-Na mivel én nagyon szeretném,hogy bírj engem Tae.-humorizált a nyuszi.-Ha lehetne négy kívánságod mi lenne az?

Ez volt az a kérdés amin apám halála óta gondolkodok.Mielőtt elment volna ezt a kérdés tette nekem fel.Azt mondta ha haza ér majd megcsináljuk közösen.

Könny szökött a szemembe majd előre hajoltam és Jungkook szemébe néztem.

-Az első,hogy anya ne idegeskedjen miattam.Legalább lenne egy hét amikor csak magával foglalkozik.A második,hogy meggyógyuljak.A harmadik,hogy utazzak.Nem messzire,mondjuk egy erdős részre egy piknikre.-mosolyogtam el.

-És az utolsó?-szakított félbe Jungkook.

-Az utolsó valamilyen szinten a legfontosabb számomra.A Szerelem.

-Rendben,legyen..-jelentette ki.Értetlenül néztem rá,mert nem értettem,hogy mit akar.

-Mármint?

-Teljesíteni fogjuk ezeket.Az első kívánság nem lesz könnyű.Anyukád elengedne egy másik városba?

-Öhm..Nem tudom,miért?

-Egy hétig nálam tudsz addig lakni.Teljes pihi anyukádnak.

-Oké ez teljesen kizárt,hogy egy vadidegen férfi lakására elenged egy hétre.

-Nem is most,majd ha nem leszünk teljesen idegenek.Na szóval a második.Nos az hosszabb lesz,de azon vagyunk,hogy gyógyulj.A harmadik is könnyű,ismerek egy szép helyet.Aaaz utolsó pedig,rajtad.-fejezte volna be a mondatot de hívta valaki.

-Szia,igen.Nem ez most nem alkalmas.-ment ki a szobából. 

Kíváncsi voltam,hogy ki az ezért az ajtóhoz mentem és hallgatóztam.Nem szép dolog,tudom.De akkor is érdekelt ki volt az.Lehet a barátnője.

-Nem,figyelj.Tisztán megmondtam,hogy én lezártam veled a dolgot.Nem tervezem,hogy újra fogjuk kezdeni.Ehhez Tae-nek semmi köze könyörgöm.Szia-indult meg az ajtó felé,úgy futottam vissza.Szerintem ezt még alattunk is hallották.

-Szóval ott tartottam,hogy biztos akad egy szép lány valahol.Sok van belőlük-Dr.Helyesnek úgy látszik van valakije.Annyira gondolkoztam ezen,hogy majdnem nem válaszoltam neki.

-Nem,nem akad sehol sem egy szép lány.-hátha veszi a lapot.

-Ne csináld,ilyen hozzá állással nem lesz barátnőd.

-Nem is szeretnék barátnőt.-könyörgöm,ha így sem esik le neki akkor ki kell írni a homlokomra?

-De hát az előbb azt mondtad szerelmes....-esett le végre neki.-Akkor tuti van valami helyes fiú.

-Igen akad.-céloztam Dr.Vanbarátnője dokira-Nem kéne ilyet mondani,hogy sok szép lány van.A barátnőd megsértődik.

-Soha nem is volt barátnőm.Akivel beszéltem Hobi volt,az exem.

Hirtelen nagyot dobbant a szívem,most vagy azért mert Jungkook nem a lányokra bukik vagy azért mert ez a bizonyos Hobi már csak ex.De az is lehet,hogy szívinfarktus.

Még nagyon sok dologról beszélgettünk,hogy milyenek az érzéseim.Számomra furcsa módon teljesen pozitívak voltak.Csak arra tudtam gondolni,hogy Jungkooknak nincs senkije.Ez az első,hogy bárki is megtetszett volna nekem.Mondtam már emberekre,hogy helyes..De ez más volt,a közelében sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok és nyugodtabb.Lassan még azt is elfelejtem,hogy beteg vagyok.

Jungkook az órájára pillantott majd rám nézett.Tudtam,hogy vissza kell mennem a kórterembe.

-Tae ma már nyugodtan haza mehetsz ha jobban érzed magad.Úgy gondoljuk,hogy semmi nagyobb bajod nem lett.Ma is viszonylag jól néztél ki.Nem voltál sápadt meg semmi ilyesmi.

-Rendben akkor összepakolok.-indultam meg a szoba felé,hogy összeszedjem azokat a cuccokat amiket anya behurcolt.Amikor kész voltam elköszöntem a kislánytól és megöleltem.Nem beszéltem vele soha,de tudtam,hogy ez mennyire nyugtató tud lenni.

A liftek felé vettem volna az irányt de eszembe jutott,hogy az sajnos el van romolva.A kezembe véve a nehéz táskát megpróbáltam lemenni.

-Tae..várj meg.

