Tizenkettedik

"I've tried playing it cool
But when I'm looking at you
I can’t ever be brave
'Cause you make my heart race"

— Sziasztok. – köszöntem a szüleimnek Skypeon keresztül.

— Shawn fiam, mi az a pukli a szemed alatt? – hajolt közel anya a kamerához, mire én autómatikusan hátráltam.

— Semmi semmi! – emeltem fel védekezőn a kezem — Csak tudod, megcsókoltam Midnightot.

— Hogy mit csináltál? Manuel a fiad egy idióta! – ordított át édesanyám a másik szobában Resszkessetek betörőket néző apámnak.

— Mit csinált már megint az az eszes? – lépett be az említett egy pohárral a kezében.

— Csak úgy megcsókolta a kis Midnightot. – ingatta a fejét anya.

— Tudod fiam, kicsit elsietted. Én tudtam, hogy fülig szerelmes vagy a lányba. De ne kapd le csak úgy. Vidd el randizni. – nézett a kamerába apa.

— Elhívtam de nemet mondott. – sóhajtottam lemondóan.

— Addig járj a nyakára amíg el nem megy. Hidd el, hamar beadja a derekát, hisz egy Mendesnek senki sem tud ellenálni, igaz asszony? – anya szúrósan nézett apára és beleütött a vállába. — Sok sikert fiam, de én megyek, vége a reklámnak. Boldog karácsonyt. – azzal kislisszolt, vissza a tévéhez.

— Hallgass apádra gyermekem. Midnight rendes kislány, szóval ne bántsd meg. Boldog karácsonyt Shawn.–mosolygott rám anya.

-Boldog karácsonyt anya!


_________


— MAJOM MEGJÖTTEM! – Andrew üvöltve lépett be a házba ezzel egy kisebb szívrohamot okozva nekem. — Hát te mit ügyködsz?

— Mindegy, csak egy dalt próbáltam írni. Viszont nem jutottam sokra.– tettem le kezemből a gitárt, majd felálltam és kidobtam az összes összegyürt papírt amit a földről szedtem fel.

— Na figyelj, hat nap múlva fellépés. Ma még lazíthatsz de holnaptól próbálunk. Oké?

— Oké.






Midnight Spencer szemszöge

A tegnapi napon járt az eszem folyamatosan.

Megcsókolt.

Kétszer is.

Ha nem ebben a helyzetben lennék, talán viszonoztam volna. Rohadt régóta álmodoztam már erről, de nem lehet. És nem azért mert ő híres én meg nem. Vagyis részben azért is, de itt a fő ok Daniel.

A bátyám.

— Midnight gyerünk már! Vetkőzz! – utasított a foteljában ülve.

Én pedig tettem amit kért. Hisz nincs más választásom.

Vagy kielégítem az ő és barátai beteg vágyait vagy megver.

Igaz szólhatnák a rendőrségnek vagy anyának.

De még arra sincs elég bátorságom. Daniel egy nagyon agresszív ember, mindig is ilyen volt, de főként apa halála után.

Öt éve folyamatosan szexuálisan zaklat. Mikor még velünk lakott, ez rendszeres volt, de mióta elköltözött heti egy alkalom az egész. Részben miatta sincs barátom. Nem engedi.

Emlékszem mikor gólya voltam Samuel Knight elhívott randizni, én pedig igent mondtam, ennek a következménye az lett, hogy Samuel másnapra a sürgősségire került, nekem pedig lett egy törött karom.

Se anya se Jack nem sejtették mi áll a háttérben. Daniel túl jó ahhoz, hogy elrejtse a sötét kis titkait.

— Ahh Midnight, olyan ártatlan vagy. És ez nagyon tetszik, főleg, hogy csak az enyém lehetsz.– undorodtam tőle, de egyetlen rossz mozdulat és pofon.

Lassan állt fel, ezzel is húzva az időt. Elém lépett majd tenyere közé fogta arcom és bedugta nyelvét a számba. Máskor ordítottam volna, de most nem szabad. Még tizenöt perc a karmaiban és szabad lehetek.

Még tizenöt perc Midnight.

Két kezét felvezette oldalamon, amitől kirázott a hideg.

— Szeretem, hogy ilyen reakciókat váltok ki belőled édes.–  a hideg futkos tőled a hátamon és ez neked tetszik?

   
Nem állt meg a derekamnál, melltartóm pántjához siklottak ujjai, mire megszólalt a jelző.

— Most megmentett, de legközelebb nem leszel ilyen szerencsés baby. – még egy utolsó csók és elhagyta a szobát.

Sírva kuporodtam le a hotelszoba sarkába.  A saját testvérem az aki megront. Olcsó kurvának érzem magam, még akkor is, ha egyáltalán nem élvezem azt amit tesz. Legszívesebben minden időm Shawnnal tölteném. De féltem őt.

És undorodom magamtól...


__________




— Kincsem, kinyitnád az ajtót, én épp hajat mosok. – lassan felálltam és odacsoszogtam az ajtóhoz.

— Jól van, jól van megyek már. – kitártam azt és egy izgatott Shawnnal találtam szembe magam

— Midniiight! – ordított fel és rámvetette magát. A lendülettől pedig beestünk az ajtón leverve egy képet.

— Mi ütött beléd te idióta? – szedtem le magamról, majd felvéve a képet, felsegítettem a földön fetrengő énekest.

— Semmi, szimplán jó kedvem van. – rántott vállat, majd besétált a nappalinkba. — Képzeld vasárnap fellépek a stadionba.

— Na nem mondod? Ezzel van kitapétázva az egész város. – röhögve dobtam le a lábát a kanapéról, hogy leüljek.

— Eljöööössz? – nézett rám bociszemekkel. — Naaa, kérleek.

— Oké nah. Csak ne nézz így, nem vagy már öt éves.

— Meglátod, szuper bulit fogok csapni. De figyi, unatkozom. – nyavajgott Shawn a konyhapultnak dőlve.

Nem csinált mást csak evett, fetrengett a kanapén és  hisztizett.

Igen, ő egy érett 19 éves énekes.

— És én mi a szart tudjak csinálni?– tettem karba a kezem.

— Menjünk randizni. – nézett rám komoly arccal, mire én szemberöhögtem.

— Tegnap már világosan megmondtam, hogy nem és kész.

— Miért nem? Midnight egyetlen randi! Ha rosszul sül el hagyjuk a dolgokat. – ütött egyet a konyhapultra amitől megrezzentem.

— Nem Shawn! Nem és kész! – én is rávágtam a konyhapultra.

— Miért nem? Mondj egy okot és talán békén hagylak.

— Azért nem mert...mert...

— Na?Mert?

— Mert barátom van! — hazudtam.

Shawn tágra nyilt szemekkel nézett rám. Ellökte magát a pulttól és közvetlen elém állt.

— Óh, annak örülök. – az ajtó felé sétált. — Biztos vagyok benne, hogy a barátod nem bánná, ha ma eljönnél velem randizni. De te tudod. – kezét a kilincsre helyezte, majd kinyitotta az ajtót. — Jah és Midnight, borzasztóan hazudsz még mindíg. – azzal kisétált az ajtón.

— Mivan? – rohantam utána.— Honnan tudtad, hogy hazudok?

— Nem tudtam, csak húztam az agyad. De mostmár biztos, hogy hazudtál. – nevetett.

— Seggfej! – vágtam hozzá egy jól összegyúrt hógolyót.

— Este hatra itt leszek érted. Legyél szép. – ezzel pedig elhagyta a ház területét.

Még szerencse, hogy a bátyámmal történtek csak puszta rémálmok...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top