Egy pillanat múlva Amelia visszatért a valóságnak tűnő városba.

A lány döbbenten bámulta a kezét. Megmozgatta ujjait, végigtapogatta arcát, rácsodálkozott a ruha szövetének tapintására.

A fekete öltönyös férfi megszólalt. – Ez egy demonstráció volt. A létezésetek valódi síkja alkalmatlannak ítéltetett a program céljainak elérése szempontjából. Ezért tartósan a Fire Lake-völgy szimulációjában fogtok létezni. – Az állkapcsa megkeményedett. – Továbbra is kell ennetek és innotok. Menedéket kell keresnetek az időjárás viszontagságai elől és kerülnötök kell a veszélyeket. Képesek vagytok megsérülni. Képesek vagytok meghalni.

– Nem, nem vagyunk – mutatott Ethan Szegre. – Máskülönben ő már nem lenne itt.

Sarkon perdült és szembenézett a többi diákkal. – A Nemezis Projekt tesztalanya voltam. Újra és újra megöltek, de mindig visszajöttem. Mindig!

A fekete öltönyös férfi érzelemmentes hangon válaszolt. – Négy alany került kiválasztásra a béta-fázisban a program aspektusainak tesztelése céljából. Wilder. Fletcher. Harden. Livingston. Az a fázis most befejeződött.

Min dühödten reklamálni kezdett, de a férfi ügyet sem vetett rá. – A rendszerszabályok javításra kerültek. A kódok most már csakis a program frissített paraméterein belül indulnak újra. Az újraindulási pontok véletlenszerűen választódtak ki, és területen kívüliek. Csak a rebootoláson átesők, valamint a különlegesen értékes gamma-páciens számára lesznek hozzáférhetők. Csak akkor jelennek meg ismét, amikor a jelenlegi fázis befejeződik.

Szóval ez azt jelenti, hogy Min, Noah, Sarah, Ethan meg én nem vagyunk képesek meghalni, de a többiek igen? Vagyis... Törlődik a tudatuk. Végleg.

– Várj! – kiáltotta hirtelen Noah. A fekete öltönyös férfi megtorpant, noha már félig belépett a Városháza ajtaján. – Ennyi? Megöltél bennünket, beillesztettél a tébolyodott videojáték-világodba, és most itt hagysz? Mi a teendőnk?

– Én a Gondnok vagyok – hangzott a válasz. – Bár az ő képében jelenek meg, mindössze avatárja vagyok a MegaCom alkotójának. A programozóm a saját életét nem tartósította. Teljes egészében a Nemezis Projekt szolgálatának szentelte magát, hogy az emberiség valamiféle szikrája fennmaradhasson, de a sebek túl nagyok voltak. Immár halott. Én kizárólag azért létezem, hogy valóra váltsam a céljait.

– Mit jelentsen ez? – kiabált be valaki.

– Kezdetét vette a Második Fázis. A feltöltött szekvenciáknak rendeződniük kell. Meg kell találnotok a helyeteket a rendszeren belül.

– Mi az ördögöt jelent ez? – kérdezte Szeg.

– Hogyan kell csinálnunk? – kiáltotta Ethan ugyanakkor.

– Létre kell hoznotok a megfelelő populációméretet és -szerveződést. Nem kaptok több információt. Akik megmaradnak, továbblépnek majd.

Akik megmaradnak? Populációméret? Ugye nem kell szaporodnunk egy számítógépes programon belül? Vagy éppen ellenkezőleg, meg kell ölnünk egymást?

A Gondnok mondott még valamit Minnek, aztán megfordult és besétált a Városházába.

***

Szeg, miután a kártya nem használt, szitkozódva nekivágott egy téglát az egyik ablaknak. Semmi sem történt.

A diákok csoportokba verődve suttogtak. Idegesen nézelődtek, találgatták, mit is akar jelenteni ez az egész.

Szeg, Amelia és Min megtalálták egymást. – Mit csináljunk? – kérdezte a fiú.

Egy másik srác lépett oda Minhez, mintha tőle várná a megerősítést, majd egyre több és több diák vette körbe a lányt. Min megtalálta a hangját - meggyőző beszédet mondott, szemlátomást megpróbálta maga mellé állítani a többieket.

Ethan azonban persze félbeszakította a lányt. – Hallottátok a szabályokat! A rendet helyre kell állítani, és a rangsor nyilvánvaló. Azt nem tudom, ki a fene az a gamma-páciens, de jobb lesz, ha minél hamarabb jelentkezik. Mindenesetre én béta vagyok. Évek óta részt veszek ebben a projektben. Sarah szintén. Mi vagyunk a vezetők.

A fiú Minre pillantott. – Min bebizonyította, hogy nem képes kezelni a helyzetet, ezért őt kizárjuk.

Fejével intett a fogdmegjeinek, akik előretörtek a tömegben és közrefogták Mint.

Ethan ezután Noah-ra nézett. – Noah, nem tudom elhinni, de adok neked egy utolsó esélyt. Te béta vagy, akárcsak én. Közénk állhatsz, hogy irányítsuk ezt a várost. Benne vagy?

Noah egy pillanatig némán meredt Ethanre, aztán váratlanul gúnyosan felnevetett. – Nem fogod fel, mi?

– Csapdába sétáltok! – kiáltotta hirtelen Min. – A Gondnok azt akarja, hogy tépjük szét egymást, de nem érdekel. Ez a program engem nem határoz meg, még akkor sem, ha halott vagyok. Visszautasítom! Az emberségünket megőriznünk kell, nem pedig feladnunk!

