Little black dress
Who you doin' it for?
Little black dress
I can't take anymore

Mikor délelőtt átmentem hozzájuk gondolni se mertem volna, hogy este  hatkor  a házukban fogok rá várni, a fekete öltönyömben, egy doboz rumos csokival.

— Shawn, vigyázz a lányomra. – mosolyodott el Mrs.Spencer, ahogy a lépcső tetején megpillantotta a lányát, aki valljuk be, meseszép volt.

Hosszú, szőkés haját begöndörítette, testét pedig egy izlésesen rövid, fekete bársonyruhába bujtatta.

Ha rajtam múlna, a cél nem egy étterem, hanem max a kanapé lenne...

— Nyugodjon meg Mrs.Spencer, épségben visszahozom a kincsét. – szólaltam meg, miután Midnight belémkarolt.

— Sziasztok tubicáim és csak óvatosan. – kacsintott, majd bezárta utánunk az ajtót.

— Gyönyörű vagy. – nyitottam ki a kocsi ajtaját, hogy be tudjon ülni.

— Köszönöm. – szállt be az autóba, majd azt megkerülve, én is beültem s elindultunk.

 Az út nem volt hosszú, körülbelül három utcányira lehetett az étterem ahol asztalt foglaltam a mai estére. S tudtam, ha Mid meglátja, nyert ügyem van.

Vagyis csak azt hittem...

Az étterem előtti parkoló persze dugig volt autóval, így egy sarokra találtam csak helyet. Majd miután kiszálltunk, komótosan sétálva visszamentünk az étterem elé.

Bent minden fényárban úszott. A plafonról lampionokat lógattak le, a falak ezüst és arany girlandokkal voltak díszítve. Az étterem egyik sarkában egy kis színpad díszelgett, mellette egy nagy zongorával. Magának az étteremnek egy meghitt, családias hangulata volt, amitől én csak még magabiztosabbnak éreztem magam.

 Egy-két éve nem randiztam már, teljesen kijöttem a gyakorlatból.

Miután a főpincér elkísért minket az asztalunkhoz, Midnightot figyeltem. Teljesen elvarázsolta a hely meghittsége, egész idáig csak a díszítést figyelte vagy az asztalon lévő rózsát babrálta, viszont rám nem nézett. Zavarban volt, mivel folyamatosan kerülte a tekintetem, ez engem  nevetésre késztetett.

Ami az evést illeti, Mid nem fogta vissza magát, annyi ételt rendelt, hogy a pincér megkérdezte megfogja-e mindet enni.

— Uram, ez a hölgy csodákra képes. – nevettem és a vörösborom kortyolgattam, mire Midnight csak szúrósan vizslatott és az asztal alatt belémrúgott.

Erre én kishijján leköptem.

— Szerencsétlen. – nyújtotta ki rám a nyelvét, miután befejeztem a köhögőrohamot.

— De te így szeretsz. – vontam meg a vállam s tovább bámultam a zavarban levő lányt.

— Ne bámulj már te pedofil, idegesítesz. – takarta el arcát.

— Pedig vonzod a szemeim.

— Szúrjam ki? Akkor majd nem lesz amit vonzzak.

— Hogy akarod kiszúrni, ha még rám sem mersz nézni? – gúnyos nevetést hallattam, mire Midnight ismét belém rúgott.

— Csak hallgass.

— Gyere és hallgattass el.

— Idió...–

— Hölgyeim és uraim egy kis figyelmet kérünk. Nemrégiben egy híres  kanadai énekes látogatott városunkba,  jelenleg itt vacsorázik nálunk. Tegnap mikor asztalfoglalásért telefonált megkérte éttermünket, hogy hadd mutassa be új dalát. Szóval a színpadon Shawn Mendes.– mindenki tapsolt, Midnight pedig leesett állal figyelte, ahogyan a színpad felé veszem az irányt.

Igazából nem voltam teljesen biztos a dolgomban, sem abban, hogy ezt most helyesen teszem-e. Random ötlet volt az éneklés, Andrew szedett rá, és a pillanatnyi gyengeségem jeleként, rá is bólintottam.

— Jó estét. Ezt a dalt egy számomra fontos személynek ajánlom.– azzal elvettem a felém nyújtott gitárt és játszani kezdtem.

I saw you on a Sunday in a coffee and all you did was look my way...

A Nervous cimű dalomat játszottam, amit a Midnight iránt való érzéseimről irtam. Mert ha mellette vagyok a szívem eszeveszett tempóban verni kezd, lábaim remegnek és a hasamban a pillangók a második világháborút vívják.

I get a little bit nervous around you. I get a little bit stressed when I'm think about you.

Egyenesen Midnight szemeibe néztem.

Arca meghatódott volt, próbálta visszatartani a könnyeit, ezért kortyolt egyet a vizéből. Majd újra rámnézett.

Yeah, when I'm think about you, babe.

S ekkora már Midnightből folytak a könnyek. Én mosolyogva hajoltam újra a mikrofonhoz.

— Midnight ha megkérhetlek idefáradnál a színpadhoz? – a közönség csak bíztatta a tanácstalan lányt, aki végül reszketve elém sétált. — A dalban az érzelmeim voltak összefoglalva irántad. Bármennyire is klissés vagy nem én, ezt érzem. Már hosszú évek óta szeretlek. S végre elhatároztam, hogy megkérdezem. Midnight Spencer, lennél a barátnőm? – az étteremben tapsvihar, sikongatás és üdvrivalgás tört ki.

Midnight pedig nem reagált semmit. Lefagyva minduntatlan maga elé bámult, a könnyei továbbra is folytak. Majd felemelte fejét, barna szemeimbe nézett és csak ennyit mondott :

— Nem.