Beszálltam az anyósűlésre, miközben Louis a csomagtartóba rakta be a cuccaimat.
Nem mentem el.
Nem tudtam elmenni.
Nem tudtam itthagyni őt.
Istenem,annyira önző vagyok!Képes lettem volna szarban hagyni a srácokat?
Könnyeim megint végigszántottak az arcomon,de letöröltem őket.
-Mi a baj hercegnő?-hallottam Louis aggódó hangját.
-Csak azon gondolkoztam,hogy mennyire önző voltam.Itt tudtalak volna hagyni titeket!-suttogtam a könnyeimmel küszködve.
-Nem vagy önző!Nem csak te döntöttél volna így!
Talán igaza van.
-Mi van köztünk Louis?-kérdeztem bizonytalanul.
Sóhajtott egyet,majd ujjaival a kormányon kezdett dobolni.
-Én szeretlek,de ezt már tudod.Itt már csak a te érzéseid a kétségesek.-mosolygott rám.
Kibámultam az ablakon,és be kellett vallannom,hogy igaza van.
-Én is szeretlek Louis!-suttogtam,de ő meghalotta,ugyanis egy hatalmasat taposott a fékbe.
-Hogy mivan?Ezt nem tudtad volna kicsit előbb közölni?-utalt arra,hogy 10 perccel ezelőtt majdnem feszálltam a repülőre.
-Bocsi-kuncogtam.
-Ez volt a második csókunk-mosolygott Louis.
Elnevettem magam,majd kikapcsolt az övemet,ugyanis megérkeztünk.

Félve lépkedtem a folyosón,nem tudtam,mit fognak reagálni a többiek.
Félve léptem be Harry-ék szobájába-mivel általában ott szoktunk lenni-,de a következő pillanatban valaki olyan erővel csapódott nekem,és ölelt át,hogy majdnem elestem.
Egyedül egy nagy,fehér hajzuhatagot láttam,úgyhogy sikeresen megállapítottam,hogy Lottie-val van dolgom.
-Nem mentél el-suttogta Lottie,úgy hogy csak én halljam.
-Nem-kuncogtam.
-Majd holnap kifaggatlak-nevetett.
Bólintottam,majd sorban megöleltem a többieket is.

Miután kibeszélgettük magunkat,mindenki elment aludni,mert holnap korán megy a gépünk.
A fürdőben lemostam a sminkemet,majd beálltam a zuhany alá,és elkezdtem magamraengedni a forró vizet.
Mikor végeztem,kinyúltam a törcsimért,amit magam köré csavartam,és kiléptem a zuhanyzóból.
Azzal vizsont nem számoltam,hogy a lábam vizes,a kő meg csúszik,így egy hatalmasat tanyáltam.
Káromkodva tápászkodtam fel,és azon gondolkoztam,hogy el tud-e törni az ember feneke.Majd rákeresek.
Gyorsan magamra kaptam a pizsamámat,és kimentem a fürdőből.
-Mi volt az a nagy puffanás?-kérdezte Louis,mikor bevetődtem mellé az ágyba.
-Elestem.Fáj a fenekem-gondolkoztam el.
-Kell gyógypuszi?-vigyorodott el.
-Perverz.Aludjunk!-nevettem el magamat.
Betakaróztam és elhelyezkedtem,de Louis karbatett kézzel ült,és durcizott.
-Louis nem alszol?-húztam fel a szemöldököm.
-Ha adsz jó éjt puszit-biggyesztette le a száját,mint egy óvodás.
-Nem vagyunk együtt Louis-sóhajtottam.
-Majd leszünk!-jelentette ki magabiztosan.
Halványan elmosolyodtam,majd adtam egy puszit az arcára,mire végre hajlandó volt lekapcsolni a villanyt.
-Jó éjt Louis!-motyogtam.
-Neked is!