Vagy öt szmokingos fószer állt előttem egy kört alakítva, középen egy picit duci, magas emberrel.
-Jó reggelt! Ön Miranda Elizabeth Parker? Kate Parker lánya?-Kérdezte az egyik.
-Jó reggelt! Igen én lennék. Történt valami anyával?- Pánikoltam be.
-Kérem ne ijedjen meg!-
-Legyenek szivesek, tegezzenek engem, nem vagyok én olyan öreg!- Mosolyogtam.
Szétnyílt a kör és a Magas, duci emberke előre lépett, és bemutatkozásra nyújtotta a kezét.
-Paul Higgins, Anyukád jövendőbeli férje.- Mutatkozott be, én meg elkezdtem szédülni, utána már csak üres sötétséget láttam.

*****

-Miranda! Miranda! MIRANDAA!- próbált keltegetni anyám jövendőbeli férje, azaz Paul.
-Jól vagyok, csak kérem hívjon Miának. A Mirandát nem szeretem.
-Megegyeztünk Mia!- Mosolygott a csávó és felsegített a földről. Leültünk beszélgetni, elmondta,hogy hogy ismerkedtek meg anyuval meg hogy jövő héten költözünk. Hogy hová? LONDONBAAAA!!!! Elmesélte azt is hogy valami One Directionnak a menedzsere. Azt mondta,hogy mutatott nekik egy képet anyuról meg rólam és hogy valami Ír gyereknek, név szerint Niall Horannak nagyon tetszek. Erre én rávágtam,hogy nagyon gyorsan üzenje meg neki,hogy van barátom és nem kívánom megcsalni.
Gyakorlatilag lesz  egy testvérem is név szerint Emilia Higgins, 17 éves. Jófej a csávó, de nem készültem fel egy új családra.
Mikor mindent megbeszéltük fogták magukat az emberek és egy kézcsók után elmentek.
Nagyon unatkoztam ezért gondoltam elmegyek Patrickhoz segíteni. Felvettem valami kényelmeset és elindultam.

Odaérve nagy meglepetésemre csak Patrick apukáját találtam otthon.
-Csókolom! Patrick itthon van?- Érdeklődtem.
-Szervusz Mia! Már reggel óta nincs itthon, nem tudom hová mehetett.- Azt hittem ott kapok idegrohamot.
-Tetszik tudni,már rég óta nem vagyunk nagyon jóban. Most is hazudott nekem. Azt mondta,hogy önnel kerti munkázik. Nagyon sokat veszekszünk, kis apróságokon is. Ma volt nálunk anyukám jövendőbeli férje akiről úgy igazából nem is tudtam. Jövőhéten költözök Londonba.- Hadartam el neki egy szuszra.
-Jaj kedvesem nagyon sajnálom, majd kibékültök. És ez nagyon jó hír.- ujjongott.
-Megjöttem! Kinyitod a kaput? Elfelejtettem kulcsot vinni!- Orditott Patrick a kapuból.
-Bújj el Mia!- Suttogta nekem Patrick apukája.
Elbújtam a gardróbba és onnan hallgattam a beszélgetést.
-Szia apu!Mizujs?Amúgy falazz már Miánál mert elegem van,hogy nem vagyunk úgy együtt így Amber segitett-kacsintott
-Mi?Megcsaltad?-
-Ez nem megcsalás!Ez barati dugás volt.-Magyarázott.
Na most lett elegem. Fogtam magam és kimentem a gardróbból. Csípőre tett kézzel megálltam előtte és felhúzott szemöldökkel vártam,hogy mit fog mondani.
-M-m-mennyit hallottál?- dadogta.
Na most legyen nagy a szád! Gondoltam magamban és elejtettem egy szép cifra káromkodást.
-Épp eleget!- kezdtem elveszíteni a türelmemet.
-Megmagyarázom- mentegetőzött és felállt. Hú erre vártam.
-Nem kell, nem haragszom szerelmem, megértelek!- közeledtem hozzá kecsesen. Becsukta a szemét, csókra várva, én közben rákacsintottam az apukájára jelezvém,hogy tudom mit csinálok.
Mikor odaértem elé lekevertem neki egy akkora pofont,hogy a fal adta a másikat. Fogtam a táskámat és elindultam
-Csókolom Mr. Evans- Köszöntem Patrick apukájának.
-Ja és Patrick!- Szóltam neki kéjes hangon.
-Szakítok veled, ne keress mert jövő héten költözöm! Szióka!- Köszöntem neki és angolosan leléptem.