-Igen,doktornő?

-Lekísérlek,nem szeretném,hogy megint baj legyen.

-Köszönöm,de nem szükséges.

-Az orvosod vagyok.Ez szükséges.-mosolyodott el.Így történt,hogy a nálam egy fejjel alacsonyabb dokinő kísért le.

Egy emeletet mentünk le amikor Jungkook jött fel a lépcsőn.

-Tae miért nem vártál meg,lekísértelek volna.-szidott le.Mi van itt,hogy mindenki engem akar kísérgetni?

-De a ..már kísérnek.-mutattam a doktornak öltözött minionra.

-Köszi,hogy le akartad kísérni de én lekísérem.-mosolygott a nőre miközben elvette tőlem a táskát.A doktornő és én is csak pislogtunk.Az arca kedves volt,de a hangja inkább parancsoló.KI érti ezt?Valaki elmondhatná mi ütött Jungkookba.Senki?Hát okéé..

Nem hiszem,hogy ennyire rossz lett volna a helyzetem,hogy ketten is el akartak kísérni a lépcsőn.Többször is megálltunk,szinte minden emeletnél,hogy jól vagyok-e.

Hiába mondtam,hogy jól vagyok és,hogy sose érünk le.Nem érdekelte.Most ennyire aggódik vagy ennyire rossz beteg lennék,hogy nem akarja,hogy vissza kerüljek.

Fél óráig tartott mire leértünk.Sokszor elnevettem magam,mert ez vicces volt.Amikor Jungkook látott egy széket leültetett,hogy most pihennem kell legalább öt percet.

Amikor leértünk Jungkook a nevetős arckifejezésből átváltott hirtelen komollyá.Nem értettem ameddig le nem támadott egy pasi.

-És még,hogy nem miatta történt semmi?Most is megint kivel vagy?Hát ezzel.-mutatott rám.

-Hobi elég legyen,modtam már,hogy nem Tae miatt..Vége.Fogd fel.

-Ja,hogy már neve is van?

Ott veszekedtek előttem és én még otthagyni sem tudtam őket,mert Jungkook nem adta még vissza a cuccaimat.

-Tudod...voltak olyan idők amikor csak azért voltál kedves valakihez,hogy az beléd szeressen és féltékennyé tegyél...Ez is egy olyan dolog?

Ez volt az a mondat ami nálam betette a kaput.Tényleg ezért csinálta volna?

-Elég..Szia Tae vagyok...-mutatkoztam be indulatosan.-Tudod..fogalmam sincs,hogy miért gyűlölsz,de képzeld Ő az orvosom.Kezelni kell,mert rövid időn meghalhatok.És neem mielőtt azzal jönnél nem másztam rá,sőt még ehhez hasonló sem fordult meg a fejemben.Könyörgöm Ő az orvosom.-adtam magamból ki a dühöt.-És-kaptak ki Jungkook kezéből a cuccom.-És te ha azért vagy velem kedves amit "Ez" elmondott..akkor..menj a pokolba doktor.-néztem mélyen a szemébe.

Kisétáltam az épületből de mind a ketten utánam jöttek.

-Tae..-hallottam ahogy utánam szól.

-Kook..Vagy én..vagy Ő.-kiabált utána Hobi.

Elkezdtek folyni a könnyeim,az első csepp után jött a második és úgy sorba.Rohanni kezdtem,nem akartam hallani őket.

-Tae..állj már meg,nem szabadna futnod.-jött elém Jungkook.

Megálltam,de nem tudtam ránézni.

-Tényleg?Azért találtad ki ezt a négy kívánság dolgot is?Tudtad te,hogy ez mennyire fontos nekem?-szuszogtam teljesen a futás miatt és amúgy sem voltam valami nyugodt.

-Tae egyáltalán nem.Szerinted akkor itt lennék?Előtted?

-Nem tudom..de tudod mennyire szar?Amikor azt hiszed valakit tényleg érdekelsz és beszélget veled?Nem csak úgy,mint egy orvos és utána meg ilyeneket hallasz,hogy lehet csak fel akart használni valamire?Hagyj békén.

Indultam volna haza de Jungkook nem engedte.

-Tae én ezeket komolyan gondoltam,kérlek.Tudom nem ismersz annyira,hogy bízz bennem..

-Pontosan az,hogy bíztam benned.

-Tae én vele tényleg befejeztem,megbeszélnénk?Azért lett vége a kapcsolatomnak,mert megcsalt.Szerinted én még visszamennék hozzá?Nem..És a kívánságaidat teljesíteni fogom.Beszéltem anyukáddal.A jövő hónapban jössz hozzám.

-Mi?Mármint..anya azt mondta,hogy oké?

-Gyere,megbeszéljük miközben haza kísérlek.-vette el a cuccomat.