Season 2 Chapter 4

Emi

Kicsit sétálni mentem...de aztán meguntam és haza igyekeztem.Egy ismeretlen autó állt a háznál.Lassan benyitottam és bementem.
-Na és hogy vagytok?Egy éve együtt ez azért szép!-hallok meg egy ismerős hangot.
-Hát Harry szalad az idő!
Belépek a nappaliba, mire minden szempár felém szegeződik.
-Szia!- köszönnek egyszerre. Biccentek egyet és Harryt végigmérve indulok fel a szobámba. 1 év... Istenem! Olyan férfias lett, a haját is levágatta. Igaza volt, én egy kislány vagyok hozzá képest. Leszarom... lemegyek a konyhába valami kaját csinálni. Hirtelen egy mély, rekedtes hangot hallok a hátam mögül.
-Szia Emilia! Rég láttalak! Még mindig ugyanolyan szép vagy, mint egy éve!- hallom mosolygós hangját, mire elfintorodok. A szendvicsemet egy tányérra téve Hazzra sem nézve megyek vissza a kuckómba. A szobámba enni kezdek de elmegy az étvágyam ezért az ágyon fetrengek.Hirtelen az ajtóm nyitódik és valaki belép....ki más?Harry.
-Minek jössz be?- Nem válaszol csak kulcsra bezárja az ajtót maga után és zsebretéve a kulcsot leül az ágyamra. Ismétlem: AZ ÁGYAMRA! Koszos utcai ruhában...
-Mit akarsz Harry?- nézek rá fapofával. Bárcsak ne tettem volna... belenézve a szemébe nézve teljesen elvarázsolódtam.
-Addig nem megyek el míg meg nem beszéljük!
-Ja...és össze bacizod az ágyam?
-Jól van babám te akartad!-kezd el vetkőzni.....istenem de hülye vagyok.Egy alsóban visszaül.-Remélem örülsz Emi.-becenevem hallatán szívem óriásit dobban.
-Ne hívj így...
-Kérlek beszéljünk.-teszi fedetlen combomra kezét.
-Miért beszéljünk?Elhagytál!Szakítottál velem....szétcseszted az érzéseim..
-Így volt helyes...- hajtja le a fejét, mire nekem kétszeresére nő a szemem.
-Hogy mondod? Így volt helyes? Persze, mert szerinted elég helyes az, ha egy lánynak összetöröd a szívét! Értem én...- állnék fel, de Hazz megfogja a csuklómat és behúz az ölébe. Azonnal felállok és sóhajtva visszaülök az ágyra.
-Minek jöttél vissza?-kezdek sírni.
-Ne sírj kérlek!-ölel magahoz.Csak próbálok nem az összes emlékre gondolni amit együtt éltünk meg...ahhhhjj-Én....sajnálom,nagyon hülye voltam!De muszáj volt....végre vége a hajtásnak....Emi csak a tiéd vagyok!-fogja meg a kezemet.
-Meddig?Egy hónapig?Kettőig?Tán egy évig?
-Ha kell, örökre!
-Ha kell???- csattanok fel.
-Nem úgy értettem...- forgatja a szemét.
-Akkor hogy értetted?
-Úgy, hogy képes lennék érted tűzbe szaladni is, hogy az enyém legyél! A francba is! Teljesen beléd vagyok bolondulva! Az elmúlt egy évben csak rád tudtam gondolni! Szeretlek Emilia Higgins!- néz rám fátyolos tekintettel.
-Te olyan egy majom vagy....-motyogom játszott haraggal.....még mindig szomorúan ott ül előttem.-Harry....megcsókolsz vagy nekem kelljen oda menni?-forgatom ismét a szemem de a végén felkuncogok.Azonnal ajakimnak esik én meg szorosan magamhoz ölelem.Úgy hiányzott...folyton hiányzik...ha csak egyedül megy zuhanyozni még akkor is.

Mia szemszöge

Niallel az ágyon fetrengve pizzát eszünk és vicces vine videókat nézünk. Az egyiknél a szöszi annyira röhög, hogy kiesik a szájából pár szem kukorica, mire én is röhögni kezdek. Pont az utolsó pizza szelet van, és egyszerre nyúlunk érte.
-Az enyém!- nézek vele farkasszemet.
-Nem!!!!
-De!!!
-Neeeeem!!!!!-vágom fejbe a párnával.
-Nekem szükségem van rá Mia!-magyarázza
-De nem annyira mint nekem!-motyogom.
-De te édes szájú vagy...
-Nem!Nekem most pizza kell!
-Nem érdekel....
-Fhuuujjj te!- morgok.
-Jó, most lett elegem! Utálok veszekedni, főleg veled! Fontosabb vagy nekem, mint bármelyik kaja, ezért a tied a pizza és nincs vita!- rázza a mutatóujját.
-Szeretlek te majom! De miért nem felezzük el?- nevetek fel.
-Én is cica! De ez eddig miért nem jutott eszünkbe?- nevet ő is.
-Jó kérdés!- motyogom, mire áthajol hozzám és ad egy csókot. Nagyba a Pizzát esszük...mikor eszembe jut a húgom.
-Niall!
-Igen?
-Ezek ketten mióta fennt vannak!!!Baszki és,ha éppen valamelyik elássa a másikat a kertben?
-Öm.....létezik?
-Mégszéphogy baszod!- állok fel és átsietek a húgom szobájába. Odaérve benyitok, de nagy meglepetésemre összebújva nézik a tévét. Érkezésemre idekapják a fejüket.
-Öhm.... asszem én most megyek.... bocsi a zavarásért...- motyogom, mire mindkettőjükből kitör a röhögés.
-Nem zavarsz Mia!- néznek rám.
-Rendben... de inkább megyek! Niallt otthagytam!- nevetek fel és kimegyek.
Reggel a kávémat főzögettem meg a reggelit csináltam.
-Jó reggelt!-mosolyog Emilia szélesen egy pohárért nyúlva...hmm...miért van rajta Harry cucca?
-Khm...Neked is Emi...öm nincs valami mesélni valód?
-Nem,mert?
-Hát Harryvel egy szobában voltatok és nem öltétek meg egymást.... sőt!- vigyorgok.
-Jaa, hogy az... hát semmi különös....- hajtja le a fejét elpirulva.
-Ha te mondod...- motyogom, mire meglátom Niall fejét bekukucskálni a konyhába.
-Jó reggelt manó! Gyere be!- mosolygok. Niall köszönésképpen lágyan megcsókol és ad egy ölelést Eminek.
-Hát ki ez a boldog Emi és miért láttam Harryt alsóban az erkélyen?-kuncog.
-Biztos kizárta magát!-nevet a húgom majd elmegy.
-Szívem itt mi folyik?
-Szerelem!-rántok vállat.Niall ölelgetve kezd enni meg közben dalol valamit.
-Mit csinálunk ma?- ugrik az ágyra Niall.
-Én menni akarok a plázába cipőt venni. Kijött a vansnál egy kurva jó old skool fekete-kék és azt akarom!- nézek rá.
-Hú baszki pont azon gondolkodtam, hogy venni kéne egy olyat magamnak!- nevet fel.
-Akkor vegyünk egyformát!- nevetek én is. A szöszi mosolyogva bólint egyet és ad egy lágy csókot amit elmélyítek. Beletúrok a hajába, mire a derekamra csúsztatja a tenyerét.
Elindultunk a Plázába ahol vettünk egyforma cipőt.Beültünk enni meg még nézelődtünk egy kicsit.
Boldogan lépkedtem be a házba.
Anyuék még nincsenek itthon.
-Van itthon valaki?-nevetek fel.
-Nem hinném!-mosolyog.-Kihasználhatnánk!-kacsint és magához húz.***

Kérlek hagyj magad után nyomot, ha tetszik!❤️❤️❤️😍

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top