-Segíts kérlek!-Alex kétségbeesetten szólt a telefonba.Köszönni valahogy mindig elfelejt...
-Mi a gond?-éppen dolgoztam, szemüvegemet fáradtan toltam a fejemre. Ideje volt egy kis szünetnek.Kikészít ez az állanó gép előtt ülés.És ma még youtubera is kell csinálnom egy videót az új fejlesztésekről, amiket tervezünk.
-Andor a gond. Idegbeteg. 3 órája itt ülünk, de egy sort se sikerült még összehoznunk!-aha, szóval alkotói vállság. Klassz.
-Hol van most? Beszéljek vele?
-Kiküldtem cigizni. Nem lehet vele bírni.
-De Alex te tök jó dalokat írsz. Mivan, Andor megbolondult?-reggel beszéltünk és akkor még teljesen okés volt a srác.
-Lara rá van szállva. Tegnap összefutottak valami buliban és azóta fel van robbanva a közösségi média.Tudod Lara posztolt, mindenki látta...Katasztrófa az egész!- sóhajtotta Alex gondterhelten.-És emiatt most semmi se jó! Már millió ötletem volt, de mindet visszadobja! Már szétmegy tőle a fejem! Kb. minden témát felajánlottam neki. Nyár, szerelem, bulik,érzések... De csak hisztizik. Pedig a szerelem jó lenne. Nagyot ütne, mert sok a lány rajongója. De éppen semmi se jut el az agyáig, tisztára mintha egy vörös kendőt lóbálnál egy bika előtt!-Az a szemét ribanc!Andor helyében én sem akarnék a szerelemről írni, még az beteg véletlenül azt hiszi, hogy róla szól. Bárcsak, valahogy jól beolvashatnánk neki. Antiszerelem...
-Úr isten, van egy ötletem, mindjárt visszahívlak!-sikkantottam majd rácsaptam a telefont.Most legalább visszakapja.
Olyan sebességgel kezdtem el toll után kutatni, hogy a laptopom a földön landolt. Végre találtam egyet, majd az egyik rajzfüzetből gyorsan kitéptem egy lapot és körmölni kezdtem. Nagyon sok érzés kavargott bennem, de leginkább Andort sajnáltam. Végülis, ez adta az ötletet. Szegény még csak 16 éves. Szinte még gyerek. Egy szerelemnek az ő korában nem ilyennek kéne lennie.Nem kéne mindenféle őrült sztárkurvának rászállnia.

~Nem adom a szívem, nem.
Fiatal az én bennem,
Nem is adom túl könnyen.
Én még nem....~

Kb. 1 óra alatt végeztem a dallal és át is küldtem Alexnek.Pár másodperc múlva csöngött is a telefonom.
-Kamilla... nem találok szavakat. Komolyan.
-Tetszik?-kérdeztem félve.
-Baszki kislány, imádom. Ezt kurvára odatetted!-Alex hangja olyan büszkén csengett, hogy rendesen elakadt a szavam.
-Andor látta már?
-Aa. Elküldtem aludni. Totál kivan a csávó.
-Szerinted tetszeni fog neki?
-Biztos vagyok benne, Kam. Ez a dal állati. Pontosan erre van most szüksége!
-Kérhetek valamit?-idegesen rágtam a tollam hegyét.
-Bármit, manó!
-Ne mond el neki, hogy én írtam! Ott akarok lenni holnap próbán. Szeretném megnézni a reakcióját. Majd utánna elmondom neki!- vigyorogtam. Ha tényleg tetszeni fog neki, az nekem minden pénzt megér.
-Ahogy akarod. Holnap 10-től próba. Addig meg se mutatom neki. -már éppen el akartam köszönni mikor Alex megszólalt- És mi legyen a címe?-behúnyt szemmel mosolyogtam. Elképzeltem Andort, és az ő néha flegma, de amúgy kurva cuki stílusát.
-Még nem.