Reggel amikor kinyitottam a szemem annyit lattam, hogy Jungkook az ágyamban fekszik és alszik.

Annyira meglepődtem, hogy hátra csúsztam és hangos puffanással értem földet.Egy kis ideig a padlón maradtam, hátha felkeltem Jungkook-ot.

Lassan feltápászkodtam és Jungkook nézett velem szembe. Gyorsan vissza buktam a padlóra. Ez tuti, hogy valami álom.

-Tae.. A padló kényelmesebb?

-Öhm.. Nem igazán.-ültem vissza az ágyra.

Végig néztem magamon, nem volt rajtam nadrág. Nem emlékszem, hogy levettem volna.Gyorsan a takaró alá bújtam, mert így is eléggé zavarban voltam, hogy Dr. Reggelisultrahelyes itt van az ágyamban.

-Neked mindig ennyire fura reggeleid vannak Tae? - nevetett ki.

-Jungkook.. Hol a nadrágom?

-Levettem rólad. Farmerben nem a legjobb aludni. - én teljes sokkban voltam.

-Esküszöm, hogy tényleg csak a nadrágot vettem le.. Semmi mást nem csináltam. - tette fel a kezét védekezően.

-És.. Hogy hogy itt vagy? - próbáltam szép lassan rájönni, hogy mi történt.

-Mondtam.. Nem hagylak egyedül.

-De,anya..

-Anyukád nem jött haza még.

-Szóvaaal.. Ketten voltunk egész éjjel?

-Igen. - ahogy ki mondta Jungkook felemeltem a kezem és erősen megcsíptem, hátha egy álom. Sajnos nem az volt, mert átkozottul fájt.

-Te mit csinálsz?

-Azt hittem valami fura, bizarr álomban vagyok..

-Hát, ez valóban olyan mint egy álom.

Miután sikerült a tudatomig eljutni, hogy ez tényleg nem egy álom villám gyorsan felöltöztem. A lehető leggyorsabban akartam elmenni reggelizni.

Miközben a reggelit csináltam Jungkook úgy érezte jó lesz szívni egy kicsit a véremet.

-Tudtad, hogy álmodban sokat beszélsz? És felnyomtál a falra egész sokszor..

-Jungkook.. Inkább egyél. - tettem elé a reggelit. - addig sem kell megszólalnod.

Nem tudtam másra gondolni csak arra, hogy Jungkook itt aludt tegnap az éjjel és, hogy lerángatta rólam a nadrágot.Remélem nem fogja megtudni az a valaki akit annyira szeret.. Nem akarok ellenségeket.

Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy fel sem tűnt, hogy anya idő közben haza ért.

-Tae.. Tae..-szólítgatott.

-Anya...Te mégis mikor jöttél?

-Örülök, hogy észre veszed az anyád..

-Dr. Jeon.. - na, gyorsan túl tette magát ezen... - ilyen korán már itt van? Nem fáradt?

-Ami.. Khm.. Ami azt illeti még haza se mentem. - anya pontosan annyira meglepődött a dolgon, mint én.

-Itt aludt? Mégis hol? Tae ugye nem hagytad, hogy a kanapén aludjon...

-Öhm nem, reggel az ágyamban találtam meg.

-Az ágyadban. - anya felindult a lépcsőn. - nem baj fiam, terhes úgy sem lehetsz.

-Anyaa.. Jézusom. - takartam el az arcom.

Hallottam, hogy Jungkook szinte fuldoklik a nevetéstől. Örülök, hogy valakinek ez ennyire vicces.

-Ez nem vicces. - vettel el tőle a reggelit és lassa kifelé kezdtem terelni.

-Most ki dobsz? Fussak úgy el mint valami szerető akit rajta kaptak?

-Meg ne merd próbálni. Sziaa.

-Holnap várlak. - na neem.. Nincs az az Isten, hogy ezek utan holnap találkozzak vele.

Miután sikerült kipaterolnom felmentem anyjához kicsit beszélgetni a tegnap estéről. Úgy éreztem magam, mint amikor a szülő kikérdezi a gyereket, hogy hol volt az éjjel.

