-És a bátya mit szólt hozzá?-nézett rám Alya.

-Ő annyit tud, hogy kikapcsolódni megyek, és feladataimat teljesíteni szomszédos országokba látogatok.

-Meg is fogja tenni?

-Nem, de egy emberem elmegy helyettem-néztem rá pimaszul, hogy a helyembe lép.

-Ruha?

-Nino gondoskodott róla.

-Értem-felelte mogorván.

Bőröndjeimet össze szedve egy díszmentes hintómba szálltam. A címert direkt leszedettem a hétvégére. Viszonylag gyorsan megérkeztem a Lord kastélyába. Amint beléptem Adrien egyből megszorította a kezem. -Milyen jóképű férfiú-jutott eszembe.

-Max, had mutassam be magát az uraknak-jött hozzám.

Ezzel a lendülettel beléptünk a férfi szalonba. A cigaretta illata átjárta helyet, de eléggé kellemes volt.

-Uraim bemutatom Maximus Smithet.

-Örvendek a találkozásnak. A nevem Lord Scott-lépett hozzám egy vörös hajú úr.-De magának csak Alex.

-Az én nevem Mr. Thomas White. De magának Thomas-nyújtotta kezét.

-Akkor önöknek uraim, én is csak Max vagyok- feletem lágy mosollyal.

-Ninót már ismeri-mondta Adrien.-Cigarettát-nyújtotta felém.

-Köszönöm,de nem dohányzom-feleltem

-Látod ezt Alex, van egy férfi aki nem cigarettázik-horkant fel Thomas.

-Uraim nyugalom-mondta a házigazda.-Lovaglás-nézett ránk, amibe mindenki bele egyezett.

A nap nagy része kellemesen telt. Az urak élvezetes társalgást nyújtottak. Semmi politika nem volt, amit élveztem. Vacsorára már egy fővel többen lettünk. Adrien húga Emma is lejött, aki itt él ideiglenesen.

-Magát még nem láttam itt-nézett rám Miss Agreste.

-Új vagyok-feleltem halkan.

-Emma Agreste-nyújtotta kezét kézcsókra, amit elfogadtam.

-Mondja mister, maga mivel foglalkozi.

-Követ lettem, így egy darabig nem jövök vissza-feleltem nyugodtan.

-Értem-mondta higadtan.-És család, szerelem.

Ebbe akaratlanul is bele vörösödtem.

-Elnézést ha olyat kérdeztem.

-Nem hölgyem, csak váratlanul ért-mondtam higadtan.-De nincs.

-Nincs kedve sétálni holnap velem.

-Elmehetek-és ebbe nem kellet volna bele egyeznem.

Másnap reggel, amint lementem találkozni, előtte Adrien állított meg.

-Ha megbántja a húgom...

-Nem fogom-jelentettem ki.

-Reméltem is.

A séta kellemes volt, de egy pillanat. Az a bizonyos pillanat ami megpecsételte a titkom. Egy szokványos történet. A lány megbotlik, bele a kezembe, és csókot vár. Hát igen az utóbbit nem kapta meg.

-Elnézést, ha félreérthető voltam-hebegtem.

-Én reménykedtem-mondta lesütött szemekkel.-Mi baj velem, azt hittem jól kijövünk-nézett rám.

-Magával semmi. Itt én vagyok a hunyó-feleltem.-Kérem ne síkítson, tegyen akármit-figyelmeztettem, és lehúztam a parókám.

-Hát nő-nézett rám döbbneten.

-És nem akármilyen nő. Bátyával a parlamentbe futottam össze, mert az országomról nem kapok rendes információkat.

-Felség-hajolt meg gyorsan.

-Halkan. Inkognyitóban vagyok- feleltem.

-Értem. Barátnők.

-Barátnők- fogtam meg a kezét, és vissza helyeztem parókám.

-Akkor elmondok mindent amit tudnia kell-felelte, és minden részletett elmondott a helységben megtalálható urakról.

Este persze tovább beszélgettünk, és mint jó barátnők elnevetgéltünk. Átöltözés után egy halóingembe bújtam, és megfésültem a hajam. Hirtelen kopogásra lettem figyelmes, én buta szabadot mondtam, mert azt hittem Ninó.

-Csak beszélni akarok önnel-lépett be Adrien felöltözve, és eléggé ledöbbent.

-Csukja be az ajtót-parancsoltam rá.

-Ki maga, és hol van Max-nézett rám.

-Kérem üljön le, és elmondom hosszú történetem.

-Az jó lenne-felelte.

-Szóval én vagyok Max. Itt a parókám. Sajnálom, hogy meg vezettem Lord Agreste, de tudni akartam, hogyan kell vezetnem az országomat, mert olyanok vannak a tanácsban akik nem fogadnak el. Ennek ez volt az ára.

-Felség-sütötte le a szemét.

-Kérem ne...

-Holnaptól nőként jelenjen meg-mondta.

-Maga nem parancsol nekem.

-De most fogok-felelte.

-Miért is.

-Mert azok a férfiak akik itt vannak, tudniuk kell, hogy egy olyan nő kezeli az országot, aki egy férfinál is okosabb, és olyannyira tudott minket megvezetni, amit csak a velem egyneműekből szoktak kinézni-ebbe persze bele pirultam.

-Nem haragszik akkor?

-Nem. A maga bátorsága, esze egyszerűen tökéletes.

És úgy lett ahogy mondta. Másnap kaptam egy rendes ruhát.

-Uraim-léptem be a helységbe.-Eddig Mr. Smithként ismertek. Tudniuk kell az országom vezetése miatt mentem bele a játékba.

-Egy eszes nő-csapta össze kezét Thomas.-Végre olyan ember kezébe került a kormány, aki alkalmas rá.

-Így igaz. A maga bátya nem a legjobb ember-folytatta Alex.

-Bár tökéletes a stratégiája, de a maga megszólalásai a parlamentben egyszerűen tökéletesek voltak-folytatta Adrien.

-Felség magának kéne megjelennie a parlamentben. Az lenne a tökéletes-folytatta Thomas.

-A gyűléseken részt veszek, de nem szólok bele. Csendes résztvevő leszek-mondtam.

-Remélem a gyűlés után fogunk tudni beszélni-felelte Alex.

-Annak én is örülnék-folytatta Thomas.

-Uraim van egy javaslatom-erre ők nem mondtak semmit.-A tanácskozás után várom önöket a titkos részlegemben. Ninó majd megmutatja az utat, de úgy járjanak mint aki nem tud semmiről.