És ez volt a tökéletes pillanat.A hó megállíthatlanul hullot körülöttünk, már szinte belepte az egész hajamat. Andor kezei az arcomon pihentek, miközben újra és újra megcsókolt. Ajkai puhák és édesek voltak, és annyira összepasszoltak az enyéimmel, mintha egymásnak teremtették volna őket.Ez volt a tökéletes első csók. Lassú volt, gyönyörű és szerelmes. És mintha soha nem akart volna véget érni.De egy idő után elválltunk, Andor homlokát az enyémnek támasztotta, orrunk összeért. Szinte éreztem a mosolyát, annyira közel voltunk egymáshoz. Kezeivel kisöpört egy kósza hajtincset a szemem elől majd mégegyszer megcsókolt. Sose tudnék betelni ezzel az érzéssel.
-Na menjünk te őrült, mert még megfázol!-suttogta az ajkaimra majd kézen fogva visszasétáltunk a fedett, fűtött teraszra.Ott fogta magát és levágódott a pokrócra.
-Gyere ide, tökmag!-mosolygott és megpaskolta maga mellett a helyet.Most már egyáltalán nem izgultam. Boldogan fészkeltem be magam a karjai közé. Persze olyan voltam mellette mint egy játékbaba, de szerintem ez őt egyáltalán nem zavarta.
-Min gondolkodsz annyira?-kérdezte pár perc múlva, miközben szórakozottam csavargatta a hajamat.
-Hát Abigél mondott valamit... Ami nem megy ki a fejemből.-kezdtem elgondolkodva.-Azt mondta, hogy azóta belém vagy esve amióta megláttál, ami szerintem lehetetlen.
-Már miért lenne?-döbbenten néztem fel mosolygós arcába.
-Na ne viccelj már velem! Nem emlékszel az első találkozásunkra?-kérdeztem fejcsóválva.
-Hidd el, azt nehéz lenne elfelejteni!
-De hát utáltál!
-Jézusom Kamilla, a lányok olyan hülyék!Dehogy utáltalak! Csak kiakadtam. Ott áltál a legjobb haverommal, gyönyörű voltál, vicces és aranyos... Én meg egy barom.Hirtelen nem tudtam mit mondhatnék egy ilyen lánynak, mint te. Már azelőtt elkönyveltem magamban, hogy le sem fogsz szarni, mielőtt egyáltalán megszólaltál volna. Szóval bunkóztam veled.-emlékezett vissza sóhajta, majd mielőtt folytatta volna belepuszilt a hajamba.- Aztán leordibáltál.Igazából azóta odavagyok érted.-nevetett.-Egy aranyos icipici lányka, aki simán elküld mindenkit a kurva anyjába.Annyirá más vagy, mint bárki akit eddig ismertem.És ezért szerettem beléd.-a végét már csak suttogta, de így is hallottam minden szavát.
-Én is szeretlek!-néztem bele nagy barna szemeibe. Az ölében feküdtem, így egy picit meg kellett emelnie, hogy elérje a számat. Ez a csók most más volt. Vadabb. Kezeimmel selymes tincsei közé túrtam, míg ő átkarolta a vállamat, majd lassan levezette kezeit az oldalamon.Határozottak és megfontoltak voltak a mozdulatai. Mikor kezeit a blúzom alá vezette hirtelen megállt.
-Kami...Akarod, hogy abba hadjam?-kérdezte, miközben puszit nyomott az arcomra.
-Az, hogy ezt megkérdezted, pont arra utal, hogy mennyire törődsz velem!-böktem meg az orrommal az ő orrát, mire elnevette magát.
-Kam, figyelj én még soha...-láttam, hogy kipirosodik az arca és a kezeibe temette az arcát.
-Én sem Andor.
-Nem vagy ideges?-kérdezte szuszogva.Annyira aranyos volt!
-Egy kicsit. De szerintem megoldjuk.Ketten.
-Ketten, baba.