- Anya! Gyönyörű vagy! - Liam lassan sétált felém, a műtött lábát kicsit húzta, de egyébként jól viselte az állapotát. El sem hiszi, hogy mennyire büszke vagyok rá és arra, hogy "felnőtt fejjel" kezeli a sérülését és szépen gyógyul a baleset óta. A vörös szűk ruhában előre hajoltam, hogy puszit nyomjak a homlokára. Liam válaszul fintorogva letörölte a homlokát. - Anya! Rúzsos lesz a homlokom! - nevetve megborzoltam a haját, majd fejét a mellkasomhoz húztam, hogy magamhoz tudjam ölelni.

- Kincsem! - suttogtam, államat pedig a fejére nyomtam. - Mindennél és mindenkinél fontosabb vagy nekem, ugye tudod? - kicsit eltoltam, hogy a szemébe tudjak nézni miközben csengettek. - Ma este a mama és a papa fog rád vigyázni! Megengedem, hogy egyél jégkrémet is - szigorúan feltettem a mutatóujjam, miközben Liam ajkára helyezte a mutatóujját.

- Randid lesz, anya? - mivel tudtam, hogy tudja, elnevettem magam és ajtót nyitottam anyának és apának, akik mosolyogva a kanapéra pakoltak. - Anyukámnak randija lesz! - bicegett anyához, aki előrehajolt és védelmező ölelésébe fogadta a barna hajú fiamat. Boldog voltam, hogy a történtekhez képest, Liamet szinte csak mosolyogni láthatom.

- És kivel lesz randija? - helyezte apa csípőre a kezét, miközben hallottam, hogy dudáltak. - Csak nem Nicholas Collins fogja elvinni a lányomat? - nézett végig rajtam. A baleset óta apa mindentől félt engem. Anyukámat is annyira megrázták a történtek, mint engem. Azt hiszem, hogy apa Nicholast okolja a történtek miatt, hiszen ő vezetett. Ez nem igazságos,ezért kicsit feszült köztünk a hangulat.

- És már meg is jött! Adj egy puszit anyának! - hajoltam Liam felé, majd mosolyogva magamhoz öleltem. - Mondtam neki, hogy nyugodtan ehet jégkrémet, viszont nem sokat! - pillantottam anya felé, aki kényelembe helyezte magát a kanapén. - Puszillak, hercegem! - intettem, majd kiléptem az ajtón és sóhajtva pillantottam a kapu felé. A második randinkra elegánsan akartam felöltözni, hiszen Nicholas említette, hogy nem mindennapi helyszínre szeretne engem elvinni. A pillangók életre keltek a gyomromban, amikor megpillantottam őt öltönyben és fehér ingben a fekete autónak támaszkodva. A látványa arra késztetett, hogy álljak meg, és alaposan mérjem őt végig. Nicholas elegáns öltözetben és tökéletesen megcsinált frizurájával azonnal levett a lábamról. A kezét kivette a nadrág zsebéből, majd egy udvarias mozdulattal kinyitotta nekem az autó ajtaját.

- Elképesztően gyönyörű vagy - nézett végig rajtam, miközben kezemmel megigazítottam a nyekkendőjét. Tetszett neki a mozdulatom, mert a sötét utcában a lámpa halvány fényében, az ajka szélébe harapott. - Felkészültél életed legszebb estéjére? - érdeklődött, mire a fejemet ráztam és oldalra biccentettem a fejem.

- Azt hiszem, hogy régóta készen állok kettőnkre - hajoltam hozzá, majd lehunyt szemmel megcsókoltam. Nicholas szenvedélyesen viszonozta, egyik kezével átkarolta a derekamat, majd csók közben elhajolt tőlem.

- Bárcsak ne lenne gipszben a kezem - pillantott a másik karjára, mire felvontam a szemöldökömet.

- Miért, mire szeretted volna használni? - húztam le a tarkójánál fogva, mire halkan elnevette magát.

- Inkább menjünk - suttogta.

A kikötő üres volt, csak a hajók és a kicsi vitorlások úsztak a kikötő szélén. Amikor Nicholas kinyitotta nekem az autó ajtaját, megcsapott az óceán sós illata. A ruhám szélét megfogtam és összeráncolt szemöldökkel pillantottam a kikötött fehér hajók felé. Az este varázslatos volt, hiszen a távolból halk zene szólt, a madarak és a sirályok a sziklákon pihentek. A fülembe szökött az óceán halk zöreje és az apró hullámok hangja, ahogy a sziklákat súrolta. A tenger a maga ura volt, senki nem parancsolt neki. Nicholas mellém állt, majd a kezemre pillantott. Az ujjainkat lassan kulcsoltuk össze, majd felemelte a fejét és előre pillantott. - Remélem, hogy elnyeri majd a tetszésed - követtem a tekintetét, majd váratlanul megpillantottam egy fehér hajót, ami színes sárga fényekkel és gyertyákkal volt feldíszítve. A fényfüzérek kiemelték a hajó szélét és végig futottak a korláton, így kiemelték a hajó formáját. A gyertyák romantikusan a fa padlón és az asztalon foglaltak helyet. Csak a filmekbe láttam ehhez hasonlót, ezért a szapora léptekkel húztam magam mellé Nicholast, akit lenyűgözött a reakcióm.