Nagyon sokat beszéltünk. Amiket mondott nagyon úgy tűnt kedveli azt a férfit. Ennek rettenetes örültem, nagyon nem mert ismerkedni másokkal. Nem mondta de tudtam, hogy részben miattam.. Hogy hogyan fogom kezelni ezt. A lehető legjobban akartam ezzel megbírkózni.. Anya boldog, nekem ez a legfontosabb,csak ő van nekem és nem várhatom el tőle, hogy miattam ne szeressen mást, mert esetleg nem tudnám kezelni. Titkon még vártam is, hogy megismerjem a férfit.

A beszélgetésünket Tan szakította meg aki azt várta, hogy vigyem már el sétálni.
Izgatottan várakozott miközben fektettem rá a hámot. Ahogy ki nyílt az ajtó szinte rohant ki. Ilyenekor örülök, hogy nem egy 30 kilós kutyám van.

Ez a séta nekem is jót tett, tudtam gondolkodni azon, hogy Jungkook tényleg a barátjának tart? Ez a gondolat mindig vissza-vissza köszönt. Lehet mások hülyének hinnének, hogy én ezen gondolkodom de nem tudom milyen egy barátság. Sose hívott senkina barátjának.
Ha a barátságnál tartunk akkor.. Akkor egyszer lehetek számára több, mint egy barát? Taehyung.. Ezt felejtsd el, sose leszek neki több.

Már messze jártunk a házunktól és az égen kezdtek megjelenni az első csillagok, sötétben fogunk haza érni. Szuper, utálok sötétben egyedül mászkálni. Kárpótlásúl legalább az ég szép lesz.

-Nem kéne egyedül mászkálni este, nem gondolod? - jött hirtelen egy hang mögöttem.

Annyira megijedtem, hogy majdnem elkeztem addig ütni ameddig csak látok. Igaz sokat nem ért volna , mert nem vagyok a legerősebb emberi lény a Földön.

-Jungkook? Normális vagy? Tudod mennyire megijesztettél? Mit keresel itt? Nem mentél haza? - kezdtem el kérdésekkel bombázni.

-Tae, csak nyugodj meg.. Már haza mentem és vissza is jöttem.. El kell intéznem még valamit.

-Tudod, hogy ez este mennyire furán hangzik? Mintha valami bűnöző lennél.

-Csak kerdezni jöttem valamit valakitől.

-Reméltem is, hogy az egyetlen orvosom akiben bízok nem keveredik bele sötét ügyekbe.. Nem akarok gyanúsított lenni.

-Mit mondtál? - mosolygott.

-Azt, hogy ha börtönbe jutsz nem állok melléd.

-Nem.. Egy kivétel vagyok, egy orvos akiben bízol. - húzta ki magát..

Ha tudná, hogy mennyire kivétel számomra.

-Akkor én.. Megyek.-indultam el, mert kiskutyám egészen türelmetlen típus.

-Menjünk..

-Nem kell kérdeznes valamit valakitől?

-Erre van az a valaki.

Jungkook egész úton cukkolt engem a reggeli miatt. Legszivesebben ott hagytam volna, de nem vagyok elég gyorsa, hogy le tudjam hagyni. A sport hiánya.

Amikor be akart jönni velem kicsit furcsáltam a dolgot.. Az a valaki nem várja?

-Jungkook.. Akkor az a kérdés annyira nem fontos, hogy megint be akarsz jönni?

-De itt van dolgom.. Itt kell megkérdeznem.

-Mégis mit és kitől?

-Szólj anyukádnak kérlek.

Nem értettem mit szeretne anyától de szóltam neki. Voltam annyira kíváncsi, hogy kövessen anyámat és hallgassam mit akar tőle Jungkook.

-Mr. Jeon, Jó estét.

-Kérem, nyugodtan tegezzem, fiatal vagyok még.

-Hát akkor szia.

-Jó estét.

-Mit szeretnél?

-Asszonyom én csak azért jöttem, hogy engedélyt kérjek. - ez úgy hangzik mint egy leány kérés. - Tudom, hogy még messze van az, hogy Tae eljöjjöm hozzám.. És szeretném, hogy egy kicsit előrébb toljuk ezt.. Persze ha Ön ezzel egyetért.