Chapter 15
~Másnap
A fiúk, meg Paul elmentek valami interjúra, anya meg elment a barátnÅjével kávézni, Emi és én vagyunk itthon.
A húgom átjött hozzám és beszélgetni kezdtünk.
-Szia Mia!- jött be a szobába.
-Hali!- mosolyogtam.
-Mizujska?- ült az ágyamra.
-Semmike veled?-
-Semmi...- motyogja.
-Izé... beszélhetnénk?- harapdáltam a szám kÃnosan.
-Persze! Mondd csak!-
-Ãhm... hát izé... milyen a khm... tudod... együttlét vágod... úgy?-
-Jahh,hogy az!- kezdett kuncogni. -Jó!- harapta be ajkait.
-Fájt?
-Nem... legalább is nekem nem. Annak fáj, aki nem akarja igazán!-
-Ãrtem...-
-Amúgy miért kérded?-
-Hát az a helyzet,hogy még nem voltunk együtt Niallel úgy és nem tudom,hogy mire készüljek.-
-Jaaah! Ãs kérdés: láttad már Niallnek a tudodmijét? Tudod... nem perverzségbÅl, de, ha van annyi intimitás,hogy együtt fürödtök, akkor könnyebben nyÃltok meg!-
-Hát... nem igazán. EgyikÅnk sem mer úgy igazán megnyÃlni a másik elÅtt. Ãn félek, mert ugyi még nem voltam együtt senkivel, Å meg óvatos szeretne lenni. Nem tudom,hogy mit csinà ljak!- szomorodtam el.
-Ãrtem! Beszéljétek meg szerintem. Mi úgy csináltuk,hogy egyik héten megkérdezte,hogy fel vagyok-e már arra készülve, meg ilyenek, én meg mondtam,hogy igazából nem félek, mert szeretném Åt!-
-Ãrtem!-
-Hidd el többre mész!- iszik bele az innivalómba.
-Szóval azt mondod,hogy ha megyek fürödni, akkor kérdezzem meg, hogy van-e kedve velem tartani és beszélgessünk ilyenekrÅl?-
-Igen, de ne légy szégyenlÅs! Meg izé... ne legyél meglepÅdve, gondolom nem láttál úgy srácot!-
-Nem igazán!- hajtottam le a fejem.
~Este
Niall mellettem fekszik én meg agyalok azon amit Emi mondott.
-Elmegyek fürdeni...-kezdem.
-Okés!-motyogja telefonjába bambulva.
-Van kedved velem tartani?...?-kérdem bizonytalanul.
-Persze!Szeretnéd,hogy menjek?-kérdi rám nézve mosolyogva.
-Ãhüm.-mondom majd felállok.Kiveszek tiszta fehérneműt meg törölközÅt és beindulok.Niall mivel itt alszik Å is hozza a kis dolgait.
-Ãm...-kezdek vetkÅzni.
-Szeretnéd,hogy elforduljak?-
-Nem...-
Å is vetkÅzni kezd.Mikor már egy bugyiban vagyok és Å meg alsóban óvatosan elkezdem lehúzni arra gondolva amiket a hugom mondott.
Beülök addig a kádba..Niall leveszi az alsóját, mire egy picit ijedve nézem.Aztán azon jár az eszem...hogy most ez mekkora vagy mi a szar?Nem is gondolhatok ilyenre...nagy és kész anyám....hülye vagyok!Vagy Eminek is ezen járt az esze mikor H-nak látta?Vagy nem?
Niall is beül velem szembe.
-Figyelj ha fura neked a helyzet nem kell együtt fürödnünk...nem akarlak eröltetni!-mosolyog kedvesen.
-Nem Niall!Nyugi...- fogom meg a kezét.
-Rendben!-ad egy óvatos puszit a számra.
-Niall...figyelj ma beszélgettem Emivel és ugye...izé...nos én nem sok mindent tudok arról...és te is tapasztalt vagy mint Harry szóval nekem is könnyebb lenne ha beszélnél velem errÅl...-makogok.
-Ãrtelek kicsim!Jól van,ha szeretnéd beszélhetünk. Kérdezz bátran!-mosolyog bÃztatóan.
-Mennyire lesz rossz érzés...tudod az elsÅ?-kérdem.
-Hát szÃvem nem vagyok lány nem tudom...Emi nem mondta?-
-Šneki nem fájt!-
-Nos szerintem neked se fog de vigyázok rád,bÃzhatsz bennem!-elmosolyodom mondatán.
-Ãs majd segÃtesz ellazulni?Vagy...na érted.-
-Persze!-
-Hülye kérdés az,hogy meddig fog tartani?
