Jimin középszőke tincseit csavargatta,kellemes érzés kerítette hatalmába ettől. A fiú kiscicaként bújt Yoongi őt piszkáló ujjaihoz.

- Itt alszol ? - kérdezte Yoongi rekedtes hangon.

Jimin aprót bólintott ,minden figyelmét az ujjaknak szentelte.

- Anyukádnak szóltál róla ? - húzta meg enyhén a puha szálakat Yoongi,annak reményében ,hogy a fiú rá figyel.

Újabb bólintás volt a válasza,Yoongi nevetve rázta meg a fejét. Örült ,hogy vele fog aludni.

- Yoongi , Jimin kész van a vacsora nem vagytok éhesek ? - nyitott be két kopogás után Yoongi anyukája.

A két fiú egyszerre emelte fel a fejét,majd nemlegesen ingatták meg. Az anyuka jó éjszakát kívánva hagyta magukra őket.

- Megint nem eszel Yoongi ,miért ? Nagyon sovány vagy ! - motyogta ,miközben a fiú fehér pólóját piszkálta.

- Nem kívánom az ennivalót,tudod milyen ez,ha beteg vagy ! - adott egyszerű választ ,reménykedve ,hogy Jimin beéri ennyivel.

- Ühm...rendben. Nagyon sápadt vagy Yoongi és tűzforró . Lázas vagy ? Hozzam a lázmérőt ?- kelt volna ki az ágyból ,de Yoongi vissza rántotta.

- Mindigis sápadt voltam, és nem kérek semmit ! Csak vastag a takaró és neked is van egy testhőd,ennyi az egész! Nyugodj meg Chim!- becézte a fiút aki ennek hatására elpirult és fejéből ki is verte a rossz gondolatokat.

- Yoongi! Kimegyünk a tetőre ? - mutatott az ablak felé.

- Persze,menj előre ! - utasította a fiú ,majd nagy nehezen kikászálódott az ágyból.

Fent a tetőn nevetve ugratták egymást ,Yoongi önfeledten szórakozott. Megbeszélték az élet nagy dolgait. Jimin kis idő múlva előhasználta a zsebéből újabb boldogság okozóját.
Buborékfújó.

- Nézd Yoongi ,milyen szépen ragyog az a csillag ! - mutatott Jimin az ég felé,ahol tény és való ,hogy egy csillag fényesebben ragyogott a többinél.

- Igen,gyönyörű ! - ejtette ki a szavakat lassan,ámulva a csillagon.
Egyszer én is az leszek neked.

✱ ✱ ✱

Miután úgy érezték ,hogy fáznak vissza siettek a szoba melegébe. Újból a takaró alá vackolták magukat ,szorosan összebújva.
Yoongi a határa fordulva ,húzta magára a fiú törékeny testét. Jimin megilletődve nézett le rá.
Arcuk közt alig maradt távolság ,orruk összérve csikizte egymást.
A levegő megfagyott a kis emeleti szobában ,a két test izzani kezdett.
A vonzódást és a köztük pattogó szikrákat szinte tapintani lehetett.

- Yoongi...-lehelte közéjük Jimin,kissé előre billentve arcát.

- Jimin....-búgta Yoongi ,végig a fiú szemeibe bámulva.

- Mondhatok valamit ? - vezette fel kezeit Yoongi oldalán,majd a feje mellett támaszkodott meg.

- Ühüm...- vágyakozóan vizslatta Jimin ajkait,érezni akarta,így élete utolsó szakaszában szeretné még átélni ezt az érzést.

- Szeretlek ! - jelentette ki Jimin,sietve nyomta ajkait Yoongiére,és lassan kezdte mozgatni azokat.
Yoongi először meglepődve nézett a fiúra,majd lassan visszonozta a csókot. Érzelmesen falták egymás puha ajkait,nyelveik később szálltak be,lassú táncot járva.
A levegőhiány miatt váltak el,pihegve fürkészték egymás piros pozsgás arcát.

- Jimin , én-én nem lehetek az, akit akarsz hogy legyek ! - rázta meg a fejét hevesen,nem akart Jiminnek fajdalmat okozni,de kénytelen volt.

- Miért nem ? - szemeiben a fájdalom megcsillant,duzzadt csóktól vörös ajkai lefelé konyultak.

- Mert nem lehetek,nem mondhatom el miért,de szeretlek Jimin! Annyira veled szeretnék lenni,sajnálom! - kúszott le egy könnycsepp annyi idő után újra Yoongi arcán.

- Ha annyira akarnál akkor velem lennél-ugrott le a fiúról ,majd hektikusan pakolni kezdett. -Utállak Min Yoongi ! - ordította immár zokogva az ajtóból vissza nézve. Végül bevágta a falapot ,így viharzott ki Yoongi életéből örökre.

2018.11.01.

✱ ✱ ✱ ✱ ✱ ✱
Az utolsó előtti részt olvashattátok!
Remélem tetszett!
Hagyjatok jelet,ha igen,köszönöm !😊
Az elírásokért elnézést !
Köszönöm szépen az olvasást !
További szép napot!
🖤