Chapter 20


Niall

Ah hülye paparazzik! Az egyik elkapott, most meg nem találom sehol Miát. Megpróbálom felhívni és a harmadik csörgésre fel is vette.
-Niall!?- hallom az én szépségem kétségbeesett hangját.
-Életem! Hol vagy?-
-A mosdóban! Gyere értem légyszi!- sír.
-Azonnal ott vagyok!- mondom és leteszem a telefont. A mosdóban meg is találom és azonnal a karjaimba veti magát. Szorosan átölelem.
-Nyugodj meg baba itt vagyok!- suttogom neki.
-Gyere menjünk!- fogom meg a kezét. Tojok én a paparazzikra!! Hívok egy taxit, mert ahogy látom a többiek itt hagytak. Bediktálom a címet és a nyaralóhoz érve nem találok ott senkit. Felhívom Harryt, miközben leülök a lépcsőre és Miát az ölembe ültetem.
Negyedikre felveszi.
-Csodálom felveszed nyagságos úr!-kezdek röhögni.-Hol vagytok?-kérdem.
-A nyaralóba.-
-Mi is!Kinyitod?-
-Igen!-teszi le a telefont ugyanis itt áll mögöttem. Bemegyünk és kipakoljuk a cuccokat. Mia egyből felmegy a szobánkba és lefekszik. A plafont bámulja,mikor bemegyek. Egy mozdulattal felé térdelek és elkezdem csikizni.
-Hagyd abba!- sikít.
-Kérd szépen cica!- vigyorgok.
-Niall,kérlek hagyd abba!- nevet.
-Egy csók az ára!- mosolygok huncutan.
-Jó!- nevet mégjobban, és abbahagyom a zongorázást a bordáin. Ülésbe tornázza magát én meg megcsókolom. A nyelvem átdugom a szájába és a fenekére csúsztatom a tenyerem.
-Ez csúnya volt!- motyog fapofával, mikor elszakadunk egymástól.
-Mi? A csók? Szerintem tökéletes volt!- vigyorgok.
-Hülye! A te csókod mindig jó! De ne bízd el magad Horan!- röhög.
-Nem a csók volt csúnya, hanem az ahogy megcsikiztél!- nyújtja rám a nyelvét. Feláll és menne be a fürdőbe,de én hátulról elkapom, és a nyakamba ültetem.
-Tegyél le!- sikít. Direkt nem figyelek rá és lerohanok vele a nappaliba,ahol Paulék beszélgetnek pár munkatársával és a fiaikkal. Az egyik nagyon nézi Miát. Na abból nem kap!
-Jó napot! Niall Horan!- fogok kezet velük, de Mia még mindig a nyakamba van.
-Horan, baszki le fogok esni!- sikít.
-Mia,ne káromkodj!- szól rá Paul.
-Bocsi!- süti le a fejét.
-Cica! Nyugi! Vigyázok rád!- nézek fel rá. Mia elengedi magát és hátradől, így fejjel lefelé lóg a hátamon. Átkarolja a derekamat és megszólal.
-Niall engedd el a lábam!-
-Mia,óvatosan!- kiabál Paul.
-Nyugi!-
Teszem amit mond. Oldalra lendíti a lábát és elengedi a derekam,így mellém áll.
-Hát ezt hogy?- lepődök meg.
-Tornász vagyok édes!- vigyorog és ad az arcomra egy puszit. Üdvözli a többieket és elmegy a konyhába. Visszatér két üveg vízzel és az egyiket odaadja nekem.
-Ügyes voltál!- vigyorog az a fiú,aki nagyon nézte.
-Kösz!- mondja fapofával és Paulhoz fordul.
-Apa, Elmehetünk Niallel fagyizni?- mosolyog. Apának hívta...
-Te apának hívtál!- vigyorog Paul.
-Hát úgy szeretlek,mint az apámat,szóval ez így van rendjén!- vigyorog Mia is.
-Gyere ide kislányom!- hatódik meg. Mia odafut hozzá és átöleli.
Visszajön hozzám,mire átkarolom a derekát. Az a gyerek még mindig Mián legelteti a szemét. Cselekednem kell!
-Mehetünk édes?- vigyorgok és megcsókolom.
-Fiatalok! Ne itt!- Mondja még mindig meghatódva Paul.
-Igazad van! Majd a szobában!- kacsintok,mire mindenki felnevet, csak az a gyerek, meg Paul nem.
-Hülye vagy!- nevet Mia is.
-Ez van baba!- vigyorgok.
-Paul beszélhetnénk hatszemközt?- nézek rá.
-Persze! Konyha!- ingatja a fejét.
-Izé, én nem akartam ilyet mondani,meg megcsókolni mindenki előtt, csak elegem volt,hogy az a kiscsávó mindig Mián legeltette a szemét. Az én barátnőmön!- Emelem ki az utolsó mondatot.
-Semmi baj, engem is zavart!- rázza a fejét Paul.
-Na menjetek! Hozzatok haza is egy dobozzal az áruházból légyszi!- tapsol kettőt. Mia megfogja a kezem és összekulcsolja az ujjainkat, így megyünk ki a nappaliba. Megszorítom a kezét.
-Viszontlátásra,ha nem találkoznánk!- mosolyog Mia álmosollyal. Kezet fogok a férfiakkal és összekulcsolt ujjakkal lépünk ki az ajtón.

Kérlek komizz!😍😘👌🏻

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top