- Ez egyszerűen mesés - torpantam meg a fa híd előtt, ami a kivilágított hajó fedélzetére vezetett. - Ezt te csináltad? - a sötétben Nicholas felé fordultam, aki le sem vette rólam a szemét. Tényleg létezik a pillanat, amikor nem tudsz betelni a másik jelenlétével, amikor biztos vagy abban, hogy őt neked szánt a sors. Miközben Nicholas a fülem mögé tűrte az egyik tincsemte, miközben csókot lopott tőlem, egyre jobban biztos voltam abban, hogy ő hozzám tartozik.

Szeret.

Szeretem.

Már nem létezik olyan, hogy csak én. Az létezik, hogy mi. Együtt. Ketten.

- A baleset után úgy gondoltam, hogy ránk fér a pihenés - a fejem felett a hajóra pillantottam, majd így szólt. - Ezer éve nem jártam itt, ezért örülök, hogy újra használhatom a hajót - összekulcsolta a kezünket, majd óvatosan a hajóra vezetett. Amikor a hajóra léptem, kicsit bizonytalan voltam kerestem az egyensúlyt, hogy ne essek el. A hajó fedélzete kicsi volt, lakkozott fából és modern asztalból állt. A korlát ezüst volt, és sárga fényfüzérrel volt kivilágítva. Sötét volt, de tökéletesen láttam Nicholas arcát, aki lehajolt és kikötötte a kötelet, amivel a hajót a karikához volt kötve. Amint érzékeltem, hogy a hajó a sötét, végtelenségig nyúló tenger felé úszik, izgatottan fordultam Nicholas felé, aki az arcomat fürkészte.

- Ezt el sem hiszem! - tártam szét a kezem. - T...tényleg elmegyünk? - kérdeztem, miközben szapora léptekkel besétált és felkapcsolta a lámpát, így láttuk, hogy mi van előttünk. - Nahát...- Nicholas testének támaszkodtam, miközben alaposan szemügyre vettem a sötét nyílt óceánt. - Milyen lehet eltévedni? - suttogtam, miközben a karomat simogatta. Elpirulva érzékeltem, hogy lassan a nyakamhoz hajol, majd szenvedélyes csókot nyom rá. Lehunyt szemmel az ajkamba haraptam, miközben tovább követeltem az érintését. - Tudtam, hogy nem csak vacsorázni fogunk - pillantottam előre, miközben éreztem, hogy kezével oldalra söpri a hajam, majd lassan megfogja a ruhám cipzárját. Megrészegülve pillantottam előre, éreztem, hogy a testemen végig fut a bizsergés. Vágy. Szerelem. Vonzalom. Ezt éreztem Nicholas iránt.

- Nagyon éhes vagy? - kezével a fenekemig cipzározta a vörös ruhámat, amit lassan letolt a vállamról. Szinte lassított felvételben láttam, hogy a ruha a padlóra hullik. Végig néztem a meztelen felsőtestemen, miközben tenyerével a mellemet simította. A tenyere a bőrömön, az ajka a nyakamon, az ölelése ahogy a karjai közt tartott...nem. Nem voltam éhes.

- Nem enni akarok - fogtam meg a kezét, majd vele szembe fordultam. Nicholas egy olyan érzelmi állapotba esett, amivel még nem találkoztam. Szótlanul és férfi szemekkel nézte a mellemet, figyelte, hogy kikötöm a nyakkendőjét és lassan kihúzom az inget a nadrágjából. Engem elvarázsolt, hogy ő nyugodt, kiegyensúlyozott és vágyott kettőnkre. Erről szólt a szerelmünk. A kezdetektől fogva erről szólt. - Nicholas... - a szemébe néztem végig gomboltam az ingét, majd érzékien letoltam a széles válláról. Szembe találtam magam azzal a felsőtesttel, amit öröm végig tapogatni, ami csak az enyém. - Legyél ma este az enyém - két kezemet a mellkasára helyeztem, majd végig simítottam a feszes hasát. Nicholas felvonta a szemöldökét, miközben észre sem vette azt, hogy mennyire elvarázsolt engem. A férfit láttam benne. A férfit, aki minden porcikájával vágyik rám. A férfit, aki érzéki, szenvedélyes és romantikus.

- A kezem gipszben van - pillantott a bal kezére, majd a jobb karjával átkarolta a derekamat és egy hirtelen mozdulattal húzta le rólam a fehérneműmet. A meztelen testemet átkarolta, és szinte mágnesként követtük egymást, miközben a kicsi lépcsőn a hálóba sétáltunk. Nicholas egy mozdulattal kapcsolta fel a kicsi lámpát, ami félig bevilágította a fehér ágyat. - El sem hiszed, hogy mennyire gyönyörű vagy - óvatosan lefektetett az ágyra, majd mellém térdelt és lehajolt hozzám. - Attól tartok, hogy nem én leszek felül - harapta be az ajka szélét, mire két kézzel mélyen a hajába túrtam. Nem bírtam ki, ezért a szemébe nézve elnevettem magam.

- Nehéz dolga lenne, Mr. Collins - hüvelykujjammal megsimítottam az ajkát, ujjaimmal a rövidre vágott borostáját érintettem. Alaposan megvizsgáltam az arcát, gyönyörködtem ebben a férfiban. - El sem hiszed, hogy mennyit jelentesz a számomra - gomboltam ki a nadrágját, miközben a fenekén letoltam a nadrágot. Azt hittem, hogy Nicholas ennél sokkal dominánsabb lesz, de meglepett, hogy minden mozdulatomat és érintésemet viszonozta. Nem sietett, inkább várt rám. Amikor az ágy közepére másztam, akkor szenvedélyes puszikkal ajándékozta meg a hasamat és a köldökömet. Nehéz volt hang nélkül tűrni az érintését, ezért elengedtem magam és sóhajtva jeleztem, hogy menjen tovább, hogy ne hagyja abba. Mintha a gondolataimban olvasott volna, hirtelen a combomra tévedt az ajka, közben figyelte a reakciómat.

- Ma éjszaka teljesen az enyém leszel - suttogta, miközben nyelvével végig nyalta a combomat. - Mi ez a tetoválás? - érintette meg a bikini vonalamat, mire a pici pillangó tetoválásra pillantottam. - És pont itt? - nézett a szemembe, miközben a hajába markoltam.

- Tudtam, hogy tetszeni fog - hajtottam hátra a fejem, miközben felkészültem arra, hogy ma éjszaka a mennyországban leszek. Nicholas Collins tudta, hogy mit akarok. Nemcsak elvette azt, amit akart, de ajándékot is adott nekem azzal, hogy nyelvével megérintette a nőiességemet. Lenyűgözött az érzékiség és a szenvedély amit irántam táplált. Miközben lassan nyalt, a hajába markoltam, nem tudtam visszafogni magam, nyögésekkel jeleztem, hogy jól csinálja. A lábamat teljesen oldalra csúsztattam, ő csak ráérősen végig nyalt engem. Nem sietett, valóban kihasznált minden pillanatott arra, hogy teljesen az övé legyek. A testem reagált az érintésére, a derekam ívbe hajolt, követeltem, hogy ne hagyja abba. Kezemmel a takarót markoltam és a puha ágyba nyomtam a fejem. A férfiak többsége szeretkezés közben jobban szeret magára gondolni, viszont Nicholas mindent elkövetett annak érdekében, hogy felejthetetlen legyen az éjszaka.

- Tudod, hogy mi tetszik még nagyon? - a tőle kapott gyönyör után az oldalamon feküdtem, ő pedig mögém feküdt és az uralma alá hajtott. Lábát összekulcsolta a lábammal, majd oldalra túrta a hajam, hogy puszit tudjon nyomni a nyakamra. Az ajka érintette a vállamat, az oldalamat, a keze a fenekembe markolt. A testem így is válaszolt az érintésére, de teljesen szétestem.

- Igen? - suttogtam még mindig elvarázsolva. Amikor a félhomályban találkozott a tekintetünk, minden megváltozott. A szívünk és a lelkünk egy cél érdekében dobogott. A pillantásunk egymásért rajongott. Ekkor Nicholas a fülemhez hajolt és olyat mondott, amivel zavarba hozott.

- Ne! - nevettem el magam. - Ezt szívd vissza! - fordultam vele szembe, majd a két vállára helyeztem a kezem és leszorítottam az ágyra. Tudta, hogy mit akarok. Tökéletesen egymásra voltunk hangolódva. Nicholas végig simította a vádlimat, miközben az ágyékára ültem. A kezével végig szántotta a meztelen hátamat, majd a combomat is. Ekkor végignézett rajtam. - Miért nézel így rám? - suttogtam a félhomályban. Nicholas kipirult arccal a szájába harapott.

