-Elkéstem?-rontottam be a stúdióba mint egy eszelős. Alex mosolyogva pillantott fel a telefonjából.
-Nyugi, még nincs itt senki.
-De hát azt mondtad 10-kor...
-Tudoom, de még előtte meg akartam mutatni az alapot amit a számhoz hoztunk össze.Andor 15 perc múlva itt lesz.
-Már van alap? Jézusom Alex, aludtál te egyáltalán?
-Egy percet se, de nagyon megérte!-vigyorgott rám, miközben lehuppantam mellé a fotelba.
-Na mutasd!-nyújtottam felé a kezem, amibe belenyomta a fülese egyik felét.
-Ez brutál jó lett!-néztem rá kb. 3 perc múlva, mikor meghallgattam az egészet.
-Játszd újra!-Alex elindította előről, én pedig elkezdtem hozzá énekelni a szöveget.
-Na mit gondolsz?- Mosolyogva figyeltem a majdnem sógoromat aki pacsira nyújtotta a kezét.
-Ezt odatettuk, kisanyám!-vigyorogva adtam egy ötöst neki. És akkor ajtócsapásra lettem figyelmes, majd hangos trappolásra.
-Szia Alex, figyi nagyon sajnálom a tegnapit, tudom, hogy oltári nagy balfasz voltam, csak nem akartam, hogy Kamilla...Ó bazdmeg, szia Kamilla.-Andor lemerevedve állt az ajtóban, és úgy bámult rám mintha mondjuk hiányozna az egyik fülem.
-Mi van Kamillával?-húztam fel a szemöldököm. Válasz nélkül elmasírozott mellettem és ledobta a cuccait egy székre.
-Ezaz, Vanek te oltári nagy seggfej, jártasd állandóan azt a hülye pofád...-motyogta, még mindig kerülve a pillantásomat.
-Mi van Kamillával?-kérdeztem rá újra.
-Kamilla ma nagyon szép. Illetve ma is.-nézett végre rám, szája sarka apró mosolyra görbült. Akár el is olvadhattam volna ettől, de most jobban foglalkoztatott a befejezetlen mondata.
-Bökd már ki végre!
-Nem fogsz leakadni a témáról ugye?-sóhajtotta majd odavánszorgott hozzám. Majdnem 30 cm volt köztünk, így kénytelen voltam felbámulni rá.
-Na ki vele!-nagy kezeivel átfogta a vállamat és a mellkasához húzott.
-Az a büdös luvnya egész este a nyakamon lógott és telebaszta az instát mindenféle hülyeséggel. És direkt úgy alakította az egészet, hogy úgy tűnjön, mintha imádnánk egymást! Ha még egyszer a közelembe mer jönni a lópofájával, esküszöm én...
-A lényegre Vanek!-forgattam a szemeimet, mert ha hagynám, hogy Larát szidja holnaputánig itt állhatnánk.
-Jaj igen. Na szóval nem akartam, hogy meglásd és esetleg... mást gondolj mint ami van.-suttogta a hajamba, mire kikerekedett szemmel néztem rá.
-Azt hitted féltékeny lennék Larára?-prüszköltem, mint egy macska. Azért bennem is van némi tartás! Nem lesznek álmatlan éjszakáim ilyen beteges kislányok miatt.
-Most ez olyan "nem érdekelsz, tőlem le is szophat az a picsa" vagy "jézusom sokkal jobb nő vagyok, és amúgymeg bízom ebben a kisfiúban"?- nézett le rám Andor félve, miközben még mindig szorosan tartott. Mosolyogva lehúnytam a szemem.
-A második, drágám.
-Hál isten!-fújta ki a levegőt majd nyomott egy cuppanós puszit az arcomra.
-Kezdhetjük fiatalok?-Alex nevetve megvárta amíg szétrebbenünk, majd elküldte Andort a mikrofonhoz.
-Megvan a dal?- a srác idegesen vizslatta Alexet.
-Mi az, hogy! Úgy ismered aput mint aki cserbenhagy?- kacsintott rá, majd lejátszotta neki az alapot.
-Ez tetszik!-bólogatott mosolyogva.- Na és a szöveg?
-Tessék!-nyújtott át neki Alex egy lapot amire rányomtatta a szövegemet.
Andor hosszú perceken keresztül némán bámult a papíra. Elolvasta. Megrázta a fejét. Újra elolvasta.
-Na???-már nagyon nagyon kíváncsi voltam a véleményére.
-Ez... eszméletlen!-Odaszalast Alexhoz és szinte a nyakába ugrott.
-Hohóó jólvan, azért nem kell megenni! Igazából nem is nekem kéne megköszönnöd!
-Hanem?-nézett rá összezavarodva Andor.
-A dalszerzőnek!-Alex vigyorogva rámkacsintott, mire éreztem, hogy elpirulok.
-Nem te írtad?!
-Nem biza.
-Akkor?
-Egy nagyon különleges személy.
-Ne szivass már Alex ki írta ezt az atomütős számot?- úgy nézett ki a srác mint aki mindjárt felrobban izgalmában.
-Kamilla.
-Te írtad?- gyönyörű barna szemeivel elhűlve meredt rám.
-Én.-Andor mosolyogva megindult felém, én pedig éreztem, hogy allig kapok levegőt.
-Csodálatos vagy!-suttogta mikor odaért hozzám és kezeit az arcomra simította.
-Igyekeztem!-vontam meg a vállam, mintha nem lenne olyan nagy dolog.Pedig ilyen boldognak látni őt igen is, nagy dolog volt.
-Baszki picur, én már most kurva sokat nyertem ezzel a versennyel, nem számít hányadik leszek.
-Éspedig?
-Téged.