-Baba?-suttogta bele Andor a telefonba. A hagja fátyolos volt, mint aki mindjárt elsírja magát.
-Sajnálom!-mondtam még mindig könnyes szemmel.
-Annyira aggódtam érted! Hol vagy most?
-Londonban?
-Jó, de pontosan hol?
-Miért?
-Mert itt állok a reptéren, és nem tudom milyen címet mondjak a taxisnak.
-Tessék?! Andor ez nem vicces!-kaptam a szám elé a kezem.
-Nem vicceltem. De ezt nem telefonon akarom megbeszélni!- elhadartam neki a címet, majd hitetlenkedve letettem a telefont.
-Idejön?- húzta fel Melanie a szemöldökét.
-Ezt nem hiszem el!-suttogtam, még mindig a pólóját szorongatva.
~
-Istenem Kamilla!-Andor úgy csörtetett be a kávézóba, mint egy megvadult bika.- Soha többet ne csinálj ilyet, te hibbant liba!-mondta és olyan szorosan magához ölelt, hogy allig kaptam levegőt. De egyáltalán nem bántam.-Azt hittem, valami baj történt. Nem vetted a telefont. El sem tudtam képzelni, mi a fasz van, aztán valaki átküldte azt a rohadt képet. Az a ribanc a pokol bugyraiban fog égni! Szinte éreztem, hogy nem fogod tudni, hogy nem lehetek én, mert azt hitted nálam van a póló...Direkt nem szóltam, csak hogy meglepődj! -szorította ökölbe a kezét.- Hívtalak. És hívtalak, de semmi. Felhívtam Alexet. Ő is felhívott. Semmi. Aztán már mindenki hívogatott. Lili beszélt azzal a Louval, a főnököddel, vagy ki az, és ő azt mondta neki, hogy a meetingről elmentél, de nem jelentkeztél be a szállodába. Muszáj volt idejönnöm. Alex megvette nekem a jegyet az első reggeli járatra. Mindenki annyira félt, Kamilla! Lili már az esküvőt is le akarta fújni! Ez a cuteboyfriend leszek, neked adom titokba a pólómat elég rosszul sült el...- még mindig szorosan tartott, és ahogy felnéztem a gyönyörű arcába láttam, hogy patakokban folynak le róla a könnyek.
-Ugye most már tudod, hogy nem én vagyok azon a képen picur?
-Tudom. Idióta voltam. Nem kellett volna mindenkire így ráijesztenem, de egyszerűen annyira rémesen éreztem magam! Látni téged vele kurva szarul esett! Vagyis nyilván nem téged, de akkor még nem tudtam!-el sem hiszem, hogy bedőltem Larának. Hülye vagyok.
-Kicsim, soha nem tudnék veled ilyet tenni. Senki más nem kell rajtad kívül, főleg nem az a lóképű, repedtsarkú picsa. Takony, te vagy az egyetlen és az is maradsz!-olyan komolyan nézett rám, hogy ha volt is bennem valami kétely, most azonnal elillant. Hirtelen fel sem tűnt, hogy ez egy nagy szerelmi vallomás, csak örültem, hogy irt van velem. Mindent kincset megért ez a srác.
-Szeretlek Vanek!-mosolyodtam el.
-Én is téged, Egri!-mondta, majd ajkait a számra tapasztotta.
-Hála istennek, ilyen szép fiút nagy kár lenne kidobni!-kotyogott közbe Melanie, mire mind a ketten elnevettük magunkat.