-Unnom már ezt az egészet.-mérgelődőt Angela miközben hazafele ment. Csakhogy tisztázzuk a jelenlegi helyzetem.:A suliban a saját fiú osztálytársaim ököllel ütnek(én meg lány vagyok) és ennek tetejébe otthon ezért mert engem vernek az anyámtól is kapom a pofonokat mert nem tudom meg védeni magam. Fasza és az egyetlen személy akiben bízhattam a legjobb barátosném volt akit az imént említett  fiúk halálra gázoltak a motorjukkal. Fasza! Ez ment egészen a mai napig amikor is úgy döntött hogy ma az erdőn keresztül megy haza. Ahogy haladt az erdőbe észrevette hogy eltévedt.

-Na jó ebből már elegem van!-mérgelődőt és leült egy fa tövében és várt. Úgy egy óra után felült és elindult egy irányba avval a tudattal hogy egyszer csak ki jut ebből a sűrű erdőből.Már besötétedett de Angela még mindig bolyongót az erdőben. Egyszer csak meglátott egy fehér pulcsis alakot.  Azt gondolta hogy illedelmesen megkérdezi hátha tudja hol van a kiút. Oda is ment a manushoz.

-Elnézést nem tudja hogy merre van a kiutt ebből az erdőből mert már órák óta itt bolyongok?-Kérdezte Angela. Az embernek azonban nem látta az arcát

-Tudom merre van a kiutt gyere csak utánam!-mondta az illető egy kicsit pszichopata hangon amire Angela is felfigyelt de annyira nem érdekelte. Egy pár perc séta után elértek egy kis házikóhoz ahova a rejtélyes személy bekísérte a lányt. "itt valami nem stimmel"-gondolta Angela.

-De uram ez nem is az....-és nem tudta befejezni mondatott mert az illető leütötte.Mikor felébredt egy székhez volt kötözve és szembe a másik széken pedig a fehér pulcsis alak  akinek most már látta az arcát és volt egy sanda gyanúja mintha már látta volna a személyt. Egy hófehér bőrű ember kinek fel van vágva a szája és nincs szemhéja.

-Helló Angela már rég találkoztunk!-mondta a vigyorgó fickó

-Ki vagy te és honnan ismersz?

-Csak annyit mondok hogy már napok óta  látom hogy az élet kecseszet veled.

-Jó oké és ezért minek kellet lekötni?

-Mondok egy ajánlatot ha elfogadod akkor segítek megszabadulni az életed kellemetlenségétől.

-És ha nem fogadom el az ajánlatot?

-Akkor kínzások sorai közt öllek meg!-ennek hallatán Angelának egy ütemet kihagyott a szíve. Azon kívül hogy halálfélelme van egy ilyentől ki nem ijed meg és egy kis gondolkodás után csak ennyit tudott kérdezni.:

-Mi is lenne az az ajánlat?

-Ha tudsz ölni akkor segíthetnél nekem is egy ellenfelem legyőzni.

-Rendben csak ahoz kéne a könyvem hogy vissza változzak.

-Miért te nem vagy ember?

-De csak azzal a könyvvel egyszer régen mikor úgy 5 éves voltam felolvastam hangosan belőle egy pár sort és a végén kb úgy néztem ki int most a Sonic.exe!

-Az exe-k nagykönyve hogy került egy emberhez?

-Találtam még régen az utca közepén a földön de most én kérdezek! 

-Háááát legyen de előtte még egy kis apróság- azzal felállt elővette a kését és Angela karjához rakta.

-Most mit csinálsz?-kérdezte a Angela félve. Egyik kezével befogta a lány száját a másikkal amiben a kés volt elkezdte vagdosni a két karját. Mikor végzet elvette a kezét és megkérdezte.

-Nos milyen volt az első falcolás?-kérdezte egy idegbeteg vigyorral a száján

-Szerinted ez rohadtul fájt!

-Egyébként kérdezni akartál valamit!

-Ja tényleg nos a kérdéseim:

1. Ki vagy?

2. Hol vagyok?

3. Elengednél?

4.Ez a vagdososdit meg milyért kaptam?

-Nos akkor:

1. Jeffrey Fergouson vagyok az az Jeff the killer 

2. Ott vagy ahol vagy.

3.Még nem engedlek el, majd idővel elengedlek.

4.Nem tudtam ma este ölni ezért valamit vagdosnom kellet és csak te voltál itt. 

-Kellet nekem kérdezni így csak szarabbul érzem magam. -egy kis csend után Jeff szólalt meg egy elégé érdekes kérdéssel.

-Hol is van az a könyv?

-Otthon egy fekete szőtt táskában.

-Akkor én most megyek sajnos a családodat azért a hecc kedvéjért kiiktatom. Ja és ha meg szöksz amit kötve hiszek akkor téged is megöllek.-azzal ki is lépet a ház ajtaján

-Na jó inkább itt ülők mer amúgy sincs nagy mehetnékem legalább van egy kis nyugim.Ha a családom kinyírja avval engem nem tör meg, miattuk is szar volt az életem.-gondolta magában Angela 

Jeff szemszöge:

Mikor odaértem a házhoz az a rohadt nő még ébren volt és várta hogy a lánya hazaérjen hogy ismét halálra verje.Na de amikor beléptem az ajtó a haragja átváltott félelembe . Egy pillanat alatt kinyírtam a többi családtag még aludt azokat csak leszúrtam mert sietnem kellet nehogy a végén tényleg megszökjön. Mikor megtaláltam a lány szobáját és felkaptam a táskát és siettem vissza. Mikor odaértem az hittem hogy zokogni fog mert kinyírtam a családját de az csak halál nyugodtan ült lekötve a széken.

-Te hogy hogy nem sírsz vagy szabadítod ki magadat?-kérdeztem tőle egy kicsit meglepve

-Ha azt hiszed hogy ha kinyírod a famijámat azzal engem megtörsz akkor nagy tévedsz és amúgy se volt nagyon mehetnékem úgyhogy inkább itt maradtam.-válaszolta a legnyugodtabb hanggal. Ez nem normális! Kis gondolkodás után kitaláltam valamit amivel talán le tudom magam nyugtatni mert embertől még ilyet nem hallottam.

-Szerintem most pihenek egy kicsit de ma este nekilátunk a dolgoknak,rendben?-kérdeztem tőle egy viszonylag pszichopata hangon

-Tőlem, nekem mindegy.-válaszolta megint egy rohadt nyugodt hangon.-Na  okééé én úgy kb 3 napja nem aludtam inkább ledőlök egy pár órára mert szerintem hallucinálok.-Azt avval a lendülettel felvettem a szemfedőm és ledőltem az ágyra.