A Liszt Ferenc reptér zsúfolásig meg volt telve, én pedig idegesen pásztáztam a tömeget. Utálok várni.
-Szívrohamot ne kapj már takony! Nyugi, Alex előbb írta, hogy már leparkoltak!- a szőkém mosolyogva csóválta a fejét, én pedig kinyújottam rá a nyelvem.
-Ne csináld ezt baba, mert leharapom!-jött fenyegetően közelebb.
-Úgyse mered!-mondtam incselkedve, de persze ez csak rontott a dolgom. Andor elkapta a derakamat, majd mámorító csókban részesített a reptér kellős közepén.
-Öhm Kamilla, asszem egy Andor ragadt a szádra!-hallottam meg Alex vidám hangját a közvetlen közelből. Vigyorogva vetettem véget a csóknak majd Alex nyakába ugrottam.
-Nagyon aggódtam érted, kicsilány!-suttogta a fülembe.
-Már jól vagyok.-mondtam csukott szemmel, majd hagytam, hogy a fiúk kivigyék a csomagjaimat az autóhoz.
Úton a lakásom felé ráírtam a csajokra.

Kamcsi😇: Megjöttem ribik!!!❤️
Abi😘: Hol az ajándékom, Egri?
Kamcsi😇: A boltban maradt.😂
Abi😘: Seggarc.
Szonyi🙏🏻: Van már ruhátok az esküvőre?
Kamcsi😇: Dicsak, ilyen csöveseket is meghívtak?😏
Dina✌🏻: Itt egyedül te vagy csöves, cica.
Kamcsi😇: Szeretnél te ilyen csöves lenni Edike!!!!!✌🏻❤️❤️❤️❤️
Szonyi🙏🏻: Na elég ebbű, 2 óra múlva nálad!
Kamcsi😇: Miért pont 2???
Dina✌🏻: Hagyunk időt a szerelmetek beteljesülésére.😁
Abi😘: Mehettek ágytornázni.
Kamcsi😇: Próbafülke...
Szonyi🙏🏻: NEBASSZ MÁR KAM!!
Abi😘: aztakurvaéleteztnemhiszemelmiapicsa
Dina✌🏻: Rész.Le.Te.Ket.MOST.
Kamcsi😇: Viszlát két óra múlva, bogaraim!🥰❤️😘

Mire felnéztem a telefonomból, már a lakásom elé parkoltunk le.
-Nem jössz fel?-csodálkozva néztem Alexre, aki nem mozdult a minijéből.
-Aaa nem akarok zavarni! Nem kell nekem ott lennem a nagy romantikus bejelentésnél...-motyogta, én pedig értetlen fejjel meredtem rá.
-Te meg miről beszélsz?
-Jaj izé, nem etettem meg a macskát, na sziasztok!-hajtott el gyorsan én pedig tanácstalanul fordultam Andorhoz.
-Nincs is macskája. És milyen romantikus bejelentés?
-Fogalmam sincs, Alex bolond. Na gyere takony!-még mindig totálisan összezavarodva hagytam, hogy felráncigáljon a lépcsőn.
-Neked is mi bajod van? Meg vagytok huzatva?-nevettem el magam, miközben az ideges hercegemet néztem.Mivel nem kaptam választ, inkább kinyittam a lakásom ajtaját.
-Jézusom, mi ez a nagy kupi?-az előszoba és a konyha nagy része tele volt barna kartondobozokkal.Az egyiken majdnem keresztül is estem.
-Kilakoltatnak?? Pedig én mindent kifizettem!-fordultam Andorhoz dühösen. Én szeretem ezt a lakást!
-Inkább engem, be.
-Micsoda?!
-Najó takony, ezt az egészet sokkal romantikusabbra terveztem, de mikor azt hittem, hogy kinyírtak, elraboltak, vagy csak simán nevet változtattál és Londonban maradsz, úgy megijedtem, hogy felküldettem anyával az összes cuccomat ide.-hadarta, de én még mindig lesokkolva álltam az ajtóban.
-Szóval, a lényeg az, vagyis inkább a kérdés: összeköltöznél velem?
-Annyira szeretlek!-sikkantottan, majd a nyakába ugrottam.
-Akkor ez egy talán?-nevetett.
-Vanek Andor, semmire se vágyom jobban, minthogy együtt lakjunk!