-Játszunk mersz vagy felelsz-et?-Sikkantotta Abigél. Szinte még be sem léptünk a lakásba Az az őrült már a kanapén ugrabugrált. Bakancsban.
-Húzzál le az új IKEA-s fotelomról, de kurva gyorsan!-ordítottam rá.
Ez nem normális! Hol szedtem én össze ilyen barmokat?! Eszem megáll!
-Elrontod a játékot!-biggyesztette le ajkait Abigél, de basszameg, még mindig a kurva ülőkén szaladgált!
-Na elég legyen kisanyám!- azért nekem is véges a türelmem! Megfogtam azt az idétlen tyúkot és leráncigáltam onnan. Persze ez neki nem nagyon tetszett, így a vége kb. az lett, hogy mind a ketten a földön visongva rúgkapáltunk.Egymáson.
-Zsír, csajbunyó!-röhögött Manuel, és egy zacskó chipset tartott oda az éppen belépő Andornak.
-Klassz. Nem csatlakozhatunk?- nézett ránk vigyorogva, mire hozzájuk vágtunk 2 párnát. Éljen soká a szerelem!
-Naaa de komolyan, mersz vagy felelsz! Unatkozoook!- nyafogta Szonja és Dina. Persze Alex és Lili már leléptek, mondván, hagyják a fiatalokat tombolni.
-Okéé!-csapta össze a kezeit Manuel mire nagyjából mindenki abbahagyta a burnyulást. Én Andor ölében ültem, Szonja és Edus mellettünk, Manuel a másik oldalunkon, Abi pedig előtte a szőnyegen. Ábel megilletődve állt a TV mellett, mint akinek fogalma sincs róla hova keveredett. Mondjuk meg is értem, nem mindennapi társaság a miénk, de van egy olyan érzésem, hogy hamar beilleszkedik közénk.
-Van egy jobb játék! Ne legyünk már ennyire dedósak! Jó hogy nem üvegezni kezdünk el basszus! Játszunk Őszintén a síriget!- mindenki mosolyogva bólogatott csak én meg Ábel néztünk össze csodálkozva.
-Mi is ez?-kérdezte végül.
-Őszintének kell lenned minden kérdéssel kapcsolatban!-mondta vigyorogva Dina.
-És ha nem?
-Akkor holnapra meghalsz!-nézett a srácra ördögien. Ez bolond.
-Najó ti fura kecskeűzők, inkább játszunk!
-Úúú, én akarok kezdeniiii!-sikkantotta Abi, majd Andorra mutatott- Mi volt a legelső gondolatod, amikor megláttam Kamillát?-Andor erre elhúzta a száját.
-Okééé, következő kérdés?-nézett körbe reménykedve. Pffff na persze.
-Gyerünk szép fiú, válaszolj!
-Hát izé, semmi különös csak, hogy jól befognám azt a nagy száját, aztán meg jól meg khmmmm... Naaa haladjunk már ez nagyon ciki!-mondta égővörös fejjel.
-Igen?-húztam fel a szemöldököm, és közelebb araszoltam hozzá.
-Megmutassam?-kérdezte vigyorogva.
-STOP, Legközelebb 18-as karikát kell kirakni rátok!-dobtak meg minket párnával, majd inkább folytattuk a játékot.
-Naaa Manuel, Abi előtt volt, hogy összejöttél egy rajongóddal?-kérdeztem.
-Úr isten.-temette arcát a kezei közé. Mindannyian elvigyorodtunk, és tűkön ülve vártuk a nagy pletykát .
-Naaa jó, ne nézzetek így, nem az van amit gondoltok! Be lehet fejezni! Dina látom a sunyi fejedet!-mutogattott ránk vádlón, majd sóghajtva belekezdett a sztoriba.
-Ez még valamikor a mentorház környékén történt. Volt ott egy kiscsaj, aki felrehívott, hogy húú meg fúú ő ekkora még akkora nagy influencer és én ilyen meg olyan tehetséges vagyok és ha nem bánom ő reklámozna engem, meg hasonló szarsagok. Én meg úgy voltam vele, hogy okkké végülis ártani nem árthat. Elmentem vele egy buliba, másnap meg már valami hülye netes portálon az volt leközölve, hogy az X-fakor egyik versenyzőjére rátalált a szerelem. Mondom ez mi a picsa, írtam is a csajnak, hogy ember azé már no... Erre jött a nagy blabla jaaaj ő nem tud erről semmit... Ezt egészen addig el is hittem, amíg nem olvastam, hogy ő maga nyilatkozta, hogy együtt vagyunk... Aztán letiltottam a faszba.-fejezte be kicsit idegesen, majd átölelte Abit.
-Ez nagyon gáz!-prüszkölte Dina, majd támogatóan megsimogatta Manuel karját.
-Haver ezt még sose mondtad!-nézett rá csodálkozva Andor.
-Ja, de nem is ez a legrosszabb az egészben...Hanem, hogy Lara volt.