-Mi?-kuncog.-A szex?
-Aha...-bólintok.
-Hát ameddig el nem megyünk!
-Aham....értem!Köszi, hogy tudtunk errÅl beszélni!-pirulok el.
-Semmiség!- mosolyog, majd odahúz magához és megcsókol. Mikor elválunk egymástól, beülök a két lába közé, és a mellkasának döntöm a hátam. Niall a hasamra simÃtja a kezét és a vállamra teszi az állát, aztán beszélgetni kezdünk.
-Milyen volt az interjú?- kérdem mosolyogva.
- Csak a szokásos.... magánélet, szünet, Zayn, satöbbi. Veled mizu volt itthon?-
-Emivel beszélgettem errÅl-arról- Vacogni kezdek, amit Niall megérez és szóvá is tesz.
-Gyere édes, szálljunk ki, mert érzem,hogy fázol!- simÃt végig a hasam alján, aztán ad egy puszit a vállamra.
-Oksi!- Niall felvett egy alsót, én meg egy bugyit és a szöszi egyik pólóját aztán bebújunk az ágyamba.
A mellkasára hajtom a fejem, és próbálok aludni, kisebb-nagyobb sikerrel...
-Nem tudok aludni!- motyogom a bÅrébe.
-Nézünk egy filmet baba?- puszil a hajamba.
-Nekem 8- mosolygok.
-Mást is csinálhatunk, ha akarod!- vigyorog csábosan.
-Hülye...- nevetek.
-Ãn arra gondoltam,hogy társasozhatnánk, vagy youtube videókat néznénk, esetleg barchobáznánk, de ha te ennyire perverz kislány vagy, arról én nem tehetek...- röhög fel.
-Jó, inkább aludjunk!- dugom be a paplan alá a fejem nevetve. Ãvatosan lehúzza a takarót a fejemrÅl és apró puszikkal kezdi behinteni a nyakamat. Ad a fülem mögötti érzékeny részre, az arcomra, majd ad egy csókot a számra is. Ãn, mohó, megint többet akarok, Ãgy az ajkai után kapok és újra megcsókolom. Belemosolyog a csókba, ami egyre forróbb. Nyelveink lágy, aztán vad táncot járnak egymással. Most kivételesen én kerekedek felé, és úgy csókolózunk tovább.
Ráülök a csÃpÅjére, mire Šülésbe tornázza magát, meg nem szakÃtva a csókot. Kibújtat a pólójából, majd erÅsen belemarkol a fenekembe.
LevegÅhiány miatt szétválunk, és áttér a nyakamra.
-Niall, ne szÃvd ki mert Paul minket is ki fog csinálni!- lihegem, Å bólint egyet és tovább csókolja a nyakam beleharap az emlÃtett testrészbe és meghúzza az érzékeny bÅrt. Hirtelen ledönt az ágyra, aztán felém kerekedik. Egyre lejjebb kezd haladni a csókjaival, a keze is felfedezŠútra indul a testemen. Mikor a hasam aljánál tart, abbahagyja. Visszatér a fejemhez, majd újra és újra megcsókol. A melleimet kezdi kényeztetni, de halk kopogást hallunk. Niall gyorsan legurul rólam aztán nyakig magunkra húzza a takarót, én meg a mellkasára hajtom a fejem, és próbáljuk normalizálni a légzésünket, tettetve,hogy alszunk. NyÃlik az ajtó, majd anya kukucskál be rajta. Kinyitom a szemeimet és ránézek. Mosolyog, mikor észreveszi,hogy nem egyedül vagyok.
-Jó éjt kislányom!- suttog.
-Nektek is anya!- mondom, aztán kimegy és becsukja az ajtót. Gyorsan visszaveszem magamra Niall pólóját és visszabújok mellé.
-Jó éjt hercegnÅm!- mosolyog, majd ad egy puha csókot a számra.
-Neked is hercegem!- mosolygok én is. Ha most meglátná valaki,hogy hogyan fekszünk, mosolyogna egyet és azt mondaná,hogy cukik. Hogy miért? Hát ezért: szembe egymással, orrunk, szánk összeér. Mellkasunk, hasunk, összeér. Lábunk összegabalyodva, és egymást ölelve. Az ilyen pillanatokat semmiért sem adnám!
Ez most egy kicsit perverzebb rész lett. Szerintetek mi történt volna, ha lebuknak a fiatalok? Külön köszönet SinatraStyles01-nek a sok segÃtségért! Nagyon hálás vagyok értük!â¤ï¸â¤ï¸ðð
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top