jay szemei elkerekedtek erre a mondatra.

- Hogy szokhattad meg? De mindegy is, szerintem amúgy a cigitől van, ha kérdezed - mondta.

- Nem kérdeztem és soha többé ne gyere ezzel, világos? - kérdezte ingerülten Cole. Jay bólintott, majd csendbe burkolóztak, úgy várták a többieket.

Tíz perc múlva mindenki ninjaruhában osont az erdőben, egyenesen az építkezés felé. Úgy gondolták, semmi szükség fegyverekre, így nem is hoztak. Lassacskán elérték az építkezést. Nem láttak mást, csak egy épülő talapzatot, néhány gépet és néhány mobiltoalettet. Lloyd és a többiek tanácstalanul nézelődtek, mire valaki megszólalt.

- Ott van egy lakókocsi! - szólt Jay. Mindenki megindult az autó felé, aminek hátuljához a lakókocsi volt szerelve. Kai belesett az ablakokon, de mind el voltak függönyözve. Lloyd intett, mire Zane lassan az ajtóhoz sétált. Lehajolt a zárhoz, ruháját lehúzta csuklójáról majd becsukta szemét. Az alkarjában elhelyezett kis doboz felnyílt és két nagyon vékony kar nyúlt ki belőlük. A végtagok lassan behatoltak a zárba, picit szöszmötöltek ott, végül néhány másodperc után a zár kattant. Zane visszahívta a két kart, becsukta a dobozt és felállt az ajtótól. Jay ámultan nézte a nindroidot.

- De király! Mióta van neked ilyened? - kérdezte Jay nagyon halkan.

- Ezek mikroszkopikus karok. Az egyiknek a végén kamera, a másiknak pedig a milliméternél vékonyabb fogója van. Néhány hónapja építettem bele a karomba, hogy könnyebb legyen a Borg Nagyvállalatnál sejtszintű kísérleteket végeznem. - mondta Zane, miközben karját nézte. Jay csak pislogott ámulatában. Milyen régen nem találkoztak!

- Jó lenne, ha befejeznétek a traccspartit és csöndbe maradnátok! - szidta le őket Kai.

- Ezer bocsánat! - válaszolt Zane, majd tekintetét az ajtó felé fordította. Lloyd csendre intett mindenkit, megfogta a kilincset majd óvatosan lehajtotta. Az ajtó hangtalanul kitárult, s két ninja lépett be a helyiségbe Lloyd utasításait követve. Kai és Cole nem láttak egy embert sem aludni a lakókocsiban, így már megkönnyebbülten lazították el izmaikat. Cole az ágyakat kutatta át, míg Kai az íróasztalt. Nem kellett sokáig keresnie, az asztalon volt a tervrajz. Felemelte a két papírt a fénybe, de nem látott mást, csak egy toronyórát. Legalábbis azt hitte. Mindenesetre a papírokat magánál tartotta, hogy megmutassa azokat Zanenek.

- Cole! Ne keresd! Itt vannak! - szólt barátjának.

- Azért érdemes lenne átkutatni a többi zugot, hátha találunk...- de szavait köhögés szakította félbe. Kai sietett Colehoz, megnézze, minden rendben van, de egy köhögő ember helyett inkább egy fuldokló embert látott. Kai ijedten térdelt Colehoz, aki kínjában a földön fetrengett.

- Cole! Mi a baj?

De válasz helyett hörgő hangot hallott és barátja fuldoklását.

- COLE! SZÓLALJ MEG!

- Mi folyik bent? - kérdezte aggodalmasan Lloyd.

- Cole fuldoklik!

Kai felkapta Cole egyik karját, felemelte a földről és kicipelte a lakókocsiból. Kint felkészülve várták a többiek. Mind Colet támogatták, míg Zane leszkennelte a tüdejét.

- Súlyos elváltozás van a tüdejében, de pontosabb információt csak a röntgen tudna adni. - jelentette a helyzetet.

A többiek megértették és próbáltak valahogy segíteni Coleon. De a fiú hirtelen abbahagyta a köhögést és lehunyta szemeit. Elájult.

- Oxigénhiány lépett fel! - kiáltotta Zane. A többiek sietve vállukra vették Colet, de így nem sokáig tudták volna cipelni. Elvitték az erdőbe, de Zane megint felkiáltott.

- Leállt a légzés! Lélegeztetni kell!

Tanácstalanul néztek körbe. Mind tudták, hogyan kell mesterségesen lélegeztetni, de semelyikük sem vállalta, hogy szó szerint lecsókolják Colet. Végül Jay adta be a derekát.

- Csinálom én! Úgy is házas vagyok, nem lesz ez annyira gáz!

- Miért lenne az? - kérdezte Lloyd.

- Mert ha mondjuk te csinálnád, az olyan lenne, mintha a saját nemedhez vonzódnál. De én házas vagyok! - mondta mosolyogva Jay, majd letérdelt Colehoz, akit a földre fektettek. Magában csak a lélegeztetés lépéseit hajtogatta. Végül hátrahajtotta Cole fejét, befogta az orrát és szájon át kezdte lélegeztetni. Furcsa volt a helyzet, hogy összeért a szájuk, de Cole élete forgott kockán. Miután elvégezte a két belélegeztetést a mellkasát nyomta be, derékszögben a kezével. Ezt megcsinálta 6-szor, majd újra belélegeztetés. Eközben Lloyd a mentőket hívta, miközben Zane a koordinátákat küldte nekik. Feszült volt a helyzet és súlyos volt a probléma.

Pedig sokat fog még súlyosbodni!

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top