Igen! Halgassatok rá!

Ethan intett Tobyéknak. – Kapjátok el! – Aztán: – A szünetnek vége. Mi vagyunk a vezetők, és ennyit erről. Mindenki köteles a templomba menni. Most rögtön!

Min és Szeg hiába próbáltak kiszabadulni az erősebb fiúk szorításából. Toby feltűnően fikszírozta Ameliát, de a lány igyekezett nem tenni semmi olyasmit, ami miatt őt is lefognák. Noah közelében nem volt ott Ethan egyik embere sem, így hát Min kétségbeesetten rákiáltott: – Noah, menekülj!

De a fiú nem reagált, csak a homlokát ráncolta. Mintha meg sem hallotta volna.

Hátul dulakodás támadt. Egy fekete lófarkas fiút lökdösött Ethan két "katonája", de a fiú ellenállt. – Hagyj békén, te pöcs! Senki sem tett benneteket vezetővé. Hallottad a számítógépes fickót: "Törődjön mindenki a saját dolgával"!

A két fiú térdre kényszerítették a lófarkast, és gondolkozás nélkül fejbelőtték.

A fiú holtteste eltűnt.

A diákok pánikban törtek ki. Mindenki rohanni kezdett, amerre látott. Amelia, kihasználva a kavarodást, segített barátainak kiszabadulni.

– Gyerünk! – ordította Szeg, Min azonban megrázta a fejét és a továbbra is dermedten álló Noah-ra mutatott. – Segítenünk kell rajta!

Szeg megforgatta a szemét, de odarohant Noah-hoz és megragadta a karját. – Gyerünk már, te hibbant!

Min is odaszaladt, nyomában Ameliával. – Gyere, Noah! Semmi baj. Majd később kitaláljuk, mi legyen, de most el kell tűnnünk innen.

– Srácok! – mutatott Melly a közeledő Ethanre.

– Noah, mennünk kell, most rögtön!

Ethant egy idegen srác megállította és fültövön csapta, mire a fiú lehuppant a kövezetre. Noah rámutatott. – Most kell elkapnunk, amíg a földön van!

– Micsoda? – hebegte Min.

– Most megölhetjük! Azzal nyerünk egy kis időt! – Amelia kezdett aggódni, hogy Noah mentális egészségére rossz hatással volt az elmúlt egy-két óra.

– Én nem ölök meg senkit! Mi ütött beléd?

– Engedelmeskednünk kell a programnak, Min! Ez minden, ami megmaradt.

Min hiába próbálta meggyőzni a fiút, az továbbra is kitartott véleménye mellett. Amelia végül megelégelte a céltalan huzavonát, és hogy folyamatosan fogy az idejük, úgyhogy karon ragadta Mint és elhúzta. – Gyere. Ha jön, jön, ha nem, nem kell erőltetni. Mennünk kell, amíg még lehet!

Min egy pillanatig csak bámult a fiúra, aztán megfordult és barátaival tartott.

Amelia csak a dörrenést hallotta, aztán látta, hogy Min összeesik. Nem törődött vele - kézen fogta Szeget és továbbrohant, keresztül a káoszon.

– Vissza kell mennünk érte! – kiáltotta Szeg.

– Úgyis újraéled! Majd megkeressük!

A két fiatal kirohant a főtérről.

***

Amelia nekidőlt Szeg vállának. Az átkarolta a lány derekát és a homlokára támasztotta az állát.

Furcsa módon a lánynak jólesett a testi kapcsolat. Mástól nemigen viselte el az érintéseket, de Szegéit szerette. Biztonságot nyújtottak.

Arra a pontra függesztette tekintetét, amit már egy ideje bámultak. Csak remélni tudták, hogy Min bukkan fel a kis fűágyon.

Egy fél perc múlva sejtésük beigazolódott. Min tűnt fel a semmiből, a hátán fekve, csukott szemmel. Teste teljesen sértetlen volt.

A lány kinyitotta a szemét. Felült. Mikor észrevette barátait, elmosolyodott és felugrott. Szorosan megölelte mindkettőjüket, aztán leült melléjük a kőre.

– Mi történt a városban? – törte meg a csendet a magasabb lány.

Szeg beszámolt arról, amit láttak. Noah lelőtte Ethant, aztán mintha köddé vált volna. A diákok százfelé szaladtak félelmükben, de valószínű, hogy az Ethan-szekta a templomba vette be magát.

– Noah valószínűleg a síapartmanba ment – egészítette ki Melly barátja beszámolóját.

– Mi lesz most, Min? Mit fogunk csinálni? – kérdezte Szeg.

– Megmondom, mit fogunk csinálni. – Min hangja meglepően határozott volt. – Összegyűjtünk mindenkit, akiben maradt még némi tisztesség. Aztán megkeressük Noah-t. És Ethant. És Sarah-t, Tobyt, meg az összes többit. Mindenkit, aki mások torkára lépve akar uralkodni. Meg fogunk küzdeni velük. És győzni fogunk.

– Mielőtt mindebbe belevágnánk – törte meg Melly az ünnepélyes csendet –, el kell nektek mondanom valamit. Mikor Lowellnél kutakodtunk, találtam egy dokumentumot, ami elmondta, miért hívnak engem gamma-páciensnek. Röviden annyi, hogy én nem vagyok ember. A Nemezisről származom.

VÉGE AZ ELSŐ KÖNYVNEK