- Azért mert percek kérdése és végre benned leszek - felült, majd átkarolt és megtámasztotta az arcomat. - Azért mert tökéletesen természetes az, ami most történik - suttogta, miközben a lábam közé vezette a kezét, ezért kicsit megemeltem magam. Izzadva vágytam arra, hogy a testünk végre összeforrjon, hogy végre egymásé legyünk. - Azért, mert olyan erős szerelmet érzek irántad, amilyennel eddig még nem találkoztam - mélyen a szemébe néztem, miközben hozzám illesztette magát. A száját apró mosolyra húzta, az arca kipirult. - Azért mert te vagy az a nő, akivel le szeretném élni az életem hátralevő részét - abban a pillanatban, amikor lehunyt szemmel megcsókolt, egy lassú és óvatos mozdulattal csúszott belém. Amint éreztem őt, megmarkoltam a csuklóját és a csókunkba nyögtem. - Most már az enyém vagy - morogta mély hangon.

- Ígérd meg, hogy mindig mellettem leszel - suttogtam, miközben szoktam a méretét. Nicholas a a fenekemre vezette a kezét, ezért lassan előre, majd hátra kezdtem el mozogni. Tökéletesen egymásra voltunk hangolódva. Felszabadított és teljesen kitöltött. Teljes mértékben befogadtam őt és csak jobban kötődtem hozzá. Ez a férfi olyan érzéseket váltott ki belőlem, amit eddig még senki. Miközben lassan mozogtam rajta, ő egy percre sem hagyta abba a csókot. Mindenhol érinteni akart, a karjai között tartott. Nem tudtam, hogy egy szeretkezés lehet ennyire őszinte, tökéletes és szenvedélyes. A mozdulataink egymásra voltak hangolódva, amikor gyorsítottam a tempón, láttam rajta, hogy élvezi. Nicholas Collins megkapott engem ezen az éjszakán, viszont cserébe én megkaptam őt.

- Soha nem hagylak el - helyezte a fél arcomra a kezét. - Mindig melletted leszek, Jenna - a testemet végig simította, ajkával szenvedélyes csókot lehelt az ajkamra, majd lefeküdt és a szemembe nézett, miközben a fenekembe markolt, és tűrte, hogy én irányítsak, hogy vezessem a szeretkezést.

- Susi? - Nicholas fehér ingében feküdtem az ágy közepén, miközben késő este fél meztelen tálalta fel nekem a vacsorát. A kielégítő szeretkezés miatt nem volt kedvünk az asztalnál enni, ezért Nicholas fekete alsónadrágban az ágyhoz hozta a szürke ezüst tálcával letakart vacsorát. Azt hiszem, hogy minden nő megérdemelt egyszer egy olyan látványt, amikor Nicholas Collins féle férfi félmeztelen vacsorát tálal fel nekik.

- És mi a helyzet a tésztával? - ültem törökülésben, miközben leült mellém az ágy szélére. Természetes pillantással ajándékozott meg engem. Az első szeretkezésünk után nem voltunk zavarban, azt hiszem, hogy tökéletes volt az első élmény.

- Ez roppant kínos lesz, de...nem tudtam megcsinálni! Tudod, hogy tudok főzni! - adta a kezembe a pálcikákat.

- Ez tény! - túrtam hátra az izzadt haját, miközben félre helyeztem a tálaló fedőt.

- Eszembe jutott, hogy nem ártana borotválkozni a rendi előtt, szóval elment az idő vele - mosolygott, mire elnevettem magam és szerelmes pillantásokkal ajándékoztam meg őt. - Aztán ide felé jövet beugrottam az egyik étterembe - fejezte be, miközben megkóstoltam az egyik susit.

- Nicholas...Nicholas.... - feküdtem az ágy közepére, miközben a fejemet megtámasztottam a kezemen. - Jó vagy a szexben, jó kaját is tudsz főzni...de miben vagy rossz? - kérdeztem, mire huncut mosollyal az arcán félre tette a pálcikákat és egyenesen a lábam közé mászott.

- Kevés dologban vagyok rossz, viszont megmutathatom, hogy miben vagyok még nagyon jó - ekkor megfordított, a hátamra feküdtem, és miközben nyújtózkodtam, addig ő végig simította a fenekemet, az érintését pedig a nyelve is követte.

Reggel a telefonom csipogására ébredtem. Annyira meglepődtem, hogy a meztelen testemhez húztam a takarót és a telefonomhoz nyúltam, ami az éjjeliszekrényen rezgett. Amikor felnyitottam megpillantottam Dr. Garcia üzenetét, ami így szólt: "megérkezett a teszt eredménye".

Ekkor könnyes szemmel pillantottam Nicholas felé, aki kimerülten aludt.