Harmadik-"Csak egy icipici titok"
Hanji szemszög
Éppen bezártam a rendelőmet és indultam haza mikor valaki hátulról rám támadt. Előrántottam a rúgós bicskám magam felé tartva a támadóm vállába mélyesztettem. Mikor hátrált már a fegyverem fogtam felé és elnevettem magam.
- Solt te mindig is szerettél veszélyesen élni, de ez már túlzás nem?
- Meddig akarsz még paraszt maradni a sakktábláján Hanji?
- Ameddig Ő ül trónon addig és utána is.
- Elfogom venni tőle, többé nem habozok.
Elrohant a sikátorban én meg a kocsimba ülve elindultam az Ackerman birtokra. Mikor megérkeztem meglepetten láttam meg Erwint. Mi hárman régen sokat voltunk együtt, egészen a tragédiáig. Rivaille aggódva nézett ami jól esett hisz csak a "Királyom". Felküldött Christa-hoz, mivel gyengélkedik. Hihetetlen, hogy nem találkoztunk csak havi egyszer mikor az injekciót vette fel. Beléptem a nagy zafír textíliás hálóba. Már ott hallottam, hogy Christa a fürdőben szenved.
"-Miért hányok olyat amit nem is ettem? A picsába"
Az ajtóban állva láttam hogy a vécé előtt görnyedve kínlódik. Oda mentem hozzá és a szőke haját összefogtam miközben a hát simogattam. Egy kicsit még hányt.
- Szervusz Királynőm! Rég láttuk egymást.
Mosolyogtam rá Ő pedig erőtlenül, de viszonozta.
- Szia Hanji. Látom neked se volt jobb estéd mint nekem. Nem is bántam, hogy feljöhettem úgy émelygek. Pedig nem csesztem el a gyomrom.
- Christa harmadik hónapja, hogy nem vetted fel az injekciót. Közben azért volt szerelmi életed nem?
Elpirult a gondolat menetet követve amit mondtam.
- De hát mi csak alig egy napja voltunk együtt. Lehetetlen.
- Nem. Ez pont elég, de menjünk biztosra.
A táskámba kotorásztam és kitúrtam egy terhességi tesztet.
- Kimegyek addig.
- Nem kell, maradj csak. Meséld inkább el mi történt. Elég sok rajtad a vér. Nem árt ha te is rendbe rakod magad, mielőtt Rivaille kiakad.
Kuncogott halkan, közben pedig rájöttem hogy a fecsegése hozta meg az ihletét. Elkezdtem lemosakodni, persze elmeséltem neki mi történt amin sóhajtozott. Ő is elmesélt mindent ami kicsit kiakasztott. Mikor felé kaptam a fejem láttam, hogy az állát támasztva nézi a tesztet. A mutatóujjat az ajkai elé helyezte és felém mutatta. Széles mosoly vagy inkább vigyor száguldott el az arcomon.
- Gratulálok Királynőm! Úton is van már az első kis örökösünk. Gyere mondjuk el.
A fejét rázta majd rám nézett. Az a tekintett...Hallottam én is miért volt köztük mosoly szünet. Mikasa és a fiúk is elmesélték, de most én is értem. Ő tényleg igazi Arbatov. Milyen érdekes mikor két nagy ház egymásra talál.
- Nem akarom, hogy jobban aggódjon. Amíg ez le nem megy elakarom hívni Ivant, hogy legyen mellettem. Ha ennek a Solt-os mizériának vége, akkor szeretném elmondani neki. Rivaille nekem élve kell. Nem hiányzik, hogy valami érje mert "miattunk" aggódik.
A miattunk résznél Christa a hasát simogatta. Elmosolyodtam hiszen Őt tényleg a mi Királyunknak szánták.
- Rendben, majd mindig jövök hozzád ellenőrzésre. Viszont majd bent is meg kell vizsgáljalak. Mi lesz az egyetemmel?
- A lányok segítsége nem marad el, nem lesz baj. Viszont félek mi lesz ha Rivaille még sem örül majd, hogy...
- Nyugi Christa. Ismerem Őt, mindig is sok gyereket akart.
- Akkor jó, megnyugodtam.
Megölelt amit viszonoztam is. Christa beállt a tus alá. Én pedig lementem a "régi" triónkhoz.
- Ne kell aggódj miatta csak egy kis stressz, nem több.
Tettem Rivaill vállára a kezemet, akiből a feszültség el is szállt majd egy csúnya pillantást kaptam. Persze egyből röhögtem.
- Semmit sem változol Hanji. Pont olyan kelekótya vagy mint régen.
Mosolygott Erwin kedvesen. A szívem kicsit kihagyott. Hiszen elég közel álltunk egymáshoz addig a napig.
- Köszönöm. Bár te sem.
Vonogattam a szemöldököm amin nevetett. Rivaille felállt mosollyal majd elkomolyodott.
- Most várunk, aztán meglátjuk. Vigyázzon mindenki magára. Most pedig pihenjünk le.
Kifele menet Erwin megfogta a vállam.
- Hazaviszlek.
- Itt van a kocsim szóval.
-A kocsid Pápaszem?
Vágta rá Rivaille, én meg bevörösödtem.
- Jó az enyém roncs, de te adtad oda nekem.
- Kölcsön adtam, de most már itt marad. Jobb is ha Erwin haza visz.
A kulcsot elvéve intett és becsukta az ajtót. Mi pedig elindultunk.
Rivaille szemszög
Becsuktam az ajtót és felmentem a hálóba. A feleségem a fekete selyem köntösömben állt az ablaknál. Éppen oroszul beszélgetett amin kicsit összeráncoltam a szemöldököm. Egy kis szemforgatás után elköszönt a másik felet megnevezve. Ivan. Kisimult az arcom tehát a testvérével beszélt. A fürdőbe mentem, elmerültem kicsit a kádba. Elakartam merülni a gondolataimba, persze nem hagytak.
Christa jött be és leült a kád mellé. Nem beszéltünk, adott egy gyöngéd csókot és a habfürdős szivaccsal elkezdte mosni a testem. A hátam, a karjaim, a mellkasom. A vérem iszonyatosan forrt. Megfogtam a kezét és megcsókoltam a gyűrűt. A kádból kimásztam és magam után húztam az ágyhoz amire lelöktem. Már keményen álltam. Felé másztam, szemügyre véve az arcát. Nem félt, nem kételkedett bennem. A tekintette csillogott a vágytól. Széthúzta a köntösét. Nagyot nyelve csodáltam, nem számít hányszor látom mindig elégedettséggel tölt el, hogy mind ez az enyém. Az ajkaira borultam, a kezem pedig a puncijára simult már nedves volt, forró. Elmerültem benne. Elváltam tőle, lefogva a kezeit, csak az arcát figyeltem végig. Ahogy az ajkai a nevem formálják betűnként, egyiket a másik után. Elengedtem, az ajkait falva öleltük egymást. A gyönyört átlépve egymással szembe fekve néztük a másikat.
- Rivaille te fiút vagy lányt szeretnél majd?
- Honnan jött ez ilyen hirtelen?
- Egyszer azt mondtad, hogy én vagyok aki megszüli a gyerekeidet. Viszont nem mondtad mit szeretnél.
Magamhoz öleltem a hajába puszilva.
- Nem számít, csak legyen sok gyerekünk. Fiúk, lányok akik mindig sivalkodnak, hogy "apa" "anya". Az számít egyedül, hogy mi egymás mellett legyünk.
A mosolya olyan gyönyörű volt. A ragyogó tekintette. A kisugárzása ami megőrjít.
- Missis Ackerman ez célzás, hogy min kellene dolgoznom?
Vontam fel a szemöldököm, mire kacér mosolyt ejtett.
- Mára azt hiszem már tettünk az ügyért, de ha gondolod.
Megcsókoltuk egymást és így összebújva aludtunk.
Zsizsikéim egy hét egy rész 😉 Jó szórakozást. Véleményeket írni szabad. Puszi 😘
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top