13.rész-Eltévedtem-

Zoe szemszöge:

Reggel még mindig görcsölt a hasam,így egy fájdalomcsillapítóval indítottam.A tegnap estére visszagondolva egy mosoly kúszott az ajkaimra,és az alvó Louis-ra néztem.
Nyugodt reggelemet a fiúk szakították meg,plusz Lottie,akik berontottak,hogy felkeltsenek minket.
-Juuuuuj dejó a hajad!-visított Lottie.
Elnevettem magam,majd leszedtem a csuklómról a fóliát,ezzel felfedve a tetoválásomat.
A többiek addig Louis-on ugráltak,hogy keljen fel,mert egy óra múlva megy a gépünk.

*A gépen:*

-Figyeljetek!Holnap este koncert,ma szabadnap!Szobabeosztás az,mint eddig!-mondta Paul,mire Louis idiótán rám vigyorgott.
Nevetve megforgattam a szemem,majd csatlakoztam Niall-hez,aki a svédasztalon lévő szendvicseket pusztította el.

*New York-ban:*

-Louis elmentem!-kiabáltam vissza az ajtóból.
-Hova?-kérdezte.
-Vásárolni!Szijaaa!-mondtam,majd becsaptam az ajtót.
Leszáguldottam az előtérbe,majd hívtam egy taxit.

New York legnagyobb bevásárló központjába mentem,ahol a kisállatbolttól kezdve a kávézóig minden van.
Éppen egy ruhaboltban nézegettem egy jó kis nadrágot,amikor a nevemet hallottam magam mögül.
-Zoe?
Megfordultam,és két 17 év körüli lány állt ott mosolyogva.
-Sziasztok!-mosolyogtam rájuk.
-Szia!Kaphatunk egy autogrammot és egy képet?-kérdezte az egyik.
Bólintottam,majd aláírtam a papírjaikat,és beálltam néhány közös képhez.
Ezután elköszöntek,kifizettem a ruhákat,és végezetül beültem egy kávézóba.
Már csak azt vettem észre,hogy eléggé elment az idő,így összeszedtem a cuccaimat,és hazafelé indultam.

Gondoltam sétálok egyet,nem hívok taxit,így a gyönyörű épületeket bámulva jártam az utcákon.
Eléggé elbambultam,és kicsit eltévedtem,nem emlékeztem,hogy merre van a hotel.
Közben kezdett esteledni,és egyre hidegebb is volt,én meg nagyon fáztam,így nem volt más választásom.
Sóhajtva elővettem a telefonomat,és a névjegyzékből előkerestem Louis nevét.
Rányomtam a kis zöld ikonra,majd a fülemhez emeltem.
-Zoe!Hol vagy?-szólt bele.
-Az igazat megvallva kicsit eltévedtem-vallottam be.
-Hol vagy?Odamegyek!-jelentette ki.
Egy tábláról leolvastam az utca nevét,majd leraktuk.
Kezdtek egyre kevesebben lenni az utcákon,így nekidőltem az egyik falnak.
Nagy hangoskodásra lettem figyelmes az utca végéből,mire odanéztem.
Egy részeg társaság egyre jobban közeledett felém,egyfolytában kiabáltak,és rugdosták a kukákat.
Magamban gyorsan elmondtam egy imát,hogy Louis időben ideérjen,ám ekkor egy fényszóró világította meg a sötét utcát,majd egy fekete autó csikorgó kerekekkel leparkolt mellettem.
Felsóhajtottam,amikor a vezető felöli oldal kinyílt,és Louis pattant ki belőle.
Pillanatok alatt már előttem állt,és jó szorosan a karjaiba zárt.
-Hé Louis,nincs semmi bajom!-nevettem.
Louis elengedett,majd a szatyrokat kivette a kezemből,és a csomagtartóba dobta.
Beszálltunk a kocsiba,és csak akkor vettem észre,hogy kint milyen hideg volt.
Megdörzsöltem a karomat,és próbáltam kicsit felmelegedni.
-Miért nem hívtál taxit?-kérdezte.
-Sétálni akartam-mondtam hanyagul.
-Szerintem megfáztál-nézett rám,majd vissza az útra.
Megvontam a vállam,majd az ablakon kibámulva néztem az elsuhanó épüketeket.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top

Tags: