Thirteen
3 pár magassarkús láb állt neg az asztalunknál.Sajnos nem láttam az arcukat de a vinnyogós hangjuk alapján nem számítottam semmi jóra.
-Bocsi csajok, most nem érünk rá, de gyertek el egy élő showra, vagy majd egy koncerte, ott biztos fogunk veletek fényképezkedni! - aha Manuel,te kis naív lélek.
-Na ne bassz már légyszíves,most itt vagytok nehogy már ne csináljunk egy képet!-a lány hagja felháborodottan csengett, azt hittem mingyárt lekever Manuelnek egyet.
-Jólvan, semmi gáz,Manu gyere fényképezkedjünk!-sóhajtotta Andor, majd a lábak körülállták az asztalunkat és pár idétlen vihogással telt másodperc múlva el is készült a kép.Csodálatos.
-Andoor mi van köztetek Larával?-nem tudom ezt melyik vinnyogi kérdezte, de kedvem lett volna bemosni neki.Agresszív lány vagyok, na.
-Leginkább távolság, és ez addig jó ,amíg így is marad.-fújtatott Andor és hallottam,hogy Manuel köhögve próbálja elfolytani a nevetését.
-Na és ki az a másik csaj?-na tessék már csak ez hiányzott.
-Milyen másik csaj?-Andor nagyon cukin próbálta adni az ártatlant, de teljesen fölöslegesen.
-Az a fehérhajú picsa.-nevetett az egyik lányka-Őszintén megmondva Vanek, azt hittem jobb ízlésed van.Persze remélem,hogy ő csak a béna másodunokatesód vagy valami...-csacsogott tovább.
-Már elnézést, de te ki a franc vagy,hogy eldöntsd, milyen legyen az ízlésem?- halkan beszélt, de annyira fenygetetően mondta,hogy rendesen kirázott a hideg.
Persze a kislány nem vette észre magát.
-Jaaj drága én nem ezt mondtam,csak tudod neked is meg kell ütnöd egy szintet amit elvárnak tőled.Lara legalább híres, de az a csaj ki már? Egy senki.
-Na jól van idefigyelj "drága". Csak egyszer mondom el, úgyhogy jól nyisd ki a kicsi füledet.Semmit se tudsz rólam, és semmi jogod nincs megmondani, hogy kivel s mit csinálhatok.Le se szarom, hogy a te kis cukorka világodban kivel képzelsz el engem. Szóval húzzatok el innen de nagyon gyorsan, amíg csúnyábbat nem fogok mondani.Ja és az a fehérhajú picsa a legcsodálatosabb lány akivel valaha találkoztam.És még ti nevezitek magatokat rajongóknak basszus...-Andor hangja olyan idegesen csengett,hogy kedvem lett volna magamhoz ölelni és elmondani neki, hogy nekem egyáltalán nem számít pár kislány véleménye.De mivel az asztal alatt kuksoltam, erre esélyem se volt.
-Keselyűk.-motyogta Abigél felháborodottan.
-Már elnézést, hozzád ki szólt? Még egy kis senki, aki sztárokra akaszkodik, nekem te ne magyarázz!-köpte oda az egyikük.Ezek tényleg nem tudják hol a határ.
-Na elég ebből. Andor rohadt kedves volt veletek, de én nem leszek.Gyorsan kopjatok le, mert nem üttem még meg lányt, de ha még egyszer sértegetni meritek a barátnőmet, esküszöm, nem állok jót magamért!
-De mi csak...
-Nincsen semmi "csak"! Ennél szánalmasabbak már nem is lehetnétek! Ja és töröljétek ki azt a képet! Most!-Manuel felpattant az asztaltól és a lányokhoz fordult.
-Na még mit nem!
-Szeretnéd,hogy feljelentselek?
-Oké,nyertél.-a lány duzzogva tűrte,hogy Manuel elkérte a telefonját és kitörölte a képet. Hát igen.Így jár az aki nem bírja befogni a száját.
-A viszont látásra!-tessékelte őket arrébb majd morogva visszaült az asztalhoz.
Megvártam az ajtócsapást, majd sóhajtva kimásztam az asztal alól.
-Ez nem volt semmi,skacok.
-Holnap az összes médiafelület tele lesz azzal,hogy bunkók voltatok a rajongókkal!-nézett Abigél aggódva Manuelre.
-Baba.Le se szarom.Az én csajomat nem bánthatja senki!-húzta magához,majd puszit nyomott a fejére. Félve pillantottam Andorra.Neki nem kellett volna megvédenie,semmi közünk egymáshoz.
-Jaj ne nézz már így picur!-fogta meg a karom mosolyogva, maga mellé húzott és beletemette az arcát a nyakamba.
-Köszönöm.-suttogtam, miközben mélyen beszívtam az illatát.
-Bármikor,te